Hát én ehhez hozzá se tudok szólni Igazából, még nem is nagyon fogtam fel, de holnap átolvasom újra, és újra!

Talán nem is kellene kommentelni...
Biztos jó volt kiírni magadból. Befogadni az volt. Köszönöm/köszönjük. Legyen szép napod!

Köszönöm!
Adtál valamit magadból.

Sajnos ezt így leírni nem lehet, hiába próbáltad meg.
Szintén tudom mit érezhetsz, nekem a nagymamám vett végső búcsút, az élettől.
Nekem ő mint apukád, ritkán ha mégis találkoztunk akkor kevés szóra még kevesebb együttérzésre adott időt az alkalom.
Azóta a helyemet sem találom.
Nincs ez így rendjén. Valami változik, túlságosan is gyorsan. Sokkal gyorsabban mint ahogy mi azt fel tudnánk fogni.
72 éves múlt tavaly szeptemberben. de akkor sem tudtam felfogni, hogy mi történik, mikor a nagyapám mellé eresztették le, lassan 3 hete.
Hibába minden, nem lehet ilyen dolgokat feldolgozni/felfogni, egyedül az idő múlásában bízhatunk, hogy majd enyhül fájdalmunk.
Őszinte részvétem.
Könnyes búcsút véve, egy fórumtárs rokonától és nagy tiszteletben tartott nagymamám emlékével.

Üdvözlet;
Somogyi Attila!!!

Szerk:
Mindez kibírhatatlan könnyes szemek nélkül.

És szóljon értük, ezt a nagyszerű Metallica nóta:
The Day That Never Comes
Itt zongorán játszva

[ Módosította: Racecam ]

Összeszorul a szívem... Apám 72, Anyám 70, viszonylag jól vannak. Én 33 és nincs családom, de van 3 testvérem... Kicsit félek.

Szia!
Sorry,hogyha esetleg hülyeséget írok,de mivel most írtam meg sorozatbúcsózató szösszenetem,és gondoltam,h elolvasok egy bejegyzést,hátha még szebbé teszi az estém.A tied volt a legfrissebb.Elolvastam.Így beírok.Ha esetleg túl sekélyesnek találod bocsánat.Lehet csak nekem jelent sokat.De lehet más is talál benne értelmet:
Dead like me - life after death

jó éjt

Sziasztok!

Köszi szépen. 2005-ben volt ez, de nagyon emlékezetes marad az a két nap. Biztosan nem tudok visszamenni az időben, hogy szóljak neki, és soha nem tudom élőben átértékelni azt a rohanó reggelt, amit akkor nem értettem.

Mindenkinek szép napot.

Részvétem
Hasonló cipőben jártam én is.

a fene essen bele : már megint nem bírtam ki sírás nélkül....

Tervben van egy olyan írás is, amin a nevetéstől fogtok sírni.

Ma 5 éve beszéltem Veled utoljára. Apa, sajnálom. Soha nem felejtelek el! Szeretlek!

Tegnap nem tudtam írni, mert pont idegösszeomlást kaptam... nem lett könnyebb az élet.

UP. Hiányzol Kiss László! APÁM!

Nyugodj békében.

Ez van... de hiányzol........... Nem is sejted, mennyire! Hogyan tudhatnád... ezek szerint mégsem. Vagy még is? Meddig várjak?

Megint ilyen mélyen szántó gondolataim vannak... hiányzol, Apa!

Hiányzol Apám!

Hiányzol, Apa.