Nálunk a takinéni az aki tényleg tisztességesen dolgozik.

A mostanira ez nálunk is igaz.
Bár, volt olyan, hogy felfordult az egész iroda, de szó szerint, mert Ő a teljes padlót (járólap) felsavazta, hogy a fugázás újra gyári színében pompázzon. Ez már kicsit sok volt.

Ex-munkahelyen volt egy belsős poén, és ~90%-ban igaz volt:

"A takarítónő, mindegy hova mész, ő pont ott mos fel!"

Tanulságnak az lehet jó szerinted, hogy a takarítónő nem ugyan azért a pénzért húzta az igát mint te, de te nem értetted ezt a különbséget?

Nem. Rosszul meséltem el ezek szerint. A tanulság: panaszkodott takarító néni, hogy ő csak egy takarító néni, pedig nem különb, mint bárki más. Én eszerint adtam neki ugyan azt, amit a gazdasági igazgató néninek is. A főnököm csak valami olcsót. A viszonzás meg az volt a taki nénitől, hogy a magasabb pozíciójú főnökömnek menő ajándékot adott, nekem, aki a ranglétra alján voltam, kb hozzá hasonló "senkinek" meg bort flakonban. Elvárta, hogy ne kisembernek nézzék a nagyok, de a nagyok felé hízelgett, a falusi senkit (engem) meg nem vett számba.

Ez valami képmutatás, vagy mi.
Csóró, melós-paraszti család sarja vagyok egyébként. Tudom, milyen a munka. Én adtam meg neki egyedül a tiszteletet, de ő csak nekem nem adta meg.

Talán így érthető.

Átfogalmazzam az írást?

Tanulság, hogy a Teremtő színe előtt mindenki egyenlő.

Kicsit félreérthető az egész, mert lehet úgy is venni hogy a főnöknek vett egy szokásos pálinkát, téged meg megtisztelt azzal, hogy egy egyedi, házi készítésű dolgot kaptál ( és lehet hogy éppen ez a kedvenced ) .

Lehet, hogy Neked azt vette vitte amit magának is vett vitt volna.

Szerk:
adrian360 Ennyi.

Kaptam már én is házibort flakonban, fstam is tőle, de szeretettel adták. Emlékezni is fogok rá mindig.

[ Szerkesztve ]

Én már láttam olyan takarítónőt, aki az őrület határát súrolta.

Nem tudom, ezt hogy lehet úgy értelmezni. Ennyire nem jön át, mit akarok közölni?
Igen, máshogy kellene értelmeznem a helyzetet...

Ahogyan adta, lekezelő volt, még ha magát az ajándékot nem is vesszük annak. Egyébként a bor, meg a flakon kb ingyen volt, mert borászatuk van. Nem is vártam el soha senkitől drága ajándékot. Csak furcsa volt attól a nőtől, hogy aki vele egy szinten (akkor és most is anyagilag még mindig alatta vagyok inkább) van, azt lenézi, a feljebbvalónak meg drága ajándékot ad. Közben meg ő várta volna el az emberektől, hogy ne nézzék le a takarítónősége miatt. Csak én nem néztem le...

Welcome to the real world.

(Ha az ajándékok árát nézed, legyél Te is minél előbb főnök. A nők panaszkodásairól ezt érdemes tudni.)

[ Szerkesztve ]

Olyan mindenütt van aki felfelé nyal, és lefelé tapos.
Bizonyos szint felett a taki nők alapban sokkal jobban keresnek mint az átlag. Sokan magánszemélyek nem akarnak erre hivatalosan szerződni, szóval feketén megy. Az egy hivatalos állás azért kell, hogy fizetős magánügyfeleket szerezzen,akiknél már szemmel jobban látható összegért dolgozik.
Ha nincsenek bejárónői feladatok, akkor egy nap 2-4 ügyfél beleférhet, és egy hét alatt megkeresheti a havi legális fizetését feketén. Ha van bejárónői feladat, akkor mégjobban is járhat.

Még most sem jött át, miről írtam, még mindig én vagyok a negatív figura?

Nem akarok főnök lenni...

Nyugi, értelek. Más irányból is láttatjuk számodra a történetet.

[ Szerkesztve ]

Éppen most vagyok agyhalott egy sokkal fontosabb nő, meg egy fürdőszoba újítás miatt. Kérlek, ne!!!

Kiismertem anyira őt, hogy ez tényleg jellemezze.

[ Szerkesztve ]

Egyik barátom kórházi gyakorlaton volt, mint orvostanhallgató a pszichiátrián. Konkrétan sikerült a takarítónőt bezárnia a zártosztályra, mert azt hitte beteg

Nem mesélted rosszul, én simán értettem.
Főnöknek nyalizik a drága ajándékkal, egy akárki dolgozónak meg legyen elég, amit talál otthon. Örülj, hogy egyáltalán kaptál valamit

Magánvélemény: az efféle ünnepelt felköszöntések során mindig lesz valaki, aki ilyesmibe fut, én ezért is hanyagolom az efféléket. Akit akarok, majd megköszöntöm privátban, egyénileg, de én nem akarok/fogok mindenkivel olyan viszont kialakítani, nekem ez munkahely, ahol vannak munkatársak és kollégák (nem ugyanaz a kettő!). Ha egy gyárban dolgozó lennék, akkor minden nap köszöntgetni kéne x embert?

Lazítsunk!

Kihagyhatatlan!

Nincs itt semmi probléma, a flakon bor húzóra elfogyaszt, majd az ebéddel együtt vissza a padlóra.
Máris viszonoztad a tiszteletet amit kaptál.

Csak otthon ittam belőle, módjával. Az italos mutatványokat máskor lőttem el.
De, mielőtt hazamentem, nagy részét szétöntöttem a lenti, "melós" cimbikkel, hogy jobban bírják a délutánt.

A tanulságot nem vonom le, bárki megteheti.
Kicsinyes vagy. Vagy csak csajsziból vagy (?)...

Talán nem értelek.
Igen, egy nőből jöttem elő, de én magam nem az vagyok.

Szerintem jobban figyelsz ezekre a dolgokra, mint a takarítónő. Azt gondolom, így fordulhatott elő az eset.

Félreérted. Nekem ez kicsi "bajom", de kitekintve annál nagyobb gondja az embereknek.

Elhiheted, hogy az a takarító néni aztán figyelt a részletekre.

Rendes dolog Tőled, hogy a jóságot feltételezed. Ennél durvább dolgokkal sértett meg, ez csak egy példázat akart lenni, vagy mi. Elhiheted, hogy ennyiből nem ítéltem volna meg.

Hát naés?
Szar lehet neked, ha a takarítónőn is fennakadsz.
Szerintem nem éri meg foglalkozni az ilyesmivel abban az időben, amikor épp nem látod az adott személyt.

[ Szerkesztve ]

Szerencsére nem szar, még ha negatív is volt a történet. (De miért akadsz fenn azon, hogy fennakadok? )
Viccet félre téve, régen volt. Sok minden történt azóta. Máshogy égne már belém egy ilyen. Nem ezek miatt maradt meg a nő képe a fejemben, az egy másik történet lehetne.

Ahogy írtam az elején, jelenlegi Takarítónő buzgálkodott éppen, fiatal kolléga meg összetűzésbe akart vele keveredni. Ekkor jutott eszembe a régi, meg a történet róla. Nem azért, mert rágódnék rajta.

Ők is létfontosságú munkát végeznek - nem egyszer hasznosabb, mint amit a takarított épületben üldögélők. Egy nagynéném volt takarítónő régesrég, és két egyetemi évfolyamtársam élt az egytemi évek alatt takarításból.

Minden tiszteletem az övék! A mostani példaértékű, ahogyan a munkáját vegzi.

Akiről írtam, ő maga nézte le a takarítónőséget. Keserű is volt az élete...

Én is így vagyok vele, inkább kihagyom. Akit szeretnék, azt felköszöntöm, úgy ahogy szeretném. A kötelező, kényelmetlen szituációkat, igyekszem hanyagolni. Személytelen.

fererencz89:
Arra nem gondoltál, hogy engedve a társadalmi nyomásnak, megfelelési kényszerből adta azt, amit? Lehet ő sem ezt tartja helyesnek, de úgy érzi, ezt várják el tőle.
Makacs dolog ám, ez a modern társadalom....

Később értettem meg a dolog jelentőségét. Társadalmi szint/rang alapján volt hízelgő, vagy éppen lenéző az emberekkel. Gondolom, nem csak én találkoztam ilyen emberrel.

Ez ilyen Sheldon Cooperes probléma. Az ajándékozás terhet ró mindenkire, mert viszonozni illik hasonló értékben, de valaki úgyis hamarabb fog meghalni és ez bizonyos esetben problémát okozhat.
Egyébként azt tudom tanácsolni, hogy ne foglalkozz ezzel. Senkinek se vegyél ajándékot. Ha valaki ennek ellenére felköszönt, akkor annak viszonozd hasonló módon.

És most komolyan. Amikor megtudta, hogy karbantartást, és garanciális javítást kértek tőlünk, egy megyeszékhely városházáján, amiből felújítás miatt 25 napon belül kiköltöznek, akkor picit kifakadt.

Az úr a pokolban is úr.

Észleled, regisztrálod, nem teszed szóvá, továbblépsz értelmesebb ügyek felé, csíny letudva. Te határozod meg hogy melyik probléma a te szinted. Ha egy dörgölőző alkalmazott másfél liter házibora, akkor az, ha más, más.

[ Szerkesztve ]

talán a franciáknál sztrájkoltak egyszer a hulladék szállítók
ha addig nem is tudták sokan, 1-2hét múlva rájöttek pontosan uo. fontos az a munka is, mint bármelyik szellemi
max nem kell hozzá diploma, csak gyomor meg fizikum

Igen, volt ilyen, de azt az olasz maffia csinálta. Nem kapták meg a "védelmi pénzt" az államtól. Ha jól emlékszem. Ott más volt a cél.