Pompás, igényes írás!
Remélem lesz még folytatás...

Köszi a folytatást is, remek írás!

Szuper írás!
A leírtak alapján az a benyomásom, az űrkutatásban részt vevő/venni kívánó cégek (elenyésző kivételtől eltekintve) nem űrkutatni akarnak, hanem pénzt lenyúlni.
A NASA működése azért is annyira kaotikus, mert a pénzlenyúlók lobbistái uralta erőtérben ide-oda mozogva (inogva) minél több igénylőnek kell valamennyit csorgatni a léből, hogy ne (annyira) támadják őket és tudjanak (kicsit) működni.
Az oroszoknál hasonló a helyzet, bár enyhébbnek tűnik a baj; mivel az ottani versenyzőknek legalább néha le kell valamit szállítaniuk.
A legjobb lenne talán néhány kiválasztott csapatot megfinanszírozni, majd következetesen számon kérni, hogyan teljesítették a vállalásukat, s ha megtörtént, a következő lépésüket is megfinanszírozni stb., miközben a NASA működéséhez, döntéseihez tíz évre előre garantált költségvetést, a vezetésének pedig tíz évre szóló mandátumot és szabad kezet kellene adni, hogy ne legyen szükséges az érdekek közötti folyamatos egyensúlyozásuk. Az egész működési rendet egy oldalon le lehetne/kellene írni.
Aki felemelné a szavát a rendszer ellen, azt ki kellene zárni a további versenyzési lehetőségből.
A NASA vezetőinek garantált életjáradékot kellene adniuk akkor, ha az egy oldalas működési rendnek megfelelően dolgoztak és nem korrumpálódtak a támogatott csapatok részéről (ennek feltételeit szintén le lehetne írni, beleférne az egy oldalba - de figyelni kellene, nehogy az "elfogadott egy pohár szódavizet" jellegű esetek miatt folyamatosan nyírják a vezetést).
Nem (csak) űrkutatás: érdekes módon Monacoban minden működik, holott ott a herceg tart kézben mindent, ráadásul diktatúra sincsen. A demokrácia mostani formájában a legnagyobb marhaság, amit a NASA is mutat.

A leírtak alapján az a benyomásom, az űrkutatásban részt vevő/venni kívánó cégek (elenyésző kivételtől eltekintve) nem űrkutatni akarnak, hanem pénzt lenyúlni.

Most vegyük a Boeing-et, ők alapvetően repülőgép-gyártó cég, alaphelyzetben az a céljuk, hogy minél több repülőgépet adjanak el, ehhez pedig az kell, hogy legyen valaki, aki kifizeti a repülőgépek kifejlesztését és legyártását. Ha nem tudják eladni a repülőgépeiket, akkor tönkremennek (megj.: egyébként a Boeing is úgy lett az űrhajózásban / űrkutatásban komolyabb szereplő, hogy megvásárolta a többé-kevésbé fent említett problémába belefutó, és nehéz anyagi helyzetbe kerülő McDonnel-Douglas céget 1997-ben).

Ettől ez sem tér el alapvetően, nyilván a Boeing, Lockheed, NorthropGrumman és a többi cég is szívesen nekiállna űrhajókat építeni, ha lenne, aki kifizetné. Apró probléma, hogy per pillanat a NASA-n kívül nem akarja senki kifizetni a több milliárd dolláros költségeket (talán Jeff Bezos a kivétel, meg a titkolódzó Blue Origin cége).

Pont ez ugyebár a COTS célja, hogy állami támogatással, de azért alapvetően némi saját pénzt is beáldozva jöjjön létre egy kereskedelmi űrhajózásra képes infrastruktúra, amire építkezve már piaci alapon is lehetne az űripart fejleszteni. Eleddig erre a kommunikációs műholdakat és újabban a képalkotó műholdakat (gondoljunk a Google Earth-re) leszámítva nem nagyon volt fizetőképes kereslet. Hiába volt egy-két lelkes ember, aki 30-40 millió dollárt adott azért, hogy egy hetet a világűrben lehessen, 30-40 millió dollár ilyen szinten még mindig kevés pénz.

Lásd például a Space Adventures Hold-megkerülő útját, hozzávetőleg 100 millió dollár (per szék) áron két utas megkerülhetné a Holdat. Az ehhez felhasznált technológia egy része megvan (hordozórakéta, Szojuz űrhajó), egy részét ki kell fejleszteni (a megkerülés miatt hosszabb tartózkodásra ildomos lakómodul, illetve egy gyorsító fokozat, és ezek felvitele, dokkolása). Ezt cirka 10 éve beharangozták, azóta nem tudunk jelentkezőről...

Folyton felhozott példám a Bigelow Aerospace. Ők arra példák, hogy hiába csinálták meg kereskedelmi alapon a saját kis felfújható űrállomásukat, nem volt űrhajó, amely felvigye az űrállomás személyzetét. Bigelownak se volt a fiókjában pár milliárd dollár erre, és hiába volt a felhívása, egy cég sem kockáztatott egy olyan piaci szegmens lehetséges kitöltéséért, amely nem biztos, hogy meg fog térülni.

Igazából az az örvendetes, hogy vannak olyan emberek, mint Bigelow, Musk vagy Bezos, akik hajlandóak kockáztatni...

Az oroszoknál hasonló a helyzet, bár enyhébbnek tűnik a baj; mivel az ottani versenyzőknek legalább néha le kell valamit szállítaniuk.

Egy frászt, már bocsánat. Az orosz űrkutatás ugyanígy az állami húzdmeg-ereszdmeg miatt szenved. Ráadásul megvan a saját problémájuk. Nemrég leállították a Proton és egyes Szojuz típusok indításait, mert kiderült hogy az egyik rakétahajtóműveket gyártó cég minőségellenőrzése finoman szólva is hiányos. A Roszkozmosz minőségellenőrzésért felelős igazgatóját letartóztatták, a múlt héten pedig a börtönben halálra késelték...

A legjobb lenne talán néhány kiválasztott csapatot megfinanszírozni, majd következetesen számon kérni, hogyan teljesítették a vállalásukat, s ha megtörtént, a következő lépésüket is megfinanszírozni stb.,

Pontosan ezt csinálja a COTS, ennek a mentén zajlik a CRS teherűrhajó-program és a CCtCap személyszállító-űrhajó program. Csakhogy a COTS lehetőségeit a Kongresszus (és a Szenátus, meg persze a Fehér Ház) határozza meg.

... miközben a NASA működéséhez, döntéseihez tíz évre előre garantált költségvetést, a vezetésének pedig tíz évre szóló mandátumot és szabad kezet kellene adni, hogy ne legyen szükséges az érdekek közötti folyamatos egyensúlyozásuk. Az egész működési rendet egy oldalon le lehetne/kellene írni.

Ilyenkor mindig fel szoktam emelni a kezem, hogy bocsánat, de megint miért a NASA és az amerikai rendszer hibáit hánytorgatjuk csak fel? Még így is ők tesznek a legtöbbet az űrhajózásért, az űrkutatásért. Ők költik a legtöbbet is.

Az EU összességében hasonló (ill. kicsit nagyobb) GDP-vel bír, mint az Egyesült Államok (a Brexit után már nem, btw...). Miért költ az EU jóval kevesebbet az ESA-ra? A példákat sorolni lehetne tovább...

[ Szerkesztve ]

Ilyenkor mindig fel szoktam emelni a kezem, hogy bocsánat, de megint miért a NASA és az amerikai rendszer hibáit hánytorgatjuk csak fel? Még így is ők tesznek a legtöbbet az űrhajózásért, az űrkutatásért. Ők költik a legtöbbet is.
Az EU összességében hasonló (ill. kicsit nagyobb) GDP-vel bír, mint az Egyesült Államok (a Brexit után már nem, btw...). Miért költ az EU jóval kevesebbet az ESA-ra? A példákat sorolni lehetne tovább...
A cikkedben az EU projektjeiről lényegében nem esett szó; ezért a reagálásomban sem tértem ki rá.
Egyébként igazad van; az EU is működhetne jobban, hatékonyabban (űrkutatás szempontjából is).
Ők költik a legtöbbet is.
Jó lenne valami más mérőszám is, a költésen kívül; mert költeni könnyű, eredményt szállítani nehezebb.
A "szent őrültek" támogatása lenne 'tán a legjobb (lásd előző hozzászólásomat), akikből az EU-ban is van néhány, sőt az országunkban is.
Értem én, hogy piacgazdaság, meg igények alapján kell termelni, de pár száz éve, amikor az összeránduló békacombokkal szórakoztak, annak ellenére foglalkoztak a témával, hogy a pénzügyi megtérülés fel sem merült. Most ilyen projektek elképzelhetetlenek; pedig szükség lenne rájuk.

A cikkedben az EU projektjeiről lényegében nem esett szó; ezért a reagálásomban sem tértem ki rá.

Nem, valóban, majd egyszer talán az is sorra kerül...

De az EU ugyanezt pepitában csinálta / csinálja. A francia központú (de a program nagy részében nemzetközi) Hermes űrrepülőgépre cirka két milliárd eurónak megfelelő pénzt szórtak el... (a történet szépsége, hogy ekkor úgy tűnt, három űrrepülőgép lesz (az amerikai Space Shuttle, az orosz VKK (Buran) és a Hermes az emberi űrrepülés sarokköve)

Jó lenne valami más mérőszám is, a költésen kívül; mert költeni könnyű, eredményt szállítani nehezebb.

Ez nem vitás, de eredmények terén is ők állnak a legjobban, akármerre nézel (hány ország roverjei szelték / szelik a Mars felszínét? Melyik ország hány szondát indított a külső bolygókhoz, stb.).

[ Szerkesztve ]

Erdekes cikk lett, jo volt windows telepites kozben olvasni.

"Értem én, hogy piacgazdaság, meg igények alapján kell termelni, de pár száz éve, amikor az összeránduló békacombokkal szórakoztak, annak ellenére foglalkoztak a témával, hogy a pénzügyi megtérülés fel sem merült. Most ilyen projektek elképzelhetetlenek; pedig szükség lenne rájuk."

Ebben nincs igazad, mert természetesen ma is rengeteg amatőr ill. alacsony költségvetésű kutatás van, amit nem szabad összemosni a legdrágább témákkal, mint pl. az űrhajózás. Azt pedig szinte sohasem lehet látni abban a pillanatban, hogy melyik a fontos kutatás.

Sőt, hogy csavarjak rajta egyet, én nem hiszek abban, hogy majd a "fehér köpenyes kutatók" fogják megtalálni a következő fontos áttörést (akármi is legyen az), mert ha a rendszer része vagy, az már mindenképpen bekorlátozza a gondolkodásmódot.

Ez az egész űrbéli múltunk és jelenünk mind szép és jó, de ki tudja mi igaz belőle!? Számomra ez olyan, mint a történelem, valakik képzelgéseit tanítják emberek millióinak, így nekem ezek a dolgok teljesen hiteltelenek, ergo érthetetlen miért is érdekel valakit az, amiről azt sem tudja, hogy valódi, vagy csak kamu.

Szeretnék gratulálni az igényes cikkhez, és minden elismerésem a benne lévő munkáért és tudásért!

A témához lenne hozzáfűznivalóm, bár valószínű, hogy sokakban kognitív disszonanciát fog kiváltani. A magam részéről ellenzek mindenféle kutatást, ami az űrrel kapcsolatos, és minden ráköltött fillért kidobott pénznek tartok.

Ennek az oka az, hogy az emberiség még nem tart ott erkölcsileg, hogy ezt megengedhesse magának. Elég a legutóbbi nagy kolonizációra gondolni, Amerikáéra, de gyakorlatilag bármelyik területfoglalás csak mérhetetlen szenvedést hozott az ott élők és a környezet számára.

Az amerikai kontinens tizenegyezer évvel ezelőtti telepesítése kiirtotta az ottani pleisztocén megafaunát (erről bővebben Jared Diamond Összeomlás című könyvében lehet olvasni), például nem véletlenül él bennünk az a kép az indiánokról, hogy vadászat előtt milyen rituálékban kértek áldást: rájöttek, hogy ami megmaradt állat a vadonban, azt különösen meg kell becsülni, különben élelem híján ők is fűbe fognak harapni.

Aztán eljött a tizenötödik század vége, Kolumbusz megnyitotta az utat az európaiak előtt, aminek a következménye az lett, hogy a kontinens tízmilliós indián "őslakos"-ának 98%-a elpusztult, ennek tíz százaléka a fegyverek, kilencven százaléka pedig a behurcolt fertőző betegségek miatt, amire történelmi okokból nem volt immunitásuk (betegségeink túlnyomó többségét a kilencezer évvel ezelőtt elkezdődött háziasítás után az állatoktól kaptuk el, a vírusok és baktériumok mutációjának köszönhetően), erről bővebben ugyancsak Jared Diamondtól, a Háborúk, járványok és technikák című kötetében lehet olvasni.

Ahova az ember eddig betette a lábát, ott mások javára terjeszkedett. Emellett nem szabad elfelejtkeznünk arról a környezetterhelésről, amit csinálunk. Egyik kedvenc témám a nyomtatott áramköri lapok újrafeldolgozása, aminek 90%-át Kínában végzik, kőkorszaki körülmények között. A földbe jutott mérgező fémek, vegyületek nemcsak a helyi lakosság életét nehezítik meg (azon a vidéken, ahol ezt csinálják, az emberek 53%-a vérrákban szenved), hanem a folyóvizekkel, csapadékkal együtt az egész világba eljutnak.

Bár a Föld civilizált országainak lakossága egyre tovább él, az ilyen jellegű mérgezések (műtrágyák, fogamzásgátlók a folyóvízben stb.) rájuk is hatnak, különböző megbetegedésekkel az életszínvonalat, nem véletlenül akkora divat manapság a mindenféle ételallergia, légúti megbetegedések és társaik.

Mindez visszavezethető egy dologra, ami (többek között) kiemel minket az állatvilágból, a (magasabb) intelligenciánkra. Ám hiába tartjuk magunkat intelligens(ebb)nek, az általunk okozott problémák annyira bonyolultak, hogy képtelenek vagyunk átlátni döntéseink következményeit, és mivel jelen témában bolygótávlatban gondolkodunk, azaz óriási mennyiségben, minden hatás globális, és sokáig fog tartani. Például hiába szüntetnénk be minden üvegházhatású gáz kibocsájtását (kezdve az egyik legnagyobb felelős, a birkák és szarvasmarhák likvidálásával), száz években mérhető, mire visszaállna a természetes egyensúly.

Ezek alapján úgy gondolom, hogy nem szabad kitennünk a lábunkat a Földről, a problémáinkat itt kell megoldani, és ha erkölcsileg megütjük a szükséges szintet, akkor mehetünk tovább.

De még mielőtt elzárnánk a csapokat, lőjük ki az űrbe a legnagyobb károkozókat, a politikusokat, a közgazdászokat, a programozókat és a katonákat!

[ Szerkesztve ]

Ime, a tipikus "én nem értek hozzá, nem is veszem a fáradtságot, hogy picit utánanézzek, de különben sem hiszek benne" kategória.

Mielőtt legközelebb hasonló ostobaságokat kezdesz el leírni, esetleg gondolkozz el az olyan dolgokon hogy:
-A legtöbb rakétaindítás archiválva van. Az amerikai rakétaindítások jelentős részét több száz, sokszor több ezer ember követte, követi a helyszínen.
-Rádióamatőrök és amatőr csillagászok követik a Föld körül keringő objektumokat, figyelik a rádióadásaikat, katalogizálják, sőt, kommunikálnak velük.
-Olyan tudománytörténelmi események kapcsolódnak az űrkutatásokhoz, mint az, hogy a Luna-3 szovjet hold-szonda adását a britek fogták (a Jodrell Bank rádióteleszkóp, a teljes történet erre, a feldolgozott képek erre találhatóak).
-Feltehetően azt sem tudod megmagyarázni, hogy is működik a ma már bármelyik telefonban megtalálható GNSS (műholdas navigációs rendszerek, ezek közül a Navstar GPS csak az egyik ugyebár), de mégis működik... Abban sem hiszel, gondolom.

Ja, és Föld sem lapos!

Ahova az ember eddig betette a lábát, ott mások javára terjeszkedett.

Felteszem ...mások kárára... akart ott az lenni.

A gondolatmenetet egy picit megakasztva felhívnám szíves figyelmedet, hogy az ember korántsem az egyedüli, aki így viselkedik. Sőt, az élővilágban gyakorlatilag minden faj így működik. Terjeszkedik, vándorol, új területekre próbál betörni, aztán vagy sikerül neki, vagy nem. Ha sikerül, akkor mindig a területen már "őshonos" fajok kárára fog ez történni. Legyen szó gombákról, növényekről vagy állatokról. Ha egy kicsit utánanéznél a témának, te is találni fogsz rá rengeteg feltárt példát. Ha az itthoni ökoszisztémát nézed, akkor esetleg a róka populáció és az aranysakál elterjedésének kapcsolatát is fel lehet hozni, mint aktuális témakör.

Ez nem azt jelenti, hogy az emberiségnek nem kellene törekednie a maximális biztonságra, de especiel a világűr tekintetében pont vannak ilyen szabályok, ezért építik a mélyűri szondákat steril szobákban, majd UV sugárzással az esetleg még megmaradó élőflórát is elpusztítják, hogy ne okozhasson adott esetben kárt egy másik égitestre eljutó szonda.

Ezek alapján úgy gondolom, hogy nem szabad kitennünk a lábunkat a Földről, a problémáinkat itt kell megoldani, és ha erkölcsileg megütjük a szükséges szintet, akkor mehetünk tovább.

Szerencsére azért felvilágosultabb emberek döntenek ezekről.
A világűr kutatása alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy mit tudunk a Földről, annak környezetéről.

Az emberen kívül nincs még egy élőlény a Földön, ami egységnyi idő alatt ugyanilyen szintű pusztítást képes véghezvinni. Ha megnézed, hogy mondjuk száz éve hány faj élt viszonylagos egyensúlyban, és hány maradt mára belőlük, elég jó képet lehet kapni a hatékonyságunkról.

Amíg egy-két telepes lesz a Marson, nyilvánvalóan rendben mennek a dolgok, de amint tömegek kerülnek oda, sok-sok egyéni elképzeléssel, célokkal, máris nehezebb lesz kordában tartani a mohóságot.

Ha már a szabályoknál járunk, mi a helyzet az űrszemét problémájával?

Ha már az emberi viselkedést össze lehet mosni egy moszatfaj terjedésével, akkor már nagy problémák vannak, mert az embert pont a tudatosság kell, hogy megkülönböztesse az egyéb fajoktól. Ha már ez egyszer megadatott nekünk, akkor élni kell vele.

Tisztelt Cifu, én is nagyon köszönöm az áldozatkész munkádat, úgy az ilyen cikkek megírásában, mint a fórumbeli gondozásukban. Tényleg komoly munka, úgyhogy jutalomból akkor is elolvastam volna, ha nem érdekelne a téma. No de nagyon is érdekel, úgyhogy felettébb jól jött egy ilyen praktikus, történeti megközelítésű összefoglalója az aktuális trendeknek. Jöhet az orosz - és egyéb, pl. kínai - összefoglaló is, az egyéb űrkutatási témákról szóló egyéb írásaid mellett.

A magam részéről azt gondolom, hogy a Földtől való elszakadásra fordított energiáink mintegy háromnegyedét most már az űrlift megvalósítására kéne fordítani, mert energiahatékony megoldás csak az tud majd lenni, hacsak ki nem fejlesztjük a makroszintű, az élőlények áthelyezésére is alkalmas teleportációt, vagy valamiféle olcsón alkalmazható antigravitációt, vagy valami egyebet, amire most még nem is gondolunk. Megint technológiai ugrásra lenne szükség, a közeljövőben ez lehetne például az űrlift, mert ez a kémiai-fizikai rakétásosdi a Földtől (meg majd a Marstól...) való elszakadáshoz igencsak erőltetett, energia- és anyagpazarló módszer.

Egyúttal elvileg persze egyetértenék gabor.79 kolléga megközelítésével, miszerint az ember mint olyan, erkölcsileg még elég éretlen az űr "gyarmatosítására", más szemszögből azonban remélem, hogy az űrkutatás mint nem csak technológiai, hanem erkölcsi húzóágazat is, egyúttal komoly előrevivője lesz az emberállat emberré, erkölcsi lénnyé való fejlődésének.

Köszi, de ennyire "nem" mentem bele a részletekbe, ellenben veled. Csak nehogy egyszer meglepődj, hogy kiderül a holdra szállás mégsem történt meg. Számomra az csak a f@aszság kategória, amit tanítanak ember tömegeknek, közben meg két hét múlva megcáfolják azt. De gondolom te ott voltál az Apollo-11 fedélzetén, hogy tudd, valóban megtörtént-e.

Imádom ezt a témát. Mindent ami repülés. Köszi a folytatást!

Cifu mester, én is köszönöm a remek ismeretterjesztést! Nálam akkor jött a kattanás, mikor sok-sok éve a bolhán megvettem a legendás Űrhajózási Lexikont. A hidegháborús verseny meg nem fújt ki, mikor kiadták, egy igazi mesevilág az a könyv, heteken át nap, mint nap elővettem De ami manapság megy űrkutatás címen, az simán követhetetlen, de leginkább elkeserítő. Különösen, hogy a Nasa ötleteit jóformán néhány napi Usa fegyverkezési költségből meg lehetne oldani (jó, legyen 1-2 heti)... nade a prioritások!
Feljebb írtál a szovjet űrkutatásról. Valahol a bajkonuri sztyeppén egy hangárban hever két, lassan 30 éves Burán, az egyik egy "engineering mock-up", (ez mit jelenthet?) és egy repképesnek szánt, 95%-ban megépített példány. 2014-ben jutott be egy "urbánus explórer"
http://www.urbanghostsmedia.com/2015/12/abandoned-buran-space-shuttles-kazakhstan-baikonur-cosmodrome/

[ Szerkesztve ]

A Föld bolygó létezik?

engineering mock-up = mérnöki makett vagy mintapéldány, talán a szélcsatornában használhatták.