@gabor.79: Az emberen kívül nincs még egy élőlény a Földön, ami egységnyi idő alatt ugyanilyen szintű pusztítást képes véghezvinni.

Élőlény nincs, ezt nem is vitatom el, isten hozott, atomkor. Én arra próbáltam reflektálni, hogy a terjeszkedés, és az ebből fakadó problémák nem csak emberiségre jellemzőek.

Ha már a szabályoknál járunk, mi a helyzet az űrszemét problémájával?

Jelenleg az EU és az Egyesült Államok előírja, hogy az adott országok és cégei csak úgy indíthatnak műholdat vagy bármilyen űrjárművet a világűrbe, ha előre kidolgozott eljárás lesz az élettartam végén való kezelésre. Ez LEO (~1000km keringési pálya alatt) deorbitálást jelent, vagyis a légkörbe irányítva elég a műhold. A MEO (~1000 és 36 000 km között) és a GEO (36 000 km) esetében bajosabb a helyzet. Túl sok üzemanyag kellene, hogy innen visszahozzák a légkörbe, illetve Földtől távoli pályára állítsák őket. Jelenleg ezeknél a műholdaknál un. temető-pályák (graveyard-orbit) a bevett eljárás. Ezek a pályák elég messze vannak az általánosan használt pályáktól, hogy sok zavart ne okozzanak.

Hamarosan kikerül egy másik cikkem, a műholdas internet szolgáltatók várható terveiről. A SpaceX akár több, mint 11 000 műholdat, a OneWeb mintegy 1 400 - 2 500 műholdat tervez pályára állítani a 2020-as évek közepére. A viszonyításképpen: per pillanat kevesebb, mint 1 500 aktív műhold kering a Föld körül...
A OneWeb mostani terveiben szerepel, hogy a műholdakat a ~1 100 - 1 200 km-es pályájukról irányítottan visszahozzák.

A nagyobb probléma per pillanat, hogy nagyon terjednek a LEO pályára szánt un. cubesatok (1-3U méretű műholdak, egy U egység cirka 10x10x11cm-es, 1,33kg-os, tehát a 3U méretű műhold cirka 30x10x11cm és majdnem 4kg). A cubesatok kis méretük miatt nehezen követhetőek, általában pályamódosításra nem képesek (csak azt tudják giroszkópokkal / lendkerekekkel irányítani, hogy merre nézzenek). A "szerencse" az velük kapcsolatban, hogy olyan 600-800 km-es magasság alatt a légellenállás miatt előbb-utóbb visszatérnek a légkörbe. A baj csak annyi, hogy 700-800km-es magasságból ehhez ár 10 év, vagy még több is szükséges (200km alatt pár nap alatt lefékeződnek annyira, hogy belépjenek a sűrűbb légkörbe és elégjenek). Ezzel kapcsolatosan még nincs egységes terv. Korlátozni ezeket a nano-műholdakat nem nagyon akarja senki, mivel sok ország illetve kevésbé tehetős tudományos kutatócsoport csak ilyen műholdakat engedhet meg magának (az egyetlen eddigi magyar műhold, a MASAT-1 is ilyen volt).

@UnA: Ha már az emberi viselkedést össze lehet mosni egy moszatfaj terjedésével, akkor már nagy problémák vannak, mert az embert pont a tudatosság kell, hogy megkülönböztesse az egyéb fajoktól. Ha már ez egyszer megadatott nekünk, akkor élni kell vele.

Nem azt kérdőjeleztem meg, hogy a tudatosságunkat arra kellene használni, hogy jobban vigyázzunk a Földre. Ezzel teljesen egyet is tudok érteni.

Volt egy felvetés, amely arra vonatkozott, hogy az emberiség mennyire károsan terjeszkedik. Ez az állatvilágban is megfigyelhető, tehát nem egyedülálló dolog.

A másik felvetés pedig az volt, hogy az űrkutatást addig hanyagolni kellene, amíg az emberiség a Földre nem fog vigyázni megfelelően.

Én ezekre reagáltam.

@kammerer: A magam részéről azt gondolom, hogy a Földtől való elszakadásra fordított energiáink mintegy háromnegyedét most már az űrlift megvalósítására kéne fordítani, mert energiahatékony megoldás csak az tud majd lenni,

Az űrlift elméletével a technológiai akadályok jelentik a problémát, a mellett, hogy a gazdaságosság kérdését is nehéz lenne rövid távon elfogadni. Azon anyagok, amely az űrlift megvalósítását lehetővé tennék (ultrakönnyű, nagy szakítószilárdságú, széles hőspektrumban jellemzőit megtartó, sugárzásra érzéketlen anyagokról beszélünk) az élet minden területén hasznosak lennének. Márpedig az űrlift megvalósuláslásnak első akadálya jelenleg ennek a megfelelő anyagoknak a hiánya... Tehát itt első sorban új anyagtechnológiai kutatásokról beszélünk...

Megint technológiai ugrásra lenne szükség, a közeljövőben ez lehetne például az űrlift, mert ez a kémiai-fizikai rakétásosdi a Földtől (meg majd a Marstól...) való elszakadáshoz igencsak erőltetett, energia- és anyagpazarló módszer.

Ha megvalósulna az SSTO űrjármű (amikor egyetlen fokozattal jutunk az űrbe, és vissza is tér onnan minden), akkor csak az üzemanyag, illetve a jármű karbantartása lenne a költség. Ez a rövid / közép távon reális megoldás, sajnos jelenleg mindössze egy ilyen jelenleg is folyó fejlesztésről tudok, a Reaction Engines cég Skylon űrrepülőgép terve.

@lomposfarkas: Valahol a bajkonuri sztyeppén egy hangárban hever két, lassan 30 éves Burán,

A VKK űrrepülőgép (az OK-1.01 elnevezése után 'Burán'-ként ismerik a programot legtöbben) program terén én ezt az oldalt ajánlom. Az általam ismert oldalak közül ez a legtartalmasabb a témában.

A konteóhívőkkel való harchoz sok szerencsét. Az vallásos imájuk valahogy így foglalható össze: Mindenki hazudik! Kivéve a konteógyártó oldalakat, Ők mindig igazat mondanak!

"Az űrlift elméletével a technológiai akadályok jelentik a problémát, a mellett, hogy a gazdaságosság kérdését is nehéz lenne rövid távon elfogadni..."

No igen, erre utaltam, hogy éppen ezért sokkal több erőt kéne annak kikutatásába fektetni, hogy az űrlift értelmezhetően megvalósíthatóvá váljon (ami főleg ugyebár anyagtechnológia) - mert ha technológiailag értelmezhetően megvalósíthatóvá válik, akkor az már elsősorban a hozzáállásunk (közmegegyezés) függvénye, hogy a kötél és az ellensúly létrehozásának és karbantartásának költségét hogyan határozzuk meg globális szinten. Hogy mi mennyibe kerül (azaz, hogy mennyi vásárlási jogot kapnak valaminek a létrehozói és működtetői), az ugye nem egy abszolút fizikai mennyiség, hanem egy közmegegyezési arányszám, - a közmegegyezésbe belevéve természetesen, hogy a Föld (Naprendszer) mekkora, általunk hozzáférhető erőforrásokkal rendelkezik a szükséges anyagokból.

"Ha megvalósulna az SSTO űrjármű (amikor egyetlen fokozattal jutunk az űrbe, és vissza is tér onnan minden), akkor csak az üzemanyag, illetve a jármű karbantartása lenne a költség."

No én éppen azért szóltam a kémiai-fizikai rakétásosdi erőltetett, energia- és anyagpazarló voltáról, mert az üzemanyag az nem "csak", hanem az üzemanyag az "minden". A Földtől való elszakadás rakétásosdijának manapság értelmezhető üzemanyagai ugye rendkívül korlátosak, nehezen előállíthatóak, egyúttal rendkívül környezetterhelő az előállításuk és/vagy felhasználásuk - és/vagy túlontúl veszélyesek "közlekedésbiztonságilag". Éppen az üzemanyag miatt protestáltam a rakétásosdi ellen a Földtől (Marstól) való elszakadáshoz. Mert a rakétásosdiból csak ezt az évente néhány fellövést bírja el a Föld erőforrásilag és környezetilábnyomilag, azt is csak egyelőre bírja el, illetve már egyelőre se nagyon, mert hát elkezdődött a környezeti kataklizma.
Tehát a közeljövőben, ha komoly űrforgalmat akarunk lebonyolítani a Föld(Mars)-felszín és az űr között, az űrliftet bírja el a Föld és az emberiség - gondolom én a mostani tudásunk alapján. A súlytalanságban lehet a rakétásosdinak elsődlegesen szerepe, amikor is az űrhajók "odafent" kapják meg a rakétáikat, az űrlifttel odavitt anyagokból "odafent" elkészítve a rakétát, az űrhajót, legalábbis azokat az anyagokat, amelyeket a Földről szükséges felvinni, az űrlifttel kell majd. Hacsak ki nem találjuk az olcsó, működtethető, környezetkímélő antigravitációs módszert - vagy valami másféle ki tudja mit.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Más. Szegény orion1025 barátunk elég szerencsétlenül választott nicknevet. Amikor (gondolom) hifi elkötelezettségét akarta exponálni a regisztrációjával, valószínűleg még nem gondolt arra, hogy majd űrkonteó ügyekben is "felszáll az orion"

[ Szerkesztve ]

No igen, erre utaltam, hogy éppen ezért sokkal több erőt kéne annak kikutatásába fektetni, hogy az űrlift értelmezhetően megvalósíthatóvá váljon...

Az anyagtechnológiai kutatások azonban paradox módon nem nagyon siettethetőek. A Grafén gyártástechnológiájának alapja például pofon egyszerű, és mégis hosszú ideig senki sem gondolt rá. Hiába van meg a gyártástechnológia alapja ugyanakkor, olcsón és megfelelő minőségben gyártani, majd felhasználni még mindig nem tudjuk. Ha megnézed a szócikket, feltűnhet, hogy magánvállalatok (adott esetben Samsung, IBM) is direkt foglalkoznak például a grafénnal.

Ettől természetesen lehet beleölni hatalmas összegeket, ám ezek nem feltétlenül fognak arányosan realizálódni. Ez is egy fajta pocsékolás, ha így nézzük.

Hogy mi mennyibe kerül (azaz, hogy mennyi vásárlási jogot kapnak valaminek a létrehozói és működtetői), az ugye nem egy abszolút fizikai mennyiség, hanem egy közmegegyezési arányszám,

Ez működhet, ha már megvan a technológia. Amíg csak a technológia kifejlesztésére vonatkozó együttműködésről van szó, iszonyatos aknamezőről beszélünk. Mintapélda az ITER fúziós reaktor, amely potenciálisan a fúziós reaktorok pozitív energiamérleg (magyarul áramtermelésre is képes) eléréséhez való következő lépcsőfokot képviseli. Ennek jelentőségét aligha kell ecsetelni, és mégis, már az előzetes megállapodás is csaknem 18 év után következett be (2006-ban), ekkor úgy volt, 2008-ban kezdődik az építés és 2018-ra már teljesen üzemben működhet (ie.: D-T fúzióval való működés) - ma erre 2026-2027 a dátum.

Sajnos a nagy nemzetközi projektek veszélyes vizek...

No én éppen azért szóltam a kémiai-fizikai rakétásosdi erőltetett, energia- és anyagpazarló voltáról, mert az üzemanyag az nem "csak", hanem az üzemanyag az "minden".

Ma egy ~12-14 tonnás jármű LEO pályára való juttatása alsó hangon 62 millió dollár (Falcon 9FT listaára), általános ára 90-120 millió dollár (Atlas-V, Ariane-5, stb.). Ezekből az árakból az üzemanyag ára kevesebb, mint fél millió dollár. Még ha adott esetben a karbantartás / újra felkészítés az új rakéta árának 10%-ai is, akkor is arról beszélünk, hogy töredék áron lehetne feljuttatni terhet a világűrbe (a SpaceX COO-ja pár éve cirka 7 millió dolláros árat feltételezett, ha a Falcon 9 mindkét fokozatát vissza tudnák hozni a világűrből).

Földtől való elszakadás rakétásosdijának manapság értelmezhető üzemanyagai ugye rendkívül korlátosak, nehezen előállíthatóak, egyúttal rendkívül környezetterhelő az előállításuk és/vagy felhasználásuk

?
Általánosan használt folyékony hajtóanyagok a modern rakétákban (nem, a Proton / UR széria nem modern):

Folyékony Oxigén: A légkörből viszonylag könnyen kinyerhető, olcsó (a NASA kevesebb, mint 20 centet fizet egy kg-ért).
Folyékony Hidrogén: Jelenleg a legolcsóbban szénhidrogénekből állítható elő, annyira nem olcsó, ~4 dollár per kg.
RP-1 (kerozin): Finomított kerozin (ami finomított gázolaj), az ára 2,5-4 dollár per kg, függően a változóktól.
Metán: A földgáz legnagyobb részben ebből áll, ára jelenleg egy dollár alatti per kg.

Szóval drága lenne? Nem, nem az, a Falcon 9 (hajtóanyag: LOX/RP-1) esetében Musk azt állítja, hogy az indítás költségének 0,3%-át adja, ami cirka 200 000 dollárt jelent. Izé.... Hát ha az indítás árához nézzük, határozottan elhanyagolható tétel...

A környezetterhelés részével sem értek igazán egyet. A LOX/LH2 hajtóanyag esetén (pl. Ariane-5) a végeredmény víz. Környezetszennyező? Senki se mondana ilyet...

A LOX/RP-1 és LOX/Metán más kérdés, de megint számoljunk egy kicsit, egy Falcon 9 FT egy indítása hozzávetőleg 350 tonna RP-1-est jelent. Kis hazánkban évente mintegy 3 milliárd liter üzemanyagot adnak el, ez hozzávetőleg 2,2-2,4 millió tonnát jelent.

Nem mondom, hogy nincs környezetszennyezés egy Falcon 9 indításkor, de még kerekítési hibának se lenne elég az idei összes tervezett F9 és FH indítás még ha csak a hazai üzemanyag-forgalmat is nézzük.

Mert a rakétásosdiból csak ezt az évente néhány fellövést bírja el a Föld erőforrásilag és környezetilábnyomilag, azt is csak egyelőre bírja el, illetve már egyelőre se nagyon, mert hát elkezdődött a környezeti kataklizma.

Erőforrás tekintetében? Őőőő.... Nem, erőforrás tekintetében per pillanat az indítás ára a meghatározó tényező, illetve a kereslet-kínálat. A SpaceX leginkább azért nem tud több Falcon 9-est indítani, mert az indítóállásai és a rakétagyártó-képessége ennyit tesz lehetővé. Nem egy megrendelője visszalépett / indítórakétát váltott emiatt.

Környezetlábnyom? Sehol sincs a világ éves rakétaindítása a többi szennyező forráshoz képest.

az űrliftet bírja el a Föld és az emberiség - gondolom én a mostani tudásunk alapján.

Az űrlift jelenlegi technológiai szintünkön nem is biztos, hogy megvalósítható. Becslések vannak, hogy mennyibe kerülhet, de hogy becsülöd meg, hogy mennyi befektetéssel fejlesztesz ki egy anyagot, ami majd elbírja a saját súlyát több, mint 72 ezer km-re kifeszítve, plusz bírja a +150 és -140°C-ot és az UV sugárzást is, ha jelenleg még nem is ismerünk ilyet?

[ Szerkesztve ]

Azt mondod, távol vannak még az antigravitációs elven működő, a Föld mágneses mezejét semlegesíteni képes csészealj (vagy akármilyen) alakú hordozóeszközök ?

Az űrlift olyan kb. mint a Dyson-gömb: nagyon szép elmélet, de konkrétan semmi kézzelfogható ötlet sincs a megvalósítására.

Azt természetesen én se veszem készpénznek, hogy az űrliftből valaha is lesz-lehet valami. Arról beszélek, hogy én most, a mai tudásunk alapján annak a kutatásába fektetnék több energiát - azaz emberi és anyagi erőforrást. Ezen persze lehet vitatkozni, hogy ki milyen technológiában lát több kifutási reményt, de természetesen én is csak reményekről, kockázatokról beszélek.

"Szóval drága lenne? Nem, nem az..."
Na de az én erről szóló mondatomnak elengedhetetlen része volt, hogy "és/vagy túlontúl veszélyesek "közlekedésbiztonságilag"." Az emberek többsége nem szívesen ül irdatlan méretű "robbanószer" tartályokon, lásd az általad az olcsóságra hozott példák IS egyaránt "robbanószerek", amelyekből irdatlan mennyiség van igencsak robbanásveszélyesen bezsúfolva egy indítórakétába. Én nem szeretem az ilyet, és szerintem az űrhajósok többsége sem örül ennek - akik már felrobbantak, azok már nem tudnak hozzászólni, de el tudom képzelni, hogy mi lenne a véleményük. Ennek ellenére, annak természetesen örülök, ha tapasztalataid alapján a szóbajövő meghajtóanyagok jellemzően nem annyira drágák és környezetilábnyomosak, mint ahogy én gondolok rájuk. Szívesen és örömmel visszakoznék is a veszélyek hangoztatásában, csakhogy a "Környezetlábnyom? Sehol sincs a világ éves rakétaindítása a többi szennyező forráshoz képest." mondatod akkor se jó mondat, egyrészt, mert szerintem erősen véleményes, hogy "seholsincs", másrészt, és elsősorban azért nem jó mondat, mert ha valóban belépünk az űrkorszakba, márpedig ez lenne a cél, akkor máris alapvetően változnak meg az arányok, mennyiségek. Amit mondtam, mindet annak fényében mondtam, hogy a mostani ezirányú tevékenységünk halvány töredéke annak, amit az űrkorszakba lépés volumenben magával hoz. Az űrkorszakban a járművek Földtől való elszakadási eseteinek volumene akkor is összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz a mostani hályogkovács szintnél, ha egyébként az űrkorszak gyártó- és bányakapacitásait alapvetően a Holdon vagy más kisgravitációs helyeken rendezzük be.

Mindezzel együtt rendben van, és örömmel veszem, hogy sokkal alkalmasabbnak tartod a belátható jövőre nézve a járművek Földtől való elszakadásaihoz a rakétásosdit, mint ahogy én látom. Én borzongva szemlélem az ehhez a rakétásosdihoz szükséges üzemanyagvolumeneket a majdani űrkorszak valószínűsíthető követelményeinek fényében. Álláspontod hatására akkor egy kicsit kevésbé borzongok, hehe.

Még egyszer mondom, az űrlift megvalósíthatósága, használhatósága, létrehozási és üzemeltetési költségei ügyében természetesen nem állított senki semmiről semmi konkrétat, hiszen rengeteg olyan elvi és gyakorlati probléma tűnik fel, amelyeknek a remélhető megoldásairól még csak sejtéseink vannak, és lehet hogy az ötlet eleve egy nagy melléfogás. De én az űrlift kutatásának szentelnék a jelenleginél nagyobb erőforrásokat, nem feltétlen más kutatások rovására, de akár úgy is. Hogy a technológia milyen ugrásokat képes végrehajtani, az általában nagymértékben függ attól, hogy mennyire akarjuk, mennyire forszírozzuk. Meglátásom szerint az űrliftet (értsd, az értelmes megvalósíthatóságának kutatását) egyelőre nem forszírozzuk annyira, mint amennyire én indokoltnak tartanám forszírozni, az elérendő űrkorszak valószínűsíthető követelményeit szem előtt tartván. Még neked is szól, amit lentebb UnA kollégának válaszolok.

(#48) Crucio: Erősen kétlem, hogy hülyeségeket vagy hülyeség módon írtam volna. Várom a konkrét kifejtését az ítéletednek.

(#49) UnA:
"Az űrlift olyan kb. mint a Dyson-gömb: nagyon szép elmélet, de konkrétan semmi kézzelfogható ötlet sincs a megvalósítására."
"Szerintem" a téma erősen a határán áll annak, hogy vagy úgy beszéljünk róla, ahogy te mondod most, azaz szép elméletként, vagy pedig úgy, hogy a gyakorlati-technológiai tudásunk már készen áll a megvalósítására. Az előző mondatom "szerintem" kitétele úgy értendő, hogy az egymással vitatkozó szakemberek szerint - hiszen én nem vagyok illetékes, csak (fél)művelt laikus vagyok a témában, és valószínűleg Cifu kolléga sem több ennél. Tehát nem én mondom, hanem szakemberektől már olvashatni mindenfélét a témában pro és kontra, egyúttal az se véletlen, hogy a közeljövő elképzelt Naprendszerében játszódó (jobbára gyakorló vagy legalábbis végzett fizikusok által írt) hard science-fiction művek egy része már kb. húsz év óta egyre inkább automatizmusként kezeli az űrlift meglétét Földön, Marson. A közeljövő mondjuk az évszázad második felét jelenti, de ehhez hozzáveendő, hogy az emberiség űrhasználatára vonatkozó szakmai előrejelzések eddig szinte mindig megkésve váltak érvényessé, ha egyáltalán érvényessé váltak. Mindenesetre a szakemberek egy számottevő része már nem szép elméletként, és nem is csak egy kutatandó irányként, hanem természetszerűen hamarosan megvalósulandóként tekint az űrliftre. Talán nekik lesz igazuk, talán nem. Én valószínűsítem, hogy lesz igazuk, persze az én valószínűsítésem nem jelent semmit, igaz, az itt ellenvalószínűsítők ellenvalószínűsítése sem, mivel az itt levők mindegyikére érvényes, hogy érdeklődő laikusként, a szakemberek által elénktárt anyagból gondolkozunk. Vagy esetleg van itt témábavágó képzettségű és gyakorlatú fizikus-kémikus-kozmológus szakember? - kérdezem, reménykedve.

[ Szerkesztve ]

Az emberek többsége nem szívesen ül irdatlan méretű "robbanószer" tartályokon, lásd az általad az olcsóságra hozott példák IS egyaránt "robbanószerek", amelyekből irdatlan mennyiség van igencsak robbanásveszélyesen bezsúfolva egy indítórakétába.

Ehhez képest az emberek szívesen ül fel az utasszállító repülőgépekre, amelyeknek a felszálló tömegük 25%-tól (rövid távú) 45-47%-áig (óceánon átívelő utakat végző gépek) az üzemanyag teszi ki. Ami ugyan az a "robbanószer", ami például a Falcon 9 vagy a Szojuz hordozórakétát hajtja...

Én nem szeretem az ilyet, és szerintem az űrhajósok többsége sem örül ennek

Akkor nem fogsz űrhajóba ülni, repülni sem szeret mindenki...

Az űrhajósok eddig mind önként jelentkeztek az űrhajósképző programba, tehát pontosan tudták, hogy mire is vállalkoztak. Ha nem örülnének ennek, akkor nem jelentkeztek volna.

Amit mondtam, mindet annak fényében mondtam, hogy a mostani ezirányú tevékenységünk halvány töredéke annak, amit az űrkorszakba lépés volumenben magával hoz.

Ha például a folyékony hidrogén / folyékony oxigén terjed el, mint hajtóanyag, akkor especiel a környezeti lábnyom egy gejzírhez hasonlítható maximum...

Meglátásom szerint az űrliftet (értsd, az értelmes megvalósíthatóságának kutatását) egyelőre nem forszírozzuk annyira, mint amennyire én indokoltnak tartanám forszírozni,

A kérdéskör lényegi eleme a megvalósíthatóság. Ahogy le is írtam, itt egy jelenleg nem létező anyagot kell(ene) kifejleszteni, ami az se biztos, hogy létezik. Külön szakszó van már erre, Unobtainium. Amúgy én némileg más véleményen vagyok, ugyanis az űrliftek megvalósíthatóságával, a lehetséges technikai megoldásokat (az anyagtechnikaiak mellett) ma is aktívan kutatják a világ több pontján.

Hogy nem költenek többet rá? Hát kérem, ahogy már a leírtakból lehet látni, ez egy olyan kutatási kör, amelynek nincs garantáltan elérhető vége. Ha az eddigi egyik legnagyobb tudományos kutatást vesszük alapul (Manhatten-projekt), ott például az egészet annak a tudatában kezdték el, hogy ott volt előttük feketén-fehéren leírva, hogy igenis meg lehet valósítani, csak nagyon drága lesz.

Az űrliftnél nincs leírva semmi ilyesmi, feltételezések vannak, meg számítások, hogy milyen tulajdonságú anyagra lenne szükség...

Hehehe. Én szívesen lennék űrhajós, az említett kockázatok mellett is. Sőt. Minden álmom lenne űrhajósnak lenni - ha lenne/lett volna esélyem, hogy lehessek. Ez nem jelenti azt, hogy azok a jelentkezők, akiknek volt esélyük, és netán űrhajósok is lettek, ne örülnének sokkal jobban az űrhajósságuknak, ha nem kellene attól félniük, hogy útközben felrobban alattuk a tartály - ugyanez a hatványozott öröm érvényes a családtagjaikra, az űrhajókat gyártó és használó cégekre-társadalmakra, vagy akár a földi irányító személyzetre, a szponzorokra, a közvéleményre...
Repülőre is ugyebár a jelenleginél sokkal szívesebben ülnének az emberek, ha nem egy robbanótartály lenne - akkor még mindig nagyot esnénk, ha lezuhan, de legalább eggyel kevesebb nem elhanyagolható veszély lenne. A "Zeppelin típusú" léghajók is nagyon hatékonyak és gazdaságosak lennének sokféle feladatra, de azok meg arra példa, hogy a szélsőséges robbanásveszély miatt alig használják manapság. A tüzelőanyagcellás autók terjedését is egyelőre ugyebár erősen hátráltatja a hidrogén egyszerre gazdaságos és biztonságos tárolásának egyelőre nem megoldott módja - egyelőre vagy biztonságos vagy gazdaságos.
Szóval te se tudod, mi mellett akartál érvelni ezzel a "de így is sokan önként teszik, amit kammerer ne tegyen ha fél tőle" érveléssel.

Azt még megjegyzem, hogy akár a folyékony oxigén, hát még a folyékony hidrogén megtermelése egyelőre igencsak nagy fajlagos környezeti lábnyom. Például a tüzelőanyagcellás járművek uralkodóvá válását egyelőre elsősorban éppen az késlelteti, hogy a hidrogénüzemanyag megtermelése eddig fajlagosan drága, környezetszennyező volt - mostanában megnövekedett erővel kutatják a módszereit, lehet hogy áttörés lesz. A tüzelőanyagcella a hidrogén megtermelése mentén egyelőre lényegében ugyanakkora fajlagos környezeti lábnyom, mint a robbanómotor üzemeltetése, a tüzelőanyagcella környezeti előnye egyelőre praktikusan annyi, hogy nem a felhasználás helyén (szmogos városok) keletkezik a szennyezés, hanem az emberlakta helyektől távol, ahol a hidrogént termelik. A hidrogén kis fajlagos környezeti lábnyomú termelésének egyelőre előtte állunk, bár feltehetőleg nyitott kapukat dönget az erre vonatkozó ötletek némelyike. De a folyékony oxigén termelésének fajlagos környezeti lábnyoma is egyelőre jelentős, egyelőre egyáltalán nem bagatell.

(#46) Dißnäëß: Egyébként persze, feltehetőleg valóban még elég távol vannak az antigravitációs elven működő légijárművek, esetleg soha nem is lesznek megvalósíthatóak ilyenek, de a dolog, az ötlet nem vicc, hanem komoly fizika. Már mai ismereteink alapján is komoly fizikai téma az antigravitáció, aztán ki tudja, a jövőben milyennek ismerjük meg a fizikai világot a mai fizikai ismereteinkhez képest. Viccelni persze komoly dologgal is lehet, de nem eleve vicc a téma, hehe.

[ Szerkesztve ]

Nagyon köszönjük a cikket, nagyon jó volt olvasni.

SpaceX projektet követem óriási érdeklődéssel.
Lenne pár kérdésem. Dragon V2-nek a delta-V 420 m/s ? 1310M/s kellene hogy amit Musk elképzeld holdutazásról haza tudjanak térni? Akkor hogyan fog a hajó ekkora sebességre szert tenni?
Marsnak mekkora a delta-V-je? 4,3 Km/s? Jó adatot találtam?

Lenne pár kérdésem. Dragon V2-nek a delta-V 420 m/s ? 1310M/s kellene hogy amit Musk elképzeld holdutazásról haza tudjanak térni? Akkor hogyan fog a hajó ekkora sebességre szert tenni?

Nem, a tervezett Hold-megkerüléshez az űrhajónak be se kell gyújtania a hajtóműveit, a Falcon Heavy utolsó fokozata egy olyan pályára állíthatja, amely megkerüli a Holdat, majd visszatér a Föld felé. A Dragon v2 hajtóműveit csak a pálya finomhangolásához kell begyújtani.

Itt van egy szimuláció a lehetséges útról, ennél úgy számoltak, hogy a Holdmegkerülés után begyújtják a hajtóműveket a pontos korrekcióért.

Marsnak mekkora a delta-V-je? 4,3 Km/s? Jó adatot találtam?

Először is nincs egy fix Delta-V igény, lévén a Mars és a Föld nem körpályán kering a Nap körül, hanem ellipszis alakún, és így a találkozási pontok is hol közelebb, hol távolabb vannak egymástól, értelemszerűen a két véglet között eltérés van a szükséges delta-V kapcsán is. A 4,3km/s egy abszolút minimum érték a közelebbi Mars-Föld találkozási pontokhoz, amelynél a fékezéshez aerobraking-et, vagyis a Mars légkörében való fékező manővert kell végre hajtani a pályára álláshoz / leszálláshoz.

Ezt már csak érdekességnek:

Érdekes mert:

-Kiderül, hogy a SpaceX-nek már 2016 októberében megvolt az űrruha tesztje (de látni még nem láttuk)
-2017 Augusztus elején lesz az Abort teszt a Dragon v2-nél.
-2017 november végén lesz a személyzet nélküli repülése a Dragon v2-nek.
-2018 májusában a személyzettel ellátott tesztrepülés.
-2018 februárjában lesz a Starliner pad abort tesztje (amit ugye a SpaceX már tavaly előtt megcsinált)
-2018 június végén lesz a személyzet nélküli Starliner repülés.
-2018 augusztusban meg a Starliner személyzettel az ISS-re.

Kár, hogy nem vagyok kőgazdag. Jegyet váltanék az ISS-re egy hétre.

2009-ben volt az utolsó űrturista az ISS-en, jövőre megy a következő, Sarah Brightman, aki évek óta vár a lehetőségre (nem volt olyan "űrhajócsere", ahova befért volna). Holmi 52 millió dollárt fizet állítólag a 10 naposra tervezett útért. Megjegyzés: olcsóbban kapta meg az ülést, mint amennyit a NASA fizet érte (közel 80 millió dollár per szék).

@Cifu: Nagyon szépen köszönöm a cikket, ez is nagyon tetszett, imádom a cikkeidet. Megvan már, miről olvashatunk legközelebb?

A műholdas internetszolgáltatók terveiről egy rövid cikk. Ebben ugye a SpaceX is érintett, kvázi ebből remél több milliárd dolláros nyereséget 2020-tól.

Falcon-9 recycling siker.