Megpróbálok sorban válaszolni, de azt előre ki kell jelentsen, hogy tejet nagyon régóta nem iszok, viszont tejtermékeket rendszeresen fogyasztok. Tehát valahol egy köztes állapotban vagyok, és talán a véleményem is ezt tükrözi.

1. Kérdés, mi a fiziológiai háttere a gyarapodásnak, és ugyanazt a hatást váltja-e ki emberben is? Megjegyezném, hogy a borjú nem zsírosodik el a legelésző tehén tejétől, tehát nem elhízásról van szó. Azt is hozzátenném, hogy a tojásból milyen rövid idő alatt egy kis madár (csirke, liba, akármi) fejlődik ki. Ha megesszük a tojást, akkor mi is gyorsan át fogunk alakulni? Heti 20 darabot biztosan befalok, és gyerekkoromban is nagyon sokat ettem, mégse lettem gnóm. Sőt, gyerekkoromban kifejezetten sok tejet is ittam. Pár centivel magasabb vagyok ugyan apukámnál, de nem lettem óriás, legalábbis hozzá képest.
Összegezve: a maszájok, vagy a Lötschentahl völgyiek évezredek óta sok tejet ittak, mégis híján voltak a modern betegségeknek, amikor a 30-as években Weston A. Price meglátogatta őket. Nem úgy tűnik, mintha ártana. Persze ott vannak a laktóz intoleráns emberek, nekik talán érdemes a fermentált (savanyított) változattal próbálkozni. Magam is ide tartozom egyébként, de nem próbáltam legeltetett állatból származó nyers tejet, mióta kialakult az állapot, szóval nem tudom, hogyan reagálnék az igazi tejre. Ne felejtsük el ugyanis, hogy a nyers tej tartalmaz laktáz enzimet, ami a pasztőrizálással inaktiválásra kerül, illetve a bélflóra képes valamennyire lekövetni, ha nagyon sok laktóz tartalmú ételt fogyasztunk.

2-3. Talán érdemes feltenni az adódó kérdést, hogy miért nem? Azért, mert ártalmasnak találják már a szaga alapján, vagy mert nincs rá módjuk/lehetőségük?

4. Az elérhető legjobb minőséget vásároljuk, első körben ennyit tehetünk. Másodsorban megint visszanyúlnék egysejtű barátainkhoz, akik kellemesen savanykás joghurtot és kefirt készítenek a tejből, miközben sok tekintetben előszűrik azt. Az érlelt sajtokról nem is beszélve. Van egy határ, amit a földrajzi, illetve anyagi lehetőségek szabnak, mihez jut hozzá az ember, illetve mennyi ideje van, hogy menjen utána. Ezen belül nyilván törekedjünk a lehető legjobbra, és soha ne higgyük el, hogy ugyanazt adják 189 Ft-ért, mint amit a legeltetős termelő ad a duplájáért.

5. A felvetés teljesen jogos. Leginkább az előzőben leírtakra hivatkoznék, mindenki próbálja meg a lehető legkevésbé ipari, feldolgozott élelmiszert vásárolni. Sajnos a fogyasztó egészsége harmadlagos az alacsony költség és magas hozam uralta élelmiszennyipar számára. Átlag hentesnél se garancia, amit mond, ismerős (termelő?) talán megbízhatóbb ilyen téren. Ha én nyertem volna az 5 milliárdos lottó főnyereményt, egy jó nagy legelőbe fektettem volna erdő résszel, esetleg tóval, ahol saját magunknak termelhetnénk a minőségi élelmiszert. A legnagyobb stressz faktor a szervezet számára a táplálkozás, mindenképpen érdemes energiát fektetni abba, hogy ezt a behatást minimalizáljuk.