Furcsa, de tömérdek mennyiségű fantasy regényt olvastam. A Gyűrűk urát is még jóval a film előtt (kezdtem el), de a Két Torony közepén elakadtam...sajnos nagyon nem az én stílusom. A történet jó, az kétségtelen, de számomra nagyon vontatott volt. Leginkább Jókai Aranyemerérhez hasonlítanám, csak azt előbb feladtam. Miután az első tizenX oldalon keresztűl a "Vaskapuról" ír, én meg azt se tudtam mi van, dobtam a témát...így volt ez. Tolkien is képes több 10 oldalon keresztül egy erdőről írni. Nekem ez sok volt...szégyen gyalázat, de ez van. Gondolkodtam, hogy újra nekiesek elölről, hátha idősebb fejjel már nem járok így.