Nem a MOL kötelékében dolgozom (saját döntésem alapján), hanem egy MOL telephelyen belüli külsős társaságnál. A magas politikához nem értek, de a fejem néha meglilul, mikor látom, hogyan herdálják a közpénzt (vagy a részvényesek pénzét). Az egész ipartelepet optikai kábelekkel behálózzák valamelyik évben. A következő évben egy másik projekt ugyanezt megteszi újra. Csak amiről én tudok, 6 független több tíz kilométeres hálózat építés, darabonként pár tízmillió forintból. Ha csak egy ember lett volna a szervezetben, aki felelősséget érez a vállalatért, és ráhatása is van a dolgokra, akkor 6-ból 5 felesleges projektet nem csinálnak meg. Ez a történet szerintem nem kerül be a 100 legnagyobb pénzkidobás klubjába, de ma éppen ez jutott eszembe. Van két halmaz: a döntéshozók halmaza és a józan ésszel rendelkezők halmaza. A két halmaz metszete nagyon-nagyon kevés egyedet számlál. Szánalmas, hogy Viktornak kisvasutat építettek a falujában, de ha az ember szétnéz egy kicsit, hát ugyanilyen "gondossággal" bánnak az erőforrásokkal a noname emberek is. Erőforrások ... 15 éve az ipartelepen belül volt 8 épkézláb gyengeáramú tervező. Nem gondoltak az utánpótlásra, nem becsülték meg őket, mára maradt 2. A 8 fő volt a reális ekkora területre. Ha piacgazdaság lenne, természetesen a piac rendbe tenné a dolgokat. De nem teszi, mert nincs piac. A műszaki szaki hiány következményei nem látszanak magas fórumokon. Papíron minden kitűnő. Elmaradnak felújítások, beruházások, de az üzemek sirámai a győzelmi jelentéseken nem látszanak. Az ilyen nagy rendszerek lassan pusztulnak le, és nagyon nehéz lesz gatyába rázni őket, ha egyszer lesz rá igény. Na de én csak ezt a pár ezer fős iparterületet ismerem. A MOL összessége akár ennél jobb is lehet.