Néha elég nehezen érthető amit írtok, mintha szavak maradnának ki.
Netán valami baj van 
üzenetek
hozzászólások
Nincs igazán hatással, ez csak egy afféle képzet. A kvantummechanika nagyon furcsa ha hétköznapi fogalmakkal próbáljuk értelmezni, de matematikailag egzaktul megragadható, az axiómáit alkalmazva - az alapvetéseket elfogadva, az egyenleteket szemlélve - semmi különös nincs benne (az axiómákban van). Csak amikor megpróbálod hétköznapi szavakba önteni, hogy miről van szó, akkor vannak ilyen furcsának ható értelmezések.
Konkrétabban: a világ építőelemeinek statisztikai jellegű a természete, ezért csak statisztikai eszköztárral tárgyalhatók egzaktul. Olyan ez, minthogy van egy kocka a zsebemben, forgatom, forgatom, és csak annyit mondhatok róla, hogy 1/6 eséllyel 6-os. De ha kiveszem a zsebemből és ránézek akkor rögtön 100%-os bizonyossággal tudom, hogy mi lett. De ha nem veszed ki, és szeretnél a jövőre vonatkozó következtetéseket levonni, esetleg több kockára vonatkozó kijelentéseket tenni, akkor mindig csak úgy kezelheted, mint valami, ami 1/6 eséllyel lesz egy szám. Azt is mondhatnád, hogy te teszed valahanyassá a kockát azáltal, hogy ránézel.
Egy közérthető példa meglepő értelmezéssel: három rabot tartanak fogva egy börtönben. Az egyiket - a rabok nem tudják melyiküket - a következő napon ki fogják végezni. A rabokat nagyon idegesíti a bizonytalanság, és csak annyit tudnak, hogy mindegyiküket 33% eséllyel végzik ki. Az egyik rab megkéri a börtönőrt, hogy mondjon neki egy nevet a másik két rab közül, akit nem végeznek ki. Az őr elgondolkodik, majd megjegyzi, hogy ezt nem teheti, mert akkor a rab tudná, hogy 50% eséllyel őt fogják kivégezni.
De valóban? Három rabból csak egyet végeznek ki, tehát a másik két rab között biztos, hogy van valaki, akit nem végeznek ki. Az, hogy az őr mond egy nevet, semmit nem mond a kérdező rabnak.
Megnövekszik a kérdező rab kivégzésének az esélye azáltal, ha az őr megválaszolja a kérdést? Az őr, azáltal, hogy választ ad vagy nem ad választ erre a látszólag ártalmatlan kérdésre valóban ilyen kihatással van a kérdést feltevő rab esélyeire?
A helyzet az, hogy igen, a valószínűségeket kiszámolva a válaszadás által megnövekszik a rab kivégzésének az esélye, pedig előre fixálták, hogy ki lesz az áldozat. Na ilyen érdekes következményei vannak a kvantummechanikai törvényeknek is.
Ivy.4.Ever
(őstag)
Inkább úgy fogalmaznék a vallást nem lehet a filozófiától elválasztani. A teológia pedig újból csak egy tudomány aminek vívmányait még csak megszemlélni sem lehet. Hamvas Bélát pedig személy szerint nem tekinteném a szó klasszikus értelmében vett filozófusnak. Nagyobb művészi egyéniség annál, hogy az legyen. A filozófusok ezen nem sértődnek meg tudják mire gondolok. Egyszerűen ez a két "mesterség" nem fér meg egymás mellett, ha mégis, az egyik biztos hogy dominánsabb lesz. Összemosódnak az egyéniség vonásai és a gondolatai, ami régen rossz a filozófia szemmpontjából. És azt ne felejtsd el, a filozófiában semmi sem készpénz. Hamvas egy jóval szubjektívebb, ha úgy tetszik belső világot fest le, ami emberies voltának köszönhetően némi érzelmi síkot is érint.
Te magad nem konkrétan az idealizmust követed, de az a fajta vagy, aki az ideálra törekszik. Ismertetőjel az önellentmondások. Bevallásod szerint előítélet nélkül keresed az igazságot, de súlyos erkölcsi vádakkal és sztereotíp lózungokkal illeted a Vatikánt és a többi felekezetet. A helyedben ezzel óvatosabb lennék.
[ Szerkesztve ]
behalok itt egyes embereken.... 
Valamelyik filmben volt, talán A KÖD mikor ilyen szörnyek jönnek a köddel, azán ha valaki kimegy a boltból, felfalják... no ebben a filmben volt egy prédikáló nő, aki csak dumált-dumált és dumált.. a végén jó néhány embert meggyőzve rábírta őket 1-2 gyilkosságra is...
Na ezt megelőzve az első ilyen embert főbe lőném... haszontalan, érdemi dolgokra használhatatlanok mivel a logika teljes hiányával bírnak... az emberi torzsfejlődésben még csak csak lemásztak a fáról, de tovább nem jutottak...
Szóval visszatérve itt egy ateista gondolatait olvashatjátok, szerintem minden vallás haszontalan, szép dolog a hit de ha építek egy templomot neki máris felejtős mivel lehetett volna más sokkal jobb dologra költeni a pénz. Vagy minek a pápa? hogy minden nap elmondja az urbietorbit? Közben nem dolgozik, nem csinál semmit??! Hát akkor elmondok két imát a templomba, hátha nekem sem kell dolgozni, csak úgy lesz minden...
Sőt mi a hittudomány? Egy nagy semmi. tanulmányoznak egy könyvet, ami valami szöröstapu arab paraszt írt, aztán ezen csámcsognak naphosszat..
No mind1 nem is írok inkább ide semmit
Ez nagyon szép írás és köszönöm.
Az első példában amúgy nekem valami nem smakkol.
Az első egy kérdés ezzel kapcsolatban:
1;"akkor mindig csak úgy kezelheted, mint valami, ami 1/6 eséllyel lesz egy szám" -egy szám ami 1-6, vagy egy szám ami x?
2;Szóval a kocka a tudat által válik 6-ossá? ha nem nézel rá, akkor van 1/6-od esélye, hogy az legyen vagy akkor ha nem veszel róla tudomást?
Tegyük fel, ketten vagyunk megfigyelők. Ami az én számomra még csak 1/6-od esély, a másik számára pedig tudatosult 6-os, akkor kinek az állapota számít a 6-os kocka létezését tekintve?
Ha azt mondom egy kockára hogy 6-os, akkor az az én tudatomban válik 6-ossá, az én tudatom a valóság az én számomra? Elképzelhető, hogy egy másik megfigyelő számára a kocka nem is létezik?
Illetve ahány megfigyelője van egy kockának, annyi véletlenszerű töbszöröse létezhet egy időben?
Feltenné a kezét az, aki kvantumfizikát tanul(-t)/foglalkozik vele? 
olvasd el az "ido rovid tortenete"-t, tetszene, es nagyon erthetoen le van irva. kicsit hosszu lenne itt mindent megvalaszolgatni, en mar a masodik utan "elkuldtelek volna" 
. Ha tetszik olvashatsz masokat is, hawkinggal es michio kakuval nem nagyon lehet mellenyulni. Az ido rovid tortenete nagyon alap nyelvu, semmi szaraz matek, valaszt ad (haha) a legtobb kerdesedre. En speciel kotelezo olvasmannya tennem 
.
[ Szerkesztve ]
"egy szám ami 1-6, vagy egy szám ami x?"
Hát nyilván 1 és 6 között mivel az már eleve adott.
"Szóval a kocka a tudat által válik 6-ossá? ha nem nézel rá, akkor van 1/6-od esélye, hogy az legyen vagy akkor ha nem veszel róla tudomást?"
Igen kb ezt mondja ki a Koppenhágai interpretáció. 1/6-od esélyed van bármelyik számra amíg nem látod. De ha megnézed, akkor már nyilván 100% az esélye annak a számnak amit látsz... A nem veszel róla tudomást vagy a nem nézel rá kb ugyanaz. Illetve az eredménye ugyanaz. Egyik esetben sem rendelkezel konkrét információról csak valószínűséged van.
Azért ezt nem kell ennyire a "titok" című filmként kezelni. De ez csak a kvantummechanika egyik értelmezése amire a kísérletekből következtettek. És ezt elég könnyű elferdíteni olyan irányba amit a "titok" és a "mi a csudát tudunk mi a világról" c. filmek / könyvek tesznek. Miszerint bevonzhatsz bármit a kellőképpen gondolsz rá...
Ráadásul szvsz ez a fajta magyarázat több olyan kérdést is felvet ami kérdéses lehet a valóságot illetően.
Ugye az egyik a korábban taglalt tudatos megfigyelő szükségessége. Tehát, hogy csak egy tudatos értelmes megfigyelő képes összeomlasztani a hullámfüggvényt aminek következtében beáll az egyik állapot. Erre kérdeztem én, hogy na de ki vagy mi számít tudatosnak. Egy macska is tudatos / értelmes egy bizonyos szintig. Meg egy csimpánz is... Hol a határ? Vagy vajon csak az emberrel működik? És egy fogyatékos emberrel? És csak egy kicsit fogyatékos emberrel?
A másik lehetséges következménye ennek pedig az, hogy mi van a világegyetemnek azon részeivel amit nem figyel meg épp semmilyen tudatos / értelmes lény? Akkor ott nem történik semmi? Ott megáll a világ?
Vagy létezik egy mindenki fölött álló valaki értelmes aki folyamatosan figyel mindent? És itt vissza is kanyarodnánk a vallásokhoz, amire most nincs szükség.
John Gribbin ebben a könyvében veszi sorra ezeket az értelmezéseket, lehetőségeket. Ez alapján továbbra is azt mondom, hogy az időben visszafelé haladó hullámok kevesebb kérdést hagynak maguk mögött a végén, mint a Koppenhágai interpretáció. És legfőbb lényege, hogy nem kell hozzá tudatos értelmes megfigyelő.
"Feltenné a kezét az, aki kvantumfizikát tanul(-t)/foglalkozik vele?"
Szerintem Greenity nyugodtan jelentkezhet!
@maross:
"En speciel kotelezo olvasmannya tennem ."
+1, egy rakás másik könyv kíséretében!
[ Szerkesztve ]
ha mar ennyi szaki osszegyult (es bocsanat az offert), megkerdezem, hatha tud ra valaszolni valaki. bocsanat ha nem jol fogalmazok, fel kene frissiteni mar a tudast, ertsetek jol a dolgokat .
Ketres kiserlet, meg akarjuk merni hogy melyik resen megy at a foton, ugy hogy megmaradjon az ernyon a hullamviselkedes nyoma. Feltesszuk hozza a cuccok a budapesti labor tetejere, egy masikat fellovunk a holdra az ottani laborba. A budapesti labor fotonagyuja ele teszunk egy prizmat, mely kettevalasztja a fotonokat, es barmelyik "sugarat" lemerjuk, osszeomlasztja mindketto hullamfuggvenyet. Mivel az ernyore valo becsapodas idoben kulonbozo, miert nem tudjuk azt megcsinalni, hogy megvarjuk mig a foldon becsapodik hullamkent, majd lemerjuk a holdon, hogy melyik résen megy at? ("az idonel gyorsabb kommunikacio szukseges"-tol most tekintsunk el, elore megbeszelt idopontban lovoldoznek es mericskelnek mindket laborban)
mas: regebb volt egy csomo "jo" elmeletem az ilyen kerdesekrol, de mar nem nagyon emlekszem rajuk. Most hirtelen egy jut eszembe errol a "meres osszeomlasztja a hullamfuggvenyt", az egyszeru jo alapon: a meres fizikai gatat szab a fotonoknak, mert kinyulik a "lábuk" egy altalunk nem erzekelt dimezioba (a fotonoknak is, es a meromuszereknek is).
Az első felére majd Greenity válaszol! A 4 óra alvás nekem kevés és még nem vagyok képen annyira, hogy elképzeljem a leírtakat...
Ami viszont a második felét illeti. A mérés általában azért omlasztja össze a hullámfüggvényt mert befolyásolja konkrétan az adott fotont / elektront. A fotondetektor / részecskedetektor is a fény valamely hullámhosszával működik (remélem ezt jól tudom), amely befolyásolja az adott elektront / fotont az áthaladás előtt. Tehát nem tudsz úgy mérni, hogy ne "érj hozzá" az adott elektronhoz, fotonhoz. Ami egy autó sebességének mérésekkor nem számít, de mikor ilyen kis részecskékről van szó akkor igen.
Ugye innen jön a mérésből adódó pontatlanság. Illetve az, hogy nem lehet egyszerre a sebességét és irányát / helyzetét meghatározni... Mert a nagyobb pontossághoz egyre kisebb hullámhossz kellene viszont annál pontatlanabb lesz a mérés... És így tovább... .)
No, még tényleg korán van elnézést! Greenity majd kijavít! 
Ő általában mindig tudja mire gondolok, még ha hülyén / hiányosan fogalmazom is meg!
[ Szerkesztve ]
#56474624
(veterán)
Csak a rabos példára reagálva.
Ha azt mondom, hogy 33%-os eséllyel végeznek ki egy rabot, az azt is jelentheti, hogy pl. mindegyiknél egy zsákból húznak golyókat, amiben két fehér és egy fekete golyó van (egyforma valószínűséggel húzzák ki őket); ha a feketét húzzák, akkor kivégzik. Na most az bőven előfordulhat, hogy kettőnél is, vagy mind a háromnál feketét húznak, esetleg egyiknél sem, akkor pedig már nem igaz, hogy pontosan egyet végeznek ki közülük.
Ha várható értéket számolunk a valószínűségekből, akkor kapunk 1-et. De ez ugyebár a nagy számok törvényén alapszik, azaz ha nagyon sok esetet nézünk, és átlagoljuk a kivégzettek számát, akkor az nagyon közel lesz 1-hez.
Na most az általam mondott módszer a kivégzés eldöntésére ott "hibádzik", hogy az egyes események ennél az esetnél függetlenek. Ebben az esetben ha feltételes valószínűséget számolok, azaz pl. 1. rab kivégzésének esélye, feltéve, hogy a 2. rab nem kerül kivégzésre az ugyanúgy 1/3, mert függetlenek az események.
Míg ha én azt mondom, hogy azzal a módszerrel végzünk ki (azaz ez felel meg annak, hogy pontosan egyet végzünk ki), hogy egy zsákban három golyó van rajta a rabok nevével, amelyiket kihúzom, azt végzem ki, azok nem független események. Ebben az esetben pedig az 1. rab kivégzésének esélye, feltéve, hogy a 2. rab nem kerül kivégzésre 1/2. Tehát semmi meglepő nincs az eredményben, ennek ennyinek kell lennie (akkor kellene 1/3-nak lennie, ha a fenti példával döntetnének, azaz függetlenek lennének). ÉS természetesen nem növeli a valószínűségét annak, hogy ki fogják végezni az illetőt. A feltételes valószínűség ugyanis arra vonatkozóan ad egy értéket, hogy a 2. rabot nem végzik ki.
Egy egyszerű példával élve, hogy a feltételes valószínűség mennyire semmitmondó tud lenni: szokásos hatoldalú kockával dobok egyet (ugye szintén nem függetlenek az események). Annak a valószínűsége, hogy 1-et dobok 1/6. Annak a valószínűsége, hogy 1-et dobok, feltéve, hogy nem 2-t, 3-at, ..., 6-ot az bizony 1. Na most ha én ezt kiszámolom csak, ebből nem következik, hogy én biztosan 1-est fogok dobni. De ha tudom, hogy nem 2-est, nem 3-ast, nem 4-est, nem 5-öst, nem 6-ost fogok dobni, akkor már következik, hogy biztosan egyest fogok dobni. Hogy mi a különbség a két példa között? Az információtartalom. A rab mindenképp fog mondani egy nevet, tehát semmiféle információt nem ad valójában. Ugyanaz, mint amikor én az itt taglalt kockás példában pusztán csak kiszámoltam magamnak az 1-es esélyét, feltéve hogy nem 2, 3, 4, 5, 6. Növelte az az 1-es esélyét valójában? Nem. És ez így természetes.
#13260800
(őstag)
Pickét járatos vagyok ebben a témában. Tipikus emberi de inkább csak nyugati axióma, hogy a világnak embertől független létezése van. Csak hát egyszerű a kérdés, hogy az hogyan lehet? Sehogy. Itt nem az emberen van a hangsúly, hanem a megfigyelőn. Sokan sokféleképpen hívják Isten, manapság divatos a tudatosság kifejezés is. Mély filozófia kérdések ezek és kétlem, hogy logikus választ erre valaha kapni fogunk. A világ a látszat ellenére nem egy logikus hely, hiszen már az alapvető kérdés sem válaszolható meg, hogy "Miért van inkább valami mint inkább semmi". Miért olyanok a fizikai törvények amilyenek stb... Nyilván én se tudom mi a válasz, de "érzem" hogy ebben a témakörben az elmém csődöt mond. A legjobb tudományos válaszok is "üresek" valójában tartalom nélküliek mint minden más a világban. Valami mégis van. Van egy Buddhista mondás.
Lehet, hogy úgy van de nincs mindig úgy.
"Ilyen" a világ.
Az a helyzet, hogy szvsz vannak dolgok, amin érdemes filozofálgatni mert teljesen új ablakot nyithat bizonyos dolgokra, más megközelítésbe helyezheti az eseményeket stb... És vannak dolgok amiken nincs értelme.
Ilyen pl az is, hogy ki nyomta meg a piros gombot az ősrobbanás előtt. Teljességgel értelmetlen pl ezen filózni vagy ennek a megoldását keresni, mert nincs hatással az azóta történt eseményekre. Lehetett az Isten vagy az ufók vagy akárki. Mert az univerzum onnantól kezdve magától alakult olyanná amilyen ma.
"A világ a látszat ellenére nem egy logikus hely, hiszen már az alapvető kérdés sem válaszolható meg, hogy "Miért van inkább valami mint inkább semmi". Miért olyanok a fizikai törvények amilyenek stb.."
Szerintem ez is egy ilyen kérdés. Azért van valami, mert ha nem lenne semmi akkor nem tudnád feltenni ezt a kérdést sem. Tehát nincs értelme ezen tanakodni.
A fizikai törvények meg azért olyanok, mert csak így működhet, csak így jöhetett létre. A gravitációs állandó, az elektron / proton tömege stb... azért ilyenek és ekkorák mert másképp nem jöhetett volna létre az univerzum. Szétesne atomjaira darabjaira, de igazából létre se jött volna.
És a félreértések elkerülése végett ez nem azt jelenti, hogy pont emiatt kellett egy tervező / Isten / akárki!
Ugyanis nem lehet tudni hány "próbálkozás" volt még mielőtt létrejött ez az ideális állapot. Erre kb végtelen számú lehetősége volt a természetnek, nem tudhatjuk. Hiszen mi már csak azt látjuk csak azt tapasztaljuk ami létrejött. Azokat a változatokat ahol mondjuk az elektron tömege nagyobb vagy kisebb nem látjuk, mert azokból nem alakult ki univerzum se élet se semmi.
Kedvenc dartsos példámat hadd említsem még meg. Képzeld el, hogy belépsz egy kocsmába, ahol én épp a kezemben tartok egy darts nyilat és eldobom! Az a nyíl pedig hajszál pontosan beletalál a tőlem 30 méterre lévő tábla kellős közepébe (asszem bulls eye-nak hívják). Erre te mint aki csak most kapcsolódtál bele az eseményekbe joggal feltételezheted rólam, hogy én olyan király vagyok, hogy képes vagyok elsőre 30 méterről eltalálni a közepét! Biztos valahogy megterveztem a dobást, kiszámítottam a röppályát lemértem a nyíl súlyát stb...
Miközben a valóság az, hogy azért gondolod ezt, mert nem voltál jelen az elmúlt 15765 dobásom alkalmával amivel az elmúlt 4 napon át próbálkoztam. Te csak azt láttad, amikor épp sikerült beletalálnom az előző 15765 próbálkozást nem láttad.
Ugyanez van a fizikai (alap!)törvényekkel is. Ha nem olyanok lennének amilyenek akkor most nem lehetnénk itt hogy beszélgessünk róla.
" Tipikus emberi de inkább csak nyugati axióma, hogy a világnak embertől független létezése van. Csak hát egyszerű a kérdés, hogy az hogyan lehet? Sehogy. Itt nem az emberen van a hangsúly, hanem a megfigyelőn."
Az a gond, hogy ezt a tézist (a megfigyelő szükségességét) is pontosan ugyanannyi bizonyíték és gyakorlati tapasztalat támasztja alá, mint az időben visszafelé haladó hullámok tézisét. Mindkét elmélet helytálló addig amíg az egyiket nem leszünk képesek minden kétséget kizáróan bizonyítani. Kitalálni rá valami kísérletet ami egyértelműen dönt és így tovább.
Egyébként 1-2-3-4 milliárd éve még nem volt ember, mégis létezett a világ sőt már a Föld is. És ez konkrétan bizonyítható.
fairi
(addikt)
vallásos hitnél pont az a lényeg, hogy definíció nem lehet bizonyítani.
persze összességében nem baj az istenhit, csak akkor mikor rá hivatkozva akarja az akaratát másokra erőltetni,és aki nem mond igent, azt eretneknek mondja stbstb
ez a típusú viselkedés független a vallásoktól, bár ez a mentalitás kell hogy szektát, új vallást alapíts.
Külön téma mikor hit intézményesül, na ott is vannak furcsa dolgok...
#13260800
(őstag)
"Minden, amit hallunk, vélemény, nem tény, és minden, amit látunk, nézőpont, nem a valóság."
Nem mondhatom azt, hogy eddig és eddig gondolkodok mert van értelme. De azon kívül meg nem. Mert akkor egy logikátlanságra építed az amúgy logikus mondanivalódat és borult is az egész.
Nem kell mindig gondolkodni.
ha jól értem amit kérdezel, akkor itt az előreszórás jelenségéről van szó. Tehát abban a pillanatban, hogy menet közben megméred a szerencsétlen fotont összeomlik a rendszer. Abban a pillanatban, hogy a lencsén szétválik már eldöntötte a foton hogy merre megy tovább. Egyik oktatóm írt erről egy cikket, ott Michelson interferométert használtak ennek modellezésére.
Dyra pedig gondolkodni a legjobb dolog tud lenni a világon
[ Szerkesztve ]
Úgy szólt a történet, hogy a három közül pontosan egyet, valakit kivégeznek, ezért a második golyóhúzásos eseted feleltethető meg neki. A kockára vonatkozó valószínűségekkel kapcsolatban úgy kell értened, hogy de valaki megmondja neked, hogy 2,3,4,5,6 nem lehet, és nem is lesz. Az eredmény valóban természetes, csak az értelmezés, amit köré kanyarítottam szándékosan furcsa. Ezt akartam illusztrálni a kvantummechanikával kapcsolatban.
gordonfreemN: Egy fél év kvantummechanikát tanultam. A kockás példát pont azért hoztam fel, mert azt hittem, azt nem kell magyarázni. Egy érthető, hétköznapi dolog és lehet analóg módon alkalmazni.
A tudat és megfigyelés jelentősége az interakcióban áll. Amikor a dolgok kapcsolatba lépnek, energiát cserélnek valami mással, akkor "jelennek meg" a hagyományos értelemben. Ha például egy zárt dobozon belül egy fotólemezre becsapódik egy foton, az az interakció létrejön attól független, hogy bárki nézi-e vagy tud-e róla. Ha valaki utólag ránéz a fotólemezre, vissza tud következtetni az interakcióra, ami már megtörtént, függetlenül attól, hogy tudott-e róla.
A valószínűségi értelmezés tanulsága és a kétréses kísérlet lényege az, hogy a részecskék nem mennek valahol, nem járnak be valami pályát. Valami valószínűségi hullámként terjednek, és kölcsönhatások során az által meghatározott módon felbukkanak.
#13260800
(őstag)
Meg a legrosszabb is. Nézd meg mennyi ember nem tud mit kezdeni (beleértve magamat is) a negatív gondolataival. Néha elég csak lenni, és nem gondolni semmire. Pihentető
Igaz ![;]](/dl/s/v1.gif)
Bár nálam elég nehéz elérni az ilyesmit
Általában mindent túlagyalok 
#56474624
(veterán)
Most eszembe jutott ezzel kapcsolatban valami.
link
Tehát a Monty Hall-paradoxon alapján a rabos példa:
-eredeti ajtóválasztásnak megfelel hogy melyik rab megy kérdezni
-melyik ajtó mögött van az autó, annak megfelel, hogy melyik rabot végzik ki
-tehát amelyik rab megy, annak mondanak egy nevet, az a név lesz a paradoxonos példában a kinyitott ajtó mögötti (kötelezően megmutatott) kecske.
-a másik rab és ő közüle tehát (miután az érdeklődő rab felel meg az eredeti ajtóválasztásnak) a másik rab kivégzésének valószínűsége 2/3, az övé pedig 1/3.
Azért ez is érdekes, hogy a másik rab kivégzésének valószínűsége ezzel 2/3, pedig csak annyi a plusz bűne a kérdezőhöz képest, hogy nem ő ment kérdezni.
Viccet félretéve egyébként őt is ugyanúgy 1/3 eséllyel végzik ki, csak azzal a feltétellel 2/3, hogy a harmadikról tudjuk, hogy életben marad (aki egyébként szintén lehetne ilyen "2/3-os", ha nem az ő nevét mondják, tehát itt az a buktató, hogy nem egy konkrét rabról van szó eredetileg, ezért tűnik furának).
