"Nem kötelező, csak aki nem hajlandó semmi újat megtanulni, az ne a rendszert hibáztassa, hogy XY nem érhető el rá."

Szerintem ez kissé sarkos mentalitás. Tizenx év használat után a foobar pl. hozzám nőtt, és még mindig nem találtam egy olyan lejátszót sem ami pont annyira egyszerű, minimalista és opcióban/pluginben gazdag lenne mint az. Dedoimedo-nak volt erről egy jó írása valamikor, azt hiszem az ő konklúziója is az volt, hogy fizetne is érte, ha lenne egy normális... de nem nagyon van.

Egyébiránt ez a másik komoly probléma a linux világban szerintem, ha fizetnél is érte, akkor sincs profi alkalmazásod. És ha valaki meg is csinálja az alkalmazásboltot (alá bubuntu) akkor az userek feszítik keresztre.

Ezzel együtt korrektebb lenne a fullcsontüres linuxot összehasonlítani a fullcsontüres windowssal. Fentebb is említette valaki, h kissé kettős mérce, hogy az MS-t megbüntetik, ha belerak egy zenelejátszót a rendszerbe, a random *nix disztro meg azzal csápol, hogy benne 3 is van telepítve. Igény szerint legyen bármilyen más hétköznapi célszoftver.

Rendszerkritikának meg annyit, hogy ne legyen off, hogy pont ma sikerült letérdeltetni egy CentOS7-et 2 monitor bekötésével. Azért az kissé röhej, hogy a plug&play csak akkor működik, ha bootnál be van dugva mindkét kábel. Szerintem ez a linux alapvető baja, "működik, de...", csak kell hozzá egy kis voodoo a konzolban. És valószínű ezért lesz mindig +3 év múlva a "linux desktop éve".