Az első bekezdés az szerintem is kb. megállja a helyét, kötődés. Annak is azonban egy sekélyes formája, ami pusztán a szokás miatt alakul ki. Nem azért, mert valójában kedvelné az állatot, hanem pusztán azért, mert sok időt töltesz vele.

A második bekezdés meg szerintem úgy, ahogy van...hogy is mondjam...butaság. Egyszer már írtad, én komolyan azt hittem, hogy viccnek szántad, el is mosolyodtam rajta.

Nagyon jó megideologizálása a dolognak, de még elméletben sem lehet igaz. Tehát szerinted a disznóvágás történetében régebben éreztek lelkiismeretfurdalást, és azért kezdtek inni? Ez még viccnek is rossz. Mondjuk az 1600-as 1700-as években biztos nagy ürességet éreztek, amikor megöltek egy disznót, amikor 2 sarokkal arrébb nőket égettek máglyán. Nem. Semmi ilyen nem volt. Ezeknek a fajta "lakomáknak" ősidők óta meg van a hagyományuk, és ez semmit nem változott azóta sem. Már középkorban is "levágtak egy ökröt" és vígadtak. Senkit nem érdekelt az ökör. Csak mondjuk akkor még más sem...mert mondjuk ott a lakomán 2-3 nőt is megerőszakoltak. És akkor is ittak bőszen. Aztán teltek-múltak az évek, és semmi nem változott. A normál erőszak kikopott, a többi megmaradt. Nem a búfelejtés miatt isznak, hanem azért, mert rohadt hideg van. Azért isznak töményet, és nem pezsgőt...az meg, hogy a disznó halotti torának állítod be a disznóvágást...nekem kicsit paradoxon. Levágunk egy disznót, mert szomorúak vagyunk, hogy meghal a disznó?