TBS: Ha még csak az átlagos létre hozó lenne! De sokkal rosszabb helyzetet fest. Vagy félreértelmezik az eredményeket...

TBS jól mondja. A nagyanyáink bár korán kezdtek szülni, de az ő életszínvonaluk a miénkhez képest sokkal rosszabb volt. A női test elképesztő regeneratív képességekkel rendelkezik. Egy terhesség és szülés hihetetlenül nagy trauma, és óriási megújulási képességet igényel egy női lénytől. Minél többször esik át ezen lélektanilag és szellemileg, annál rugalmasabban esik át rajta a teste is. Az ük-, déd-, és nagymamáink megújulási képességének "fejlesztésére" a sokszori szülés volt a legjobb eszköz, mert egyébként az életük nem volt túl változékony. A mai rohanó világban egy nő számtalanszor gyakorolhatja a megújulás, az újjászületés, az átalakulás lélektani és szellemi művészetét, amire alapvetően hivatott az egész lénye. Egy nő vagy felismeri ezt, vagy nem. Ha nem ismeri fel, akkor a férfi világ merev, és változatlanságra törekvő csapdájában reked, és túlborjánzanak benne a maszkulin, vagy egós tulajdonságok. Ezzel veszít a nőiességéből, és regenerativitásából. (Viszont ne feledjük, hogy vannak olyan nők, akik archetipikusan inkább a nők aktív, munkában, vagy szellemiségben, esetleg művészetekben való megújulási képességüket kell, hogy fejlesszék, és nem az anyaság oldalit!) De ettől függetlenül is, még mindig a nők átlagéletkora a magasabb. Ezt pont annak köszönhetik, hogy hihetetlen belső potenciálokkal rendelkeznek a megújulásra. Az, hogy egy nőnek mennyi kockázattal jár a szülés pusztán attól függ, hogy mit hisz és gondol önmagáról.
S ezt nem csak tanultam, és láttam, hanem terápiás tapasztalatom is...

[ Szerkesztve ]