Panelban lakunk: mostanságra már vennénk mi is kerteset, ha nem kéne 40-50 millával nagyobb adósságba vágni magunkat emiatt. Így inkább a biztos fedél, mint hitel hitel hátán, szóval egyelőre maradunk.
Kert nincs, viszont szépen parkosított a ház körül is Dunakeszin - a dunapart is 10 perc séta -, van a gyerekeknek hol játszani a ház körül, és főleg van kivel! Ilyen jövés-menés kertes házban szerintem nincs, hogy minden gyerekem szinte minden nap átmegy valakihez,vagy a haverja alszik itt, itt játszanak, aztán átmennek máshoz stb.

Ami miatt engem a panel gyerekként tasztított, az a bűz meg a hangzavar, de szerencsre kifogtunk egy élhető környezetet.
Most meló van + ingázás + gyerekek (tanulás, edzés, barátok, közösen töltött idő stb.). A kert is beleférne valahogy, de talán bajosan.mDe, ha a gyerekek kirepültek és lesz rá keret is, biztosan nem itt szeretnék megöegedni! Szerintem is kell az ember lelkének egy talpalatnyi föld, amin tehet-vehet.

És ahogy fentebb is írjátok: ha tahó parasztok a szomszédok, akkor ott a magamfajta csak megőrülni tud a panelban, kb. semmi mást.
De van másik véglet is: akit zavar a gyerekzsivaly, mert munka után pihenne - du. 18:00-kor. Fel is jön szólni, de legalább minden héten többször. Az ilyenen csak röhögünk. Mondtuk is, higgyje el, hogy egy normál élet zajait hallja, nem ordítozunk, csak gyerekek játszanak...

[ Szerkesztve ]