Én megfognám azt akit szeretek, elmennék vele az egyik legszebb helyre, vennék egy házat mindentől távol, ahova még elér a 21. század összes vívmánya, a maradékot beraknám kötvényekbe vagy csak simán bankba lekötve és szépen éldegélnénk amíg meg nem halunk. Persze közben utazgatnánk, találkoznánk a barátainkkal, de dolgozni nem dolgoznánk, így mindketten a hobbijainknak élnénk. Én azt hiszem meglennék munka nélkül. Sajnos elég sokat változott mára a világ, hogy még mindig azt mondjam szeretem az emberek társaságát. Mert nem így van.

Nem kell itt túlbonyolítani a dolgokat, nem kellenek 100 milliós luxustelefonok, tőzsde meg egyéb további pénzhajszolási gondok. Nem kelene kacsalábon forgók palota, 100 milliós luxusautó sofőrrel, viszont azt amit szeretnék, mindig megvenném.