Én sem vagyok szakember. Csak a saját gondolataimat írtam le, simán lehet, hogy én beszélek ostobaságot.
Amúgy az állati én és a szuperegó az agy fizikai felépítésében is benne van. A limbikus rendszer (hüllőagy) az ösztönökért felel, a szürkeállomány pedig a tudatos viselkedésért és felülbírálja, kvázi elnyomja a limbikus rendszert.
Nyilván a szürkeállomány a tanult viselkedési formákat fogja felhasználni. A probléma inkább ott van, hogy a társadalmi normák sem egyértelműek. Még akár egy adott országon belül sem és ez rengeteg konfliktust szül.

Ráadásul egy adott nevelési forma valakinek lehet hogy megfelel, de egy másik embernek már nem.
Egyik barátom szembesül azzal, hogy a két lánya teljesen eltérő, pedig egyformán nevelték őket. Mégis úgy tűnik, hogy egyiküknek ez kifejezetten nem jó. Egészen más módon kellett volna foglalkozni vele.
Itt jönne az, ami esetemben megtörtént, hogy egy másik közvetlen rokon veszi át (részben) a nevelését, más szempontok szerint. Nyilván ez nehezen megoldható, de a psichológus nem hiszem, hogy jó megoldás. Sokszor gondolom azt, hogy standardizálni akarják az embereket, pedig ez nyilvánvalóan nem járható út.

Nem azt mondom, hogy nincs szükség bizonyos szabályokra, mert van. Ugyanakkor van, ami egyértelműen ostobaság és valójában inkább hátrányos. Ilyenek például bizonyos udvariassági formulák, amiknek többsége egy túlszabályozott korból származik és ráadásul nem is a közemberek köréből.