Ilyenkor mi van? / 100Hz 0dB, 20Hz -100dB, vagyis a 20Hz halkabb. És nem válaszoltál semmire, és nem tudom, milyen púpról beszélsz./

Hogy-hogy, ki sértődött meg, és mire, amikor önfejűen kitalálta, hogy: DAC ?

[ Szerkesztve ]

Szóval, mert a hullámhosszának csak töredéke? De ez alapján a 100Hz negyedhullámához is 86 centi kéne, 1kHz negyedhullámához (hogy egy szinten legyen), 8,6 centi. Találtam egy ilyet. Itt a 100-1000Hz közt nem igazán van különbség, és a 100Hz alatt is úgy tűnik az impedancia növekedése miatt csökken a hangerő.

Nem, ez sokkal bonyolultabb ennél, szerintem hagyd az elmélkedést, nem is ide tartozik.

Nem azt mondtam, hogy értelmes "haszna" lenne, csak próbáltam leírni szerintem mire gondolt, mert ahogy észrevettem nem volt érthető amire gondolt.

Azért a nagyfreki nem ugyanaz. Alacsony frekin egyre nagyobb kitérés kell, vagy nagyobb felület. Nagyfrekin viszont ténylegesen képtelen megmozdulni. Nem ugyanaz, de persze értem mire gondolsz.

De ha belegondolok, akkor arra gondolok, hogy a levegő csillapítása magasabb frekvencián nagyobb, és arra, hogy nagyobb felületen nagyobb, mint kisebben.

Földhurok nem csak induktív jelenségek kapcsán okoz problémát, sőt az a ritkább eset.

Sokkal gyakoribb a hurokban áramok keletkezése egyéb okból, amikor feszültségkülönbségek kerülnek áthidalásra.

Autóban pedig motorszám fordulat függő berregést szokott okozni a gyújtógyertyák nagyfeszültsége ami ugyancsak elektromágneses teret indukál. Ezt a hangfalkábel felveszi, mivel minden vezeték egyúttal antenna is.

Ezeket viszont durván benézted. A gyújtókábel által keltett RF-zavar az utastérbe nem sugároz be, már a motorház leárnyékolja, és főleg nem fogja felvenni azt a hangfalkábel, illetve ilyen jelentéktelen áramok a hangszóró membránját, kis ellenállású tekercsét nyilván soha nem mozdítanák meg. Még akkor sem, ha odavezetnéd a kábelt a gyújtókábel mellé, ne vicceljünk már...

Ha az onnan érkező RF-zavar valamelyik erősítőbemenetet, illetve elektronikát zavarná meg, akkor pedig más jellegű hangot hallanál.

Amiről te beszélsz, az a jármű háromfázisú generátorának, diódákkal egyenirányított jellegzetes hullámformájából adódik, mely áram a karosszérián is folyik, és amennyiben a hangtechnika földelési, tápellátási rendszere szakszerűtlenül lett megcsinálva, akkor oda beszűrődik. De nyilván nem RF-sugárzás ez sem, hanem galvanikusan becsatolódik.

A sok sznobhülye mindent megvesz.

A Faraday kalitka sem szűr ki mindent.

Itt egy cikk, ugyan nem USB kábelről hanem SATA kábelekről, de tisztán látszik, statisztikailag kimutathatatlan különbség van a kábelek között az adatátvitel függvényében.
Ezt abból lehet leszűrni, hogy nem lehet megállapítani a legrosszabb illetve a legjobb kábelt, mert nagyjából random melyik jobb a másiknál a különbség pedig 0,1-0,3% között van.

https://www.pugetsystems.com/labs/articles/SATA-3Gb-s-vs-6Gb-s-Cable-Performance-Revisited-183/

Sajnos ehhez hozzá kell, hogy szóljak! Plusz ez a link is ide passzol:https://audiome.hu/.../usb-es-digitalis-audio-tenyleg.../ Érdekes a hivatkozott linken a cikk, aminek a címe: USB ÉS DIGITÁLIS AUDIO – TÉNYLEG CSAK NULLÁK ÉS EGYESEK?Amikor elkezdtem olvasni, már nagyon izgatottá váltam, hogy végre talán választ kapok arra, amit régóta nem tud bevenni a gyomrom. Ahogy haladtam benne, ez az érzésem erősödött, amikor a nyomtatóra küldött jelről beszélt a cikk írója.Aztán eljött ugyanaz a sok feszültségkülönbség, meg a tápfeszültség zaja stb. Akkor azt mondtam: vége. Erre a kérdésre sohasem kapok választ! Ez a sok "alátámasztó", "magyarázó" fejtegetés mind megkerüli a lényeget, mintha szándékos ködösítés állna a háttérben, ami a kábelgyártó cégek malmára hajtja vizet, amikor emberek akár százezreket képesek kiadni 1-2 m kábelért.Nekem nincsenek milliós rendszereim, sajnos: valószínűleg, ha valaki 100 ezret ad 1m USB kábelért, akkor a DAC-ja, az erősítője és hangfala is minimum néhány milliós.Azt is aláírom, hogy a kábeleknek nagy szerepük van. Főként analóg jel esetén, de digitális jel esetén szerintem vannak túlzások; és most elmondom, hogy én mit gondolok.Nagyon VÁROM, valakinek a meggyőző válaszát az én mondataim ellenkezőjéről. Ha nem lesz ilyen, akkor bizonyos szint fölött marad számomra a digitális kábelek esetében a szemfényvesztés.És akkor a szövegem: tehát, ha egy fájlt átküldök akár kábelen, akár wifin vagy bluetooth-on egy forrásról egy célra, nem eshet meg, hogy az a digitális jelhalmaz akár csak 1 bitnyit is eltérjen. Ugye ez belátható! Hiszen innentől egyetlen informatikai jel sem lenne megbízható, így például ez a szöveg sem. Nem jól mutatna, ha 1 bit eltérés miatt ez az "1 bit" szöveg így: "2 bit", vagy így nézne ki: "0 bit". Ugye mindkét esetben csak egy bit eltérés volt a karaktersorozat bittérképében. De legyen itt még egy eset 1 bitnyi eltérésre: "1!bit" (nézd meg itt a karakterek ASCII bitsorozatát, ha nem ismered: https://hu.wikipedia.org/wiki/ASCII)Ez még kritikusabb lenne futatható fájlok esetén, hiszen hibás kódot eredményezhetne, amitől akár nem is futna az adott program/alkalmazás. De az sem megengedhető - egy kis túlzással ugyan - hogy egy kinyomtatott képen ne én legyek, hanem mondjuk egy macska; na jó ez talán durva, finomítsuk: a szemem helyén ne egy fekete lyuk tátongjon. Na jó, ez is durva, finomítsuk: legyen csak néhány pixelhiba.Szóval hang eseténi a kép pixelhibájának felel meg valamilyen hanghiba. De ugye a nyomtatón sincs pixelhiba!!! Ha mégis, akkor az nem az USB kábel miatt van, mert az nem lenne megengedhető, ahogy fent ezt már megnéztük. Lehet, hogy nincs minden patronban elég szín, lehet, hogy lapbehúzás vagy patron eltömődés, vagy más mechanikai hiba van. De semmi köze az USB-n közölt adattartalomhoz, hiszen akkor megette a fene a jeltovábbítást!Mit csinálnak a jeltovábbításkor? Nem vagyok szakértő, de használnak adatcsomagokat és azokhoz checksum-okat, amelyek biztosítják az adatcsomag sértetlenségét, másszóval, hogy a forrás jelsorozata megegyezzen a cél jelsorozattal.És most értem el a mondandóm végéhez. MÉRT NEM LEHET BIZTOSÍTANI A DIGITÁLIS JELSOROZAT SÉRTETLENSÉGÉT AUDIO JELSOROZAT esetén hasonlóan, mint bármely más adatsorozat esetén?! A különböző eszközöknek és kábeleknek mindegy, hogy a jelsorozat képet, e-mailt, pdf-et vagy éppen valamilyen hangformátumot továbbít: nem tudják, amíg nem szólunk nekik a végponton, amikoris ki kell bontaniuk és át kell alakítaniuk.Szóval AUDIO JELSOROZAT esetén mért ne lehetne hasonló checksum-os megoldással eljárni?! Azaz, addig nem fogdja el a jelet, amíg az nem érkezik meg sértetlenül, ahogyan ez a többi esetben is történik. Ezzel meg lenne oldva ez a probléma.Értem, hogy az időnek szerepe van, de kitalálták már régen a pufferelést és használják is az audiolejátszó szoftverek is. Tehát ha a DAC-ba egy ilyen pontos jel kerülne, ami az eredeti forráson (CD, vagy fájl; mindegy) van tárolva, akkor vége a 100-es digitális kábeleknek! Merthogy a nyomtatóra is rá tudjuk küldeni a pontos jelet pár száz forintos kábellel. Ugyan lehet, hogy sok hibajavító kommunikáció zajlik, ami időbe kerül, de ha egy pár ezer forintos kábelt használunk, akkor ez gyorsabb lehet.Itt már nem az a kérédés, hogy jó jel jön-e át a jelsorozat, mert nem jöhet át rossz jel!; hanem az a kérdés, hogy van-e olyan műszaki állapotú a kábel, hogy alkalmas adatátvitelre. Ha alkalmas, akkor megoldhatónak kell lenni a kérédsnek. Ha a kábel a minimális elvárásoknak megfelel (ami mérnöki mászaki minimum), akkor nem lehet rossz jel a fogadó oldalon, mert az lesz a kérdés: alkalmas a kábel vagy nem. A jobb minőségnek ott lehet szerepe, hogy kevesebb javítő algoritmus kell -> ezért kevesebb puffer kellhet -> ezért nincs veszélyeztetve, hogy a megszólaló zene időzítése "darabos". Kellően nagy pufferrel véleményem szerint a gyengébb minőségű kábellel is ugyanaz az eredmény elérhető, hiszen: NEM LEHET MÁS JEL A FOGADÓ OLDALON, MINT A FORRÁS OLDALON!Erre varrjon valaki rendes gombot! Meggyőzhető vagyok, de ebben a kérdésben nagyon nehezen!