"Ennyi homályos magyarázat után következzen"

... egy kicsit kevésbé homályos, tényszerűbb magyarázat is. A tranzisztoros és elektron-csöves erősítőknek teljesen más a torzítás-karakterisztikája. A tranzisztorosnak alacsony a torzítása, de ami van, az olyan felharmonikusoknál jelentkezik, ami az emberi fülnek kifejezetten zavaró. A csövesnek sokkal nagyobb a torzítása, de olyan felharmonikusoknál, amik nem csak sokkal kevésbé zavaróak, néhány (bizonyos mértékig) egyenesen kellemes, karakteres hangot ad hozzá.
/uff

Oszt ráadásul még visszacsatolás mentes is.
Gratula!

Ismerem ezt és egyet is értek.
A "homályos" magyarázatot inkább arra értettem miért olyan fontos számomra egy bizonyos hang vagy minőség. Nem volt célom a két technológia bővebb összehasonlítása.

Köszönöm. Tapasztalatom szerint a negatív visszacsatolások a mérhető paramétereket javítják ugyan de elrontják az erősítő zeneiségét ezért nem alkalmazom. (Az UL kivételével...

Szia! Igazán kedvet hoztál a a dologhoz. A doboz árát és a postaköltségeket leszámítva mennyi volt az alkatrész költség? Kb mennyire csökkenthető, ha nem vesz az ember +12 csövet, hogy tudjon válogatni is?

Tudom hihetetlen de pontosan így van!

Lustábbaknak kiegészíthetnéd a cikket egy alkatrészlistával és esetleg beszerzési forrás + ár táblázattal, hátha megjönne a kedvünk hozzá (vagy még idejében elmegy).
Esetleg pár kép az elkészült belsőröl is érdekelne.

Hmmmmm.... talán 150 ezer lehet úgy.
Én sem vettem 12 csövet még, hanem idős barátom egy este bekopogott hozzám miután meghallgatta a kész művemet és hozott ajándékba 10 GU50-et, "hogy tudjál válogatni" mondta...

Minden esetre vigyázz, ha egyszer belekezd az ember nem bírja abbahagyni! Én szóltam!

Igen rendelkezem ezekkel, de soha sem támogattam a lustaságot.
Az erősítőépítés nem a türelmetlen emberek sportja!

Grat, szep munka!

Tudom, szentsegtores, de:
https://www.youtube.com/watch?v=INJ_H5PiuTE

Lehet brummogni, de itt is pl. 2 olyan sracrol van szo, akik a szakma csucsat jelentik, huszoneves tapasztalattal a hatuk mogott. (raadasul ok is csoves erosito fanatistak...)

Hal'Istennek a digitalis technologia eljutott ilyen szintre, dupla vaktesztekkel igazolhatoan.

A hang pontos reprodukciojanal _rengeteget_ szamit a hely akkusztikaja, es ezt nem lehet semmilyen erositovel megoldani. Hiaba jo a hangrendszer ha egyebkent egy vacak szobaban van a hangcucc :/

Ez olyan, mintha saját kezűleg újítanád fel az autód motorját és saját kezűleg raknád össze

Eredeti gyári alkatrészeket felhasználva ez eredmény tutira nem lesz jobb, mint a gyári, de az érzés az megfizethetetlen

(Most nem az alkatrészbázisról beszélek, mert Suzuki motoralkatrészekből Suzuki motor lesz, Porsche motoralkatrészekből pedig Porsche motor lesz; hanem arról a tényről beszélek, hogy valaki az adott eredeti alkatrészeket jobban, vagy rosszabbul rakja össze, mint a gyárban. Ha módosít az alkatrészeken, pl. erősebb hajtókart, könnyebb dugattyút rak bele, akkor már elérhet otthoni szereléssel is jobb eredményt, mint a gyár.)

Megkérdezhetem, hogy milyen hagfalakat hajtasz az erősítővel?

[ Szerkesztve ]

Nehéz kérdés amit felvetsz, nekem pedig nem tisztem, hogy ebben igazságot tegyek.
Ami a szándékom volt, hogy megmutassam azoknak akik másra vágynak, hogy van más út mint ami az áruházak polcain van...

"A hang pontos reprodukciojanal _rengeteget"... Sohasem volt célom ez. Ez szerintem zsákutca. Nem kell a tökéletes hang. Van a zenének - ami nem más mint hang és csend egymásután - valami megmagyarázhatatlan része és ez érzelmeket indít meg bennünk. Én "csak" ezt szeretném újrateremteni.

Persze.
Magam építette FOSTEX FE206En. A gyártó által ajánlott DBR láda.
Minden áramkör nélkül.
De ez egy külön cikk lehetne.

Valahogy így...
Azért kezdtem neki anno, mert nem tudtam megfizetni olyat amilyet építeni viszont tudtam.

Azt azért meg kell említeni, hogy itt az összes pénz az erősítő alkatrészeire megy. Ami a gyári erősítőknél csak kisebb rész.

Erre a válaszra számítottam ezért is tettem fel a kérdést.
Szerintem érdemes lenne egy szösszenetet írni róla.

Így van.

A tranzisztornál a harmonikus torzítás összetételét többnyire a páratlan felharmonikusok adják, míg a csövesnél a páros felharmonikusok.

Mivel a páros felharmonikusok többnyire egymásnak is felharmonikusai, így a hangzásuk konszonáns, és az összhatás egy dús, mélyekben gazdag, meleg hangzás. Hasonló amúgy ahhoz, mint amit egy nagy, üreges testű hangszer kiad.

A páratlan felharmonikusok nem felharmonikusai egymásnak, ezért disszonáns hangzásuk van.

[ Szerkesztve ]

Köszönet a cikkért, nagyon jó lett!
Engem speciel egy fejhallgató erősítő érdekelne, hasonló filozófiával. Pl. nagyon tetszik a DAC-os hangerőszabályozás is.
Van ilyesmiről anyagod?

[ Szerkesztve ]

Utána nézek...

Egyet értek.

A cikkben azt szerettem volna érzékeltetni, hogy földi halandók is belekezdhetnek egy igen jó hangú audiofile erősítő építésébe, ugyan úgy ahogyan én, talán Te és mások is elkezdték egykor. Az erősítőépítés nem csupán egy szűk "papi" réteg kiváltsága! Sokak által megépített bevált kapcsolás utánépítése nagyon kis kockázattal jár még KÜLÖNLEGES műszerek nélkül is az előírt alkatrészek betartása mellett! Azt újra kihangsúlyozom, hogy egy igazi hozzáértő OFFLINE barát viszont kihagyhatatlan! Ahogyan a cikkben is írtam.

Még annyit rólam és nem akarok ezzel senkit sem megbántani, de számomra a műszereknek alárendelt szerepük van. Szinte kizárólag a hibafelderítésben kapnak szerepet. Én nem olvasni akarom az erősítőt. Azt ugyanis , hogy mi szól jól azt csak az emberi hallgató döntheti el. Ha a paraméterek lennének hitem szerint fontosak félvezetőket használnék és legalább 15 utas hangfalat...

Most például az anódfojtón "dolgozom"! Egy ilyen alkatrész beépítése mérnök szemmel minimum szentségtörés! De mit tehetünk ha ettől jobban szól?! (Talán nem titok, hogy Ágoston Lajos is éppen ezzel kísérletezik...).

Nos, ez érdekes kérdés, ugyanis az elektroncsöves erősítőknek általában rosszabbak a paraméterei a tranzisztoros vagy félvezetőkénél. Ez igaz!

Két paramétere van az elektroncsőnek, amivel kenterbe veri a félvezetőket.
1. szinte végtelen bemeneti impedancia (a csőben uralkodó vákuum miatt).
2. Lineáris átvitel

Az 1-es pont, akkor különösen fontos, ha előerősítőben kap helyet a cső. Ugyanis, akkor jó a jelátvitel, ha az előzőt fokozatot a lehető legminimálisabban terheljük.

A 2-es pont szintén az előerősítőben kap komoly szerepet, ugyanis ha emlékeim nem csalnak, akkor ez az a fokozat, ami arányosan a legnagyobbat erősít jelen. Ha torz jel - mert megterheltük az előző fokozatot -, akkor a torzítást itt erősödik fel a legjobban. Ha az erősítő átivtele nem lineáris, akkor az szintén itt fog a legjobban felerősödni, mert itt a legnagyobb az erősítési tényező. Ugye az meg van, hogy pl. a Quad 405 előerősítője A osztályú erősítő? Pont azért, hogy az erősítő munkapontja ott legyen, ahol már kvázi lineáris a görbe. Tovább megyek. Hallgatott már valaki B osztályú erősítőt? Önmagában a C vagy D osztályú sem nyújt túl jó élményt önmagában.

Ez nem ennyire egyértelmű. Ott vannak pl. a fetes bemenetű erősítők a bazi nagy bemeneti impedanciához.

A Quad405 meg AB osztályú, mint a normál otthoni erősítők többsége. Ezek kis jelnél viselkednek A osztályúként, nagy kivezérlésnél meg átmennek B-be, hogy a teljesítmény is meglegyen.

madboy74: nálam találsz olyat a logoutos cikkeim között.

pechman8: szép munka! A GU50-el is kacérkodtam, de aztán PCL/ECL86 SE erősítőt csináltam magamnak, a rendkívül egyszerű volta miatt. Megérte nagyon, álom a hangzása.
Majd egyszer elkészítem a végleges verzióját, az meg egy 4 csatornás erősítő lesz, 2x2 hangfalhoz.

[ Szerkesztve ]

Egy átlagos 2-3 utas hangfalat is rendesen meg tud hajtani egy ilyen erősítő? Vagy csak ezt az extra könnyen meghajthatót?

Nagyon klassz lehet a PCL86 is! Igazából engem már rég teljesen elbűvöltek az elektroncsövek.!

A FOSTEX 96db érzékenységű nekem kb 25% hangerőn eléri a "fájdalomküszöböt".
Volt rajta 84 és 86 db érzékenységű is, kétutasok. Ezek kb 33%-nál volt sok nekem a hangerő. De ezek valójában lényegtelen olvasgatni valók csak...

Szóval a GU50 még triódaként is bőven sok erővel rendelkezik! Ez miatt egy percig se aggódj! Falrengető! De a többi cső is bőven több mint elég... talán a 2A3... de csak talán!?...

Ha már hangfal: IGEN egyutas FOSTEX, mert én megtehetem, mert nekem van hozzá egy tisztán A osztályú Csöves SE erősítőm! Ez így egy audiofile állat!! Bizony! Nirvána!...

[ Szerkesztve ]

Igaz. El is felejtettem a FET-eket, sajna a nagyságrendekre nem emlékszem. Azért még az sem ugyanaz.

A Quad 405 bemenete egy A osztályú erősítő, ami meghajta az AB osztályú végfokot, ezért is magas az üresjárati fogyasztása.

Ez majdnem az, amit én megépítettem.

Talán az egyik legegyszerűbb teljesítményerősítő a világon, főleg h. egyetlen csővel és egy trafóval megépíthető.

Én sem raktam be hangerő szabályzót, az előfok erősítését úgy állítottam be, hogy a hangkártyából kijövő maximális jelszint még éppen ne érje el a 2.6Vpp jelszintet, ott van a pentóda maximális bemenő feszültsége, ahol még nem torzít.

Amúgy pl. fojtó trafónak a tápba én megoldottam a dolgot hagyományos fénycső fojtóval, az bárhol fellelhető és tökéletes a célra.

buherton: nekem a 78 körüli kapcsolással volt Quad405-öm, de eléggé alapzajos volt. Később cseréltem kompletten őket egy saját építésű JLH kapcsolásra, ég és föld a kettő hangzása.

[ Szerkesztve ]

Én nem találtam.
Még nem foglalkoztam érdemben pusztán fejhallgató erősítővel így nincs hozzá valóban tapasztalatilag ismert megoldásom.

Köszönöm a kapcsolás szép egyszerű. Főleg, olyas Valakitől aki meg is építette.
A fojtó tanácsodat köszönöm. Lehet a következőkben kipróbálom.

Igazából 2A3 csővel szeretnék építeni legközelebb. Már minden részletét átrágtam. Gondolatban minden megvan, de sok pénz kell hozzá megint... Igazából nincs miért egy újabbat építenem, ha csak eladásra nem, de nem bírok leállni!

UI: Na igen, a JLH69...

John Linsley Hood, nyugodjék békében!

Csak lusta vagyok befejezni. Gy.k. deszka modellként szólt egy jó másfél évig 5 csatornával, aztán azt szétszedtem hogy majd megcsinálom szép nyákon, stb. na azóta is ott áll a project, hogy meg kellene csinálni a dobozt neki.

USB-s hangkártyára rakott DAC hajtotta OTL fejhallgató erősítőt nem akarsz csinálni E88CC-vel? [link] Ez az én alkotásom és nagyon elégedett vagyok vele. Drága alkatrész nincs benne, mondjuk 30-40k össz költségből megvan.

Szép megoldás, gratuls, büszke lehetsz rá! Engem is érdekel az OTL megoldás. Szintén megérne egy misét...
Az jutott eszembe így reggel, hogy az "anódfojtó" hátha félreértetted. Ez nem azonos a tápegységnél használt szűrőfunkciót ellátóval. Az anódfojtó különlegesen készül, a Lundhal készít is ilyet 30K felett van darabja. A helye pedig: A végcső munkaellenállását kivenni és a helyére kerül ez a különleges fojtótekercs... Ágoston 300B-nél használja is döbbenetes sikerrel. Persze a "pusztán mérnökök" csóválják a fejüket.

Köszi!

Emlékszem az Ágoston könyvre, anno én is olvastam. Most már beugrott, hogy miről van szó az anód fojtónál. Te megpróbáltad vele és sima ellenállással is?

Ha keskenyebb lenne a hasáb, a cikk is hosszabbnak tűnne. Nem akartad eltörni több oldalra?

Jaja
A Fet mindaddig nagyimpedanciás eszköz, amíg nem kezded el vezérleni. Aztán kiderül, hogy egy IRF540 GS-kapacitása 1700pF, ami 20kHz-en 4600 ohm.

Profi audio gold ellenállás van ott nekem.
Írtam Ágostonnak a GU50-hez anódfojtó témában, mivel 70-80k ban fájna nem merek csak úgy beleugrani. Azt válaszolta most épít GU50-et direk az anódfojtó próba miatt... Várok...

Gratulálok, ügyes vagy! Köszi az írást is!

A DAC-on "virtuálisan" szabályozom a hangerőt.

Ezt kifejtenéd egy picit bővebben?

Majd ha kapsz választ, azt oszd meg velünk.

Amúgy a korábban említett JLH 75W kapcsolás is az Ágoston könyvből való, de saját nyákkal és másik alkatrészekkel, ahol valamin tudtam javítani. Beállítani mondjuk annyira nem volt triviális ahogy a könyvben volt írva (vagy legalább is én nem vagyok elég gyakorlott az ilyesmiben), de már több mint egy éve mennek probléma nélkül.
Nézd meg ha gondolod, itt van egy pdf róla: [link]
Ha esetleg egyszer ilyet is szeretnél építeni, akkor átdobom a gerber fájlokat is. Nem egy költséges erősítő.

Most mar ertem, miert hajkurasszak a csoves erositoket ennyire. Koszi az irast!

képek legyenek nagyíthatóak pls

[ Szerkesztve ]

"Talán mert a vákuumban az elektronok szabadon repülnek!"

Azért ettől árnyaltabb a kép.
Oké vákuum meg szabadon áramlanak de tekintsünk el a meséktől (e párja tranzisztorosnál a sörétzaj vagy mi, de én nem hallottam még). A kimenőd sem lesz sosem lineáris sajnos... tehát a csöved linearitása ugrott is. (És a kondenzátort meg sem említettem)
Előfok terhelése: ha kisebb terhelést teszel rá akkor a kábelen érkező zajok lesznek jobban elnyomva.
Hallottam már nagyon szép meleg hangú tranzisztorosat meg pocsék döngő tompa csövest...
Szerintem ne erőltessük, hogy csak a csöves.
Különlegesen néz ki, különleges érzést és tudatot ad a hallgatáskor és talán egy picit lehet tényleg de ennyi.
A lehallgató tér akkusztikája, a forrás minősége és a hangsugárzó sokkal nyomatékosabban hatnak a hangzásra.

Szerk:Ágostont meg olvastam már és jajajj...
Persze lehet mondani, csináljam utána de nem teszem mert én legalább belátom hogy nem menne

Szép kis vas lett, tetszik és 150k az még egész elfogadható.

[ Szerkesztve ]

A sörétzajt így magában felhozni nem sok értelme van, mert a kimeneten nézve egyéb zajok egyvelegével kerül össze és csak a jel/zaj tényezővel jellemezhető az összességük. Ha jól van megcsinálva az előfok, akkor nem lesz rá gond.

Ellenben mikor megépítettem az első csöves erősítőmet, akkor az volt az első olyan erősítőm idehaza, aminél ha a fülemet rátapasztottam a hangfalra, akkor sem hallottam belőle zajt kijönni.
Előtte 3 másik tranyós erősítő volt itthon, sőt volt egy időszak amikor az 5.1-es hangzást 3 darab sztereó erősítő csinálta, de még egyik tranyós se tudta azt, hogy tényleg zajtalan maradjon a kimenet ha nincsen rajta bemenő jel, vagy rövidre van zárva a bemenete.

Gratula, nagyon szép lett!

Tapasztalatom szerint a negatív visszacsatolások a mérhető paramétereket javítják ugyan de elrontják az erősítő zeneiségét
Tapasztalatom szerint ez leginkább akkor igaz, ha a tápegység torzít. Általában azért torzít, mert nagy és nem lineáris a kimenőimpedanciája. Na most kimenőtrafós csövesnél egyrészt a kimenőtrafó menetarányával szorzandó a terhelőimpedancia, vagyis a terhelés és a táp kimeneti impedanciájának aránya nagyobb, így százalákosan kisebb a táp hatása, másrészt a visszacsatolatlanság miatt nem is olyan zavaró a táptorzítás.

Bár ez részben szintén csak elmélet a részemről... Csövest még nem építettem, félvezetőset viszont annál többet.

Akkor meg kellene hallgatnod az én tranzisztorosom
Ha érdekel irj rám pm-ben.

Bkercso: lehet kelene probálkoznunk valami csöves megoldással? Hatha ernek meglepetések még

Köszönöm.
Leírhattam, volna én is amit már annyian előttem a mérnöki "miért rossz a csöves, meg kimenő", mindazt amit Te is említesz. stb...
Paraméterek, fázismenet...

Én szeretem Rhianna hangját, mégpedig azért mert van benne egy "zöngés"! Ezer közül is felismerem, felismerjük. Sőt ezért különleges! Vajon mi lenne Rhianna-val, ha ez a zengés , ami egy hiba, egy torzítás, nem lenne a hangjában?

Itt a munkahelyemen 7 zongoránk van, a Yamaha nagyon profi. A zenetenárok rögtön hallják, hogy az A -hang 441 vagy 442Hz-re van e hangolva! D e mégis mindannyian az öreg nyikorgó Bösendorfer zongora hangját szeretjük! Vajon miért?
Azért mert az emberi fül ezt szereti. A steril, tökéletes hangot nem szeretjük! Unalmas, jellegtelen, hideg.

Nektek pedig Mérnököknek az lenne a dolgotok, hogy ezt a vágyunkat kielégítsétek, de nem ezt teszitek. A Hanggal az értelmünkre akartok hatni, pedig a szívünkre kellene! Ez TÉVÚT!

A cikket azért írtam, hogy olvashassák mások is, hogy nincsenek egyedül. Lehet másként is erősítőt építeni! Sőt csak így lehet! Félvezetőset is csak így volna szabad!

Persze béke! Nem bántásból akartam írni.

DAC-on virtuálisan hangerőt... ugye nem digitálisan a felbontás és részletesség csökkentésével?