Bloghát, ha a bizalom sérül, akkor semmi értelme folytatni. jó, egyrészt még fiatal vagyok (huszonX), későbbiekben már az ember tapasztaltabb -de okosabb is?
-, ennyi idősen -se gyerek, se gyűrű- azért ilyen kemény kompromisszumot ritkán köt az ember. meg nekem van egy olyan tapasztalatom, hogyha a másik megcsal, akkor a kapcsolattal van valami probléma, és amúgy sincs már értelme folytatni (kivéve speciális eset, ld lejjebb). ha a kapcsolat jó/szerelmes az emberke, akkor bárki fog betámadni, annak csúnya vége lesz a számára. pl a leitatott illetőnek rossz kedve lesz, és a másikat fogja ipari módon hiányolni. voltam már mind támadott, mind betámadó fél, jól működő kapcsolatban értelmes emberek -értsd, nem a "falu biciklije"- között egy támadónak nincs esélye.
melegítettem már fel kapcsolatot. eredmények tekintetében hát... nos volt egy, akivel két egyhetes után egy évig együttvoltunk. végül elegem lett belőle, mert kevésbé nagy ribanc -elnézést a kifejezésért, de szebben a viselkedését nem tudom leírni- nem lett meg úgy voltam a dologgal, hogy feleségnek/anyának egyáltalán nem tűnik alkalmasnak, akkor meg minek húzzuk egymás idejét... szóval elengedtem. papíron ő dobott, gyakorlatilag meg én vigasztalgattam, hogy persze, majd 5 év múlva szülhetsz nekem szép gyerekeket, ahogy mondod -gyakorlatban: isten mentsen meg engem attól-. kapcsolatot még egy ideig tartottuk -közös érdeklődési kör: film, zene, kockulás-, aztán egy utolsó összezördülés után iggybanoltuk egymást.
volt mégegy, ővele 2 hónap után úgy voltunk, hogy a távkapcsolat nem működik, és igazából egyikünknek se jön be annyira a dolog. rá egy évre szigeten egymásbagabajodtunk (ugye pontos és nem ly?), próbálgattuk egy hétig, nem ment (összefutottunk egy buliba, amikor a másiknak mindketten azt mondtuk, hogy otthon ülünk... megtárgyaltuk,hogy akkor erről ennyit, valamint további jó estét és jó szórakozást). jó kapcsolatot azóta is fenntartjuk (barátként jól megvagyunk, kapcsolatban nem igazán), a mai napig az összes pasija féltékeny rám...pedig ha kétszer nem működött, harmadszor felesleges lenne belekezdeni.
aztán volt még egy két és feledik... csaj anno mindent megtett az önbizalmam lerombolásáért, felém mutatta a szüzet, miközben mással az első szóra ment volna szobára -ja nem engem szeretett... de akkor meg minek jött velem össze?-... végül megcsalt. majd asszem másfél évre rá kitalálta, hogy mégiscsak én kellek neki... én meg továbbra se tudtam elviselni, és mivel éppen nem volt más, szeretővé tettem (csak testi kapcsolat, egyébként meg nem foglalkozol a másikkal). annak se vált be. néha a mai napig beszélünk, ő se lett kisebb...
megcsalásnál is van több lehetőség, pl nincs ereje máshogy kilépni a kapcsolatból, eltévelyedés, vagy a másik nem igazán az a hűséges típus.
viszont (avagy eljutottunk a speciális esetig): ismerek olyat is, akiknél volt megcsalás, viszont ott voltak további fontos tényezők is, melyek azért nagymértékben árnyalták a dolgot, illetve vezettek ehhez a döntéshez. illetők jelenleg együtt vannak, a döntés okait mindketten tudják és elfogadják, viszont pár évvel a dolgok után már nagyon úgy tűnik, hogy együtt fognak megöregedni. az egyik fél barátom, és nagyon örülök, hogy így alakult a helyzet végül (barátainak pedig az ember csak jót akar).
na és akkor az írásról: maga az ötlet jó;> a már két éve a sráctól visszavágásnak minősül. igazából az ember vérmérséglettől függően ezt nehezen állja meg -főleg, hogy itt a megcsalásnál valamennyire szándékosság is volt-, viszont tapasztalat alapján exen lelki terrort végezni majdnem akkora öröm, mint nyúlra vadászni géppuskával... semekkora. és kb ugyanennyi értelme is van.
pár helyen tényleg kissé túlírt, viszont a sorolvasásban az a jó, hogy a lényegtelen infokat lehet kapsából kidobálni romanat egyszer olvastam, 10 éve kb, de az emlékeim szerint rosszabb volt sokkal;>. az ötlet viszont szép a maga egyszerűségében.
