Ez nem igazán vélemény kérdése.

A VGA kártya által felvett teljesítménynek valóban nem alakul 100%-a hővé, lead mondjuk a DVI porton 5 voltot meg vagy 50 mA-t a monitornak. Iszonytató 0,25 wattos teljesítmény (ráadásul annak is csak maximum, az effektív nincs ennyi sem). Meg biztosan a ventilátorok is elvisznek belőle párat. Így ha nagyon kukacoskodunk, akkor valóban mondhatjuk, hogy nem alakul az egész hővé, meg bele tudunk kötni. Sőt akkor már vegyük ide, hogy a szigetelőkön is elszivárog valamennyi.
Szóval az eredeti állítás az #5-ben még igaz is. Valóban a hőtermelés a TDP, de kicsi az eltérés, ezért szokták azt a fogyasztásnak tekinteni.

Az a helyzet, hogy a ventilátor és a videó kimenet az minden kártyán rajta van, alig pár wattról beszélhetünk. Ahol nincs venti, ott meg még ennyiről sem (digitális kimenet esetén), az analóg nem tudom mennyit visz, de az sem lehet valami hatalmas, legalábbis a microUSBről üzemelő FPGA itt előttem az asztalon simán meghajtja 800*600-ban 60Hz-en VGA kimeneten a monitort (szóval biztosan kisebb, mint 5W és ebből még lejön az FPGA fogyasztása is).

Bennem is felmerült annak a lehetősége, hogy te csak trollkodsz, de bennem a #79 alapján inkább. A tápegység feladata a felvett fesz/áram megfelelő fesz/áram kombinációkra alakítása a lehető legkevesebbet hővé alakítva (meg persze védelem, stabilizálás stb). Fizikai mennyiséget vesz fel, és ad le. Nyilvánvalóan mérhető teljesítményről beszélhetünk, ami FIZIKAI mennyiség. Felvesz valamennyit, lead valamennyit, a kettő hányadosából meg kijön a hatásfok (<1). Egy ilyen eszközre többnyire (nem mentem most vissza mindet megnézni) igazak is az állításaid.

Akkor most visszakanyarodva a videokártyához. A videokártyán a fő fogyasztó a GPU, egy komoly kártyánál az előbb ismertetett pár wattocskán kívül ő visz el szinte mindent. Mind a több száz wattot. De ez a sok sok watt nem alakul fizikai értelemben számítási kapacitássá. Itt vált tulajdonképpen ketté a beszélgetés és kezdődtek a problémák.
A fizikai mennyiségek, csak más fizikai mennyiségekké alakulhatnak át és pont. Tulajdonképpen olyan nem is létezik, hogy számítási kapacitás, az egy ember által elnevezett dolog, fizikai folyamatok sorozatának a neve. Ezért nevezzük absztrakt fogalomnak. Mögötte a háttérben feszültségek-áramok haladnak megtervezett módon is irányokban, ami során azok ellenállásán a teljesítmény hőként jelentkezik. A teljes mennyiség hőként. Akkor hogyan lesz belőle mégis "számítási kapacitás? Az áramok nem csak úgy átszaladgálnak egy úton, hanem kapcsolatok bonyolult hálójaként tele tranzisztorral (milliárdnyi) logikai kombinációk alapján megváltoznak és ebből jön létre az, amit mi így érzékelünk.

Vegyünk egy borzalmasan egyszerű példát. Ez a wikiről egy VAGY kapu diódás megvalósítása.

Ha A-ra vagy B-re akkora feszültséget kapcsolunk, hogy a dióda kinyisson, akkor áram kezd folyni, és a kimeneten az ellenálláson eső feszültséget fogjuk mérni. Ezek mind fizikai mennyiségek, nem dönti el, hogy az egyik igaz-e. Ez csak annyit tesz, hogy ha valamelyik diódán a nyitófeszültségnek megfelelő feszültség esik, akkor áram fog folyni, ezt a teljesítményt pedig hőként leadják. Könnyű belátni, hogy ebben a kapcsolásban minden teljesítményből hő lesz.

Na de akkor mégis miért lesz ebből VAGY kapu? Ami egy absztrakt fogalom. Mert mi ezt annak nevezzük el. A bemenetén lévő értékeket elnevezzük feszültség helyett nullának és egynek vagy igaznak és hamisnak. Amik nem létező fizikai, hanem absztrakt menyiségek. Ezután már beszélhetünk róla absztrakcióként. Ha bármelyik bemenete igaz (vagy 1) a VAGY kapunak, akkor a kimenete igaz lesz.
Ez alkalmas logikai kapcsolások létrehozására, és annak eldöntésére, hogy valamelyik bemenete igaz-e. Alkalmas logikai számítások elvégzésére. Sok és, vagy, nem vagy... stb kapuval.

De azt is látnod kell, hogy közben a valóságban ez nem más, mint pár dióda, pár ellenállás, amiken feszültség és áram folyik, és így teljesítmény is létrejön rajta, amit ezek csak hővé tudnak alakítani. Hiába logikai kapcsolás, a valós fizikai képnek nincs valódi kapcsolata az absztrakcióval. Valójában a bementen lesz mondjuk 5 V, ezért a kimeneten is megjelenik 5V feszültség, és ez a fizikai jelenség jön létre. Erre húzzuk rá a neveket és a "logikát".

A processzorok esetében, (mint a gpu például) minden teljesítmény hő (a kimeneteken leadott nagyon kevésen kívül), a képet pedig nem a kábel (ahogy korábban gúnyolódtál), hanem ezek a fizikai folyamatok adják ki a végén. A számítási teljesítmény és társai ezeknek a folyamatoknak az elnevezései, de nem alakul soha át egyik a másikba. A fenti kapcsolás is úgy adja, hogy igaz vagy hamis a VAGY kapcsolás, hogy csak áram folyik át rajta és feszültség esik, és sosem alakul igazzá vagy ilyesmivé, csak ezt a jelenséget elneveztük annak. Valójában csak vezeti az áramot és hőt termel. A többi már a mi értelmezésünk, az emberi absztrakció. "Túlbonyolított villanyrezsó".

Kicsit hosszú lett, remélem nem írtam faszságot, de majd valaki kijavít, ha mégis.
A lényeg, hogy a processzorokon a teljesítmény szinte egésze hőként jelentkezik, és csak a kimenetek meghajtására szolgáló minimális teljesítmény az, ami nem. De nagyságrendekkel kisebb, tehát kerekítési határon belüli.

[ Szerkesztve ]