A vallásokat mindet meghamisította a sátán. Céljuk az emberek rabigában tartása, ébredésük megakadályozása.

A kereszténység azt tanítja hogy ha erkölcsös, "jó" életet élsz, a Mennyországba kerülsz.
Teljesen mindegy miért élsz így, akkor is oda kerülsz ha csak a pokoltól való félelmed akadályozott meg benne hogy "rosszat" cselekedj.

A twh ezzel szemben azt állítja hogy ha félelemből nem vagy rossz, az semmi. Ugyanígy ha hiszel benne amit állít, az is semmi. Tudnod kell mi a jó és mi a rossz ... vagyis nem azért nem teszel "rosszat" mert félsz a büntetéstől vagy mert hiteddel ellentétes hanem azért mert meg sem bírod tenni. Ahogy a béna nem tud futni. Nem tudod megtenni mert lelked elért arra a fejlettségi fokra amikor biztosan tudja mi a helyes és mi a helytelen és tökéletesen ura a tudatnak és rajta keresztül a testnek.

A kereszténység szerint a "Mennyország" jutalom. Amit azért kap a lélek mert itt a Földön jól viselkedett.
A twh szerint a hazajutás nem jutalom, hanem egyszerű következmény. A jutalom maga az hogy a lélek eljut a fejlettség egy magasabb fokára. Oda ahol nem csak egyértelműen azonosítani tudja a sátántól származó kísértéseket, de ellent is tud állni nekik.
Vagyis félelemnek, vágynak nincs hatalma felette.

Azon kéne elgondolkozni a "hitetleneknek" hogy kinek és miért állt érdekében a kereszténység megszüntetése. Az uralkodók lecserélése politikusokra. Ez utóbbiak jóval ostobábbak és olcsóbban megvehetők ugyan de mivel sokan vannak ezért végső soron nehezebb a háttérhatalom dolga.

Ha ez utóbbi csak az embereken akarna uralkodni, megtehette volna a kereszténység keretein belül. Sokkal egyszerűbben. Ahogy tette is évszázadokon keresztül.

Akkor miért kellett a vallást hiteltelenné tennie? Miért állt ennyire céljai útjában?

Nyilvánvaló a válasz. Azért mert amire rá akarja venni az embereket azt a vallás egyenesen tiltja. Ezért kellett félredobnia egy évezredek óta jól működő rendszert.

De az emberek többségét már olyan szinten hülyítették el hogy képtelenek a logikus érvelésre.
A legtöbb ami telik tőlük a "hagyjad már" meg a "sírva röhögök".

Mikor gimiben anno megkérdeztem a töritanárt miért nem a nagy francia forradalom az újkor kezdete, nem tudott válaszolni.
Pedig számomra egyértelműen üvöltött hogy az az esemény volt a történelem legnagyobb fordulópontja.
Legalább akkora mint a Római Birodalom bukása. (ami csak a birodalom nyugati fele volt ráadásul)

Mégse mondták rá hogy tessék, ezzel új korszak köszöntött az emberiségre.

Ez számomra egyértelműen azt jelentette hogy akik a történelmet írják, valamit titkolnak.

Az én "ébredésem" akkor kezdődött. Jó rég volt már

Ha csak "hiszel" vmiben mert olvastad vagy hallottad, az vakhit.
A fontos az hogy alá tudd támasztani azt amiben "hiszel". Tudás nélkül a hit vajmi keveset ér.
A tudást megszerezni pedig sok időbe kerül. Nem utolsósorban intelligencia és műveltség szükségesek hozzá.

Akár iagazad is lehetne, ha nem lenne a vallás is belekeverve a dologba, mert itt komolytalanodik el.

Ám ha nekem van igazam és van lélek, mi vár azokra akik embertársaikat megtévesztik félelemben tartják és kizsákmányolják?

Manapság? Gazdag, tartalmas élet.

A saját szemszögükből biztosan, mások szerint meg sivár, felszínes élet.Pont azért mert minden energiájukat leköti a kizsákmányolás.

Miért, próbáltad mindkettőt?

Javaslom számodra Feynman professzor könyveit! Vagy csak az aláírásom tőle idézett részét.

Illetve ezt:
While I am describing to you how Nature works, you won't understand why Nature works that way. But you see, nobody understands that. R.P. Feynman
és teljesen igaza van, nem tudjuk megérteni miért úgy működik, mi azt tudhatjuk meg, hogyan működik, a miértekhez kevesek vagyunk!
Innentől kezdve igen, lehet vallásnak nevezni a kvantumfizikát, (mondjuk inkább kvantummechanikának) még számomra sem, pedig életem elég nagy részét tölti ki. A kvantummechanika a természet leírása.

Persze nem a sarki pékségre kell itt gondolni hanem egy világméretű vállalkozásra ahol az egyes országot cégekként vannak jelen.Azért oda már nem elég egy boltvezetői.

Ha a tudomány hit, akkor ez az egyetlen vallás ami működik is. A mai rengeteg ketyere is csak azért létezik mert mindenki olyan naív hogy elhiszi a létezésüket? Amikor Neumann János felfedezte hogy nem kéne szerencsétlenkedni az elektroncsövekkel, mert tárolhatnák előre a programot, ő is csak kamuzott és véletlenül igaza lett?
A vallásokat pedig ne téveszd össze a filozófiai irányzatokkal mert néhány kisebb kivétellel csak az idealizmus állítja azt, hogy a dolgoknak van egy "tökéletes égi mása". A tradicionális vallások állítják hogy egy tökéletes állapot felborult és onnantól el van rontva minden és vissza kell találni ehhez az "úthoz".
A valóságnak ehhez nincs sok köze. Mezopotámia óta az erkölcstelen nők, a bódító anyagok és a cirkusz mozgatja az emberiséget. Fölösleges Hagyományt/szakralitást keresni mert bukott ügy. Vegyük csak a középkort. Az Egyház fénykorát élte, nem volt ember aki ne hallotta volna Isten szavát, olyan szakralitás volt mindenhol hogy csak ihaj. A bordélyok és a kocsmárosok mégis ugyanúgy vígan éltek mint ma. Akkor mire van ez az egész? Miért kell megijedni attól, hogy nincs aki irányítja a dolgokat, nincs biztonságot jelentő védőburok senki és semmi körül? A gyenge, bizonytalan emberek keresik vagy menekülnek a tökéletesség felé, aztán ha nem találják a valóságban, bezárkóznak a fejükbe, mert félnek és nem akarnak szembesülni a valósággal, ami felkavarja a őket. Korszakról korszakra vannak ilyen szellemi gyámságot életükön át igénylő emberek, akik viszik tovább a "Hagyományt".
A világot nem kell szeretni mondja a kereszténység, el kell azt utasítani. Ezzel végképp el lehet zárkózni a csúnya nem tetsző empirikus tudományoktól is amik az idilli, rózsaszín világképet elrontanák.
A művészetről: Ha a reneszánsz ember a mintakép, aki mindenhez ért, akkor meg kéne ragadni a 16. században mert a további technikai fejlődés árt az egyénnek? Tudok több tudós vagy tudományos kutató emberről aki szabadidejében kreatív alkotói tevékenységet végez. A művészi felfogásodban pedig szintén a középkor köszön vissza, amikor megmondták mi a művészet és mi nem. Megvan az ízléshez való joga mindenkinek, ezt nem vitatom, nekem is megvannak a magam igényei ezen a téren, de hogy mi az igazi, az már megint csak a jó és a rossz analógia között zajlik. Nélkülözi az egyediséget/egyéniséget. Szerintem ez az ami elfásítja az embert szellemileg.
Az idealista embereknek meg kéne békélni önmagukkal és a világgal majd észrevennék, hogy nem olyan színtelen és egyhangú csőben zajló folyamatként működik a világ, hanem a maga tökéletlenségével és megmagyarázhatatlanságaival kapnak súlyt és szépséget annak dolgai.