Nem vagyok fizikus, de szerintem nem.

Tételezzünk fel egy fénysebességgel haladó járművet.
Ha van tömege, nem mehet fénysebességgel. Ha pedig nem fénysebességgel megy, akkor pedig a relativisztikus doppler effektus miatt kék/lila/... lesz a fénye szemből nézve. És igen, látni fogjuk a fényét.

[ Szerkesztve ]

"Ha van tömege, nem mehet fénysebességgel." ez kamu mehet gyorsabban is itt a bizonyíték.

[ Szerkesztve ]

Olvasnivaló.

Mivel a jármű (közel) fénysebességgel, (önmagához képest) egyenes vonalú mozgást végez, a saját inerciarendszerében a fény, fénysebességgel halad a járműhöz képest.

Tudom, mivel a fénysebességet közelítve a tömege a végtelenhez közelítene. Azért írtam, hogy tételezzük fel.

De ha jobban tetszik, akkor a járművet helyettedítsd egy fotonnal.

Mivel minden viszonylagos, a fénysebességgel haladó jármű lesz a kiindulópont. Tehát a felkapcsolt lámpa fénye ahhoz képest halad fénysebességgel. Ebből kifolyólag látni fogod. Szerintem.

Szerintem nem.A fény sebessége állandó, nem adódik hozzá a fényforrás sebessége.

Viszont a fény elvileg minden szemlélődő számára fénysebességgel halad, függetlenül a megfigyelő mozgásától.

Ezért érdekes a kérdés

Igen, relativítás- elmélet talán.
Tényleg jó kérdés.

[ Szerkesztve ]

Így van. Ahhoz képest állandó, ahonnan kibocsájtják a fényt.

Nem.
A vákuumban (illetve állandóan azonos közegben) haladó fény sebessége állandó. Függetlenül az fényt kibocsájtó test irányától és sebességétől.

Ha azonos inerciarendszerben van a szemlélődő és a kibocsájtó, akkor a fény a kibocsájtótól c-vel fog távolodni a szemlélő számára.

Ha szemlélődő másik inercia rendszerben van, mint a kibocsájtó, akkor meg a relativisztikus sebesség összeadással kell a számítást elvégezni, ami határesetben azt hozza ki, hogy mind a kibocsájtó, mind a fény c-vel fog haladni. (a fény mindig c-vel fog haladni, bárhonnan is szemémlélődünk), de a kibocsájtónak a fényhez viszonyított sebessége számítható)

A kérdésedből számomra az jön le, hogy a fényt kibocsájtó és a szemlélődő ugyan az a "személy", így ő úgy látja, hogy a fény tőle c sebességgel távolodik.

Inerciarendszeren belül tökéletesen úgy működik a fizika, ahogy "megszoktuk" (mind ha euklideszi tér lenne). A nehézséget az szokta jelenteni, hogy ha két külön inerciarendszert akarunk összerakni, mert a téridő nem euklideszi geometriájú, így a klasszikusan megszokott fizika már nem érvényes.

[ Szerkesztve ]

Nem, nagyon nem. A c (mint általános határsebesség), minden inerciarendszerben állandó. A fény tökéletes vákumban eléri a c sebességet. Lásd előző hszemet. A lényeg, hogy azonos inerciarendszeren belül (durván amin belül az objektumok egymáshoz képest nem mozdulnak el és nincs számottevő görbülete a téridőnek) a téridő síknak tekinthető, így működik a klasszikus fizika. Ha nem azonos inerciarendszerben vizsgálódunk, akkor figyelembe kell venni a téridő görbületét, amire jelen esetben ott van a relativisztikus sebességösszeadás képlete.

üdv, föccer

[ Szerkesztve ]

Igen, mivel a haladó jármű körül torzul a tér és az idő, hogy ott is a járműhöz képest fénysebességgel tudjon terjedni a fény.

A fény sebessége mindig állandó és hogy ez így is maradjon kompenzálódik az idő telésének sebességével és a tér deformálódásával.

szerk:
mire leírtam született még pár másik válasz..
_________
Elsőként azt kell észben tartani, hogy egy tárgynak vagy megfigyelőnek önmagában nincsen olyan tulajdonsága, hogy sebesség. Sebességet mindig két objektum (két test, egy test és egy megfigyelő stb) között lehet értelmezni.

Én most békésen ülök a kanapémon, a szomszéd azt mondaná nem mozgok ezért a sebességem 0 m/s. Az utcán megy a villamos, annak az utasa azt mondhatná, hogy (hozzá képest) 10m/s-mal haladok. Egy a Napunkhoz rögzített megfigyelő pedig azt mondaná, hogy mivel a kanapém a Földhöz van rögzítve a Föld pedig 30Km/s-kel száguld a Nap körül, ezért én is annyival haladok...

Ha eltekintünk az univerzum tágulásától semmilyen két tömeggel rendelkező objektumnak nem lehet az egymáshoz viszonyított sebessége nagyobb vagy egyenlő mint a fénysebesség. Ha egy vonat a fénysebesség 2/3-val halad a peronhoz képest, és a vonatból menetirányban kilövünk egy golyót ami a vonathoz képest a fénysebesség 2/3-val halad, akkor ez a golyó a peronhoz képest nem 2/3 c + 2/3 c -vel fog haladni, hanem kb 0,93c-vel: katt
A képlet már Einstein előtt is ismert volt.

Addig amíg a sebességek a fénysebességekhez képest elhanyagolhatóak, addig nem okoz észrevehető pontatlanságot a sebességeket egyszerűen összeadni, kivonni, gyors objektumok esetén azonban ez már nem működik.

És a felvezetés után térjünk vissza a "fénysebességgel" haladó járműhöz:
A jármű nyilván semmilyen más anyagi testhez képest képest nem halad fénysebességgel, de ez kb lényegtelen is, mert Te a jármű és a fényszórója által kibocsájtott fénnyaláb viszonyát akarod vizsgálni.

A jármű utasa (feltéve, hogy a jármű nem gyorsít és nem változtat irányt) nem fogja azt érezni, hogy ő "majdnem fénysebességgel" halad valamihez képest. Ugyanolyan jól érzi magát mint én a kényelmes kanapémon és számára is pont ugyanúgy fog viselkedni a világ, mint számomra itt a kanapémon: a fényszórója által kibocsájtott fény az autóhoz (és minden más anyagi tárgyhoz képest függetlenül attól, hogy azok hogyan és mily módon haladnak az autóhoz képest) fénysebességgel fog mozogni.

A különbség a fény megfigyelt színében lesz: az út mellett álló megfigyelő a felé haladó, az úton (vagyis az úthoz és így a megfigyelőhöz képest) majdnem fénysebességgel száguldóautó fénycsóváját erősen kéknek fogja látni, míg az autó vezetője az autó által kibocsájtott fényt továbbra is kellemes fehérnek látja. Doppler effektus

____________________________________

Ez a megfigyelés, hogy anyagi test nem tudja a fényt lehagyni, nem tud semmilyen másik anyagi testhez képest fénysebességgel haladni ez a vákuumbeli fénysebességre vonatkozik. Optikailag sűrűbb anyagokban a fény lassabban halad mint a vákuumbeli fénysebesség (c' = c / optikai törésmutató) gyémántban a fény például a vákuumbelinek kevesebb mint felével terjed. Ilyen közegben anyagi testek is leelőzhetik a fényt...

[ Szerkesztve ]

Tovább gondolva.
majdnem fénysebességgel száguldóautó fénycsóváját erősen kéknek fogja látni, míg az autó
majdnem láthatatlan marad, mert a jármű gyors mozgása okán, a haladás irányában, közel nullára rövidül a jármű hossza, a szemlélő nézőpontjából.