"A föld viszont forog, tehát az elmélete szerint különböző napszakokban különböző gravitációt kellene mérnünk egy adott ponton. Nos, ez nem így van."

Pedig igen. így van. Csak nem azon okból amit leírt a költő.

A Nap ugyanolyan árapály jelenséget produkál, mint a Hold. De nem lehet egyszerű eszközzel mérni.
Éjszaka a Föld és a nap gravitációs hatása összeadódik. Nappal a két égi objektum tömegközéppontja között vagyunk. A Nap gravitációs hatása némileg gyengül. A Nap Nap tömege 1,9891 × 10^30 kilogramm, ami 332,950 földtömegnek fele meg. Nekünk ez semmi eltérést nem jelent. Viszont a Föld középpontjában lévő folyamatokat táplálhatja a gravitációs középpont folyamatos vándorlása.

A Hold hatását sem észleljük közvetlenül. A nagyon nagy vízfelületeken képes csak Hold hatása láthatóvá válni.

A Clarke-pályán (GEO) műsorszóró holdakon van korrekciós hajtómű. A 36 000 km magasságban "álló" műholdak, a földről nézve "bukdácsolnak". Ha kikerülnek a kijelölt pocizójukból (5km sugarú kör, ha jól emlékszem) szó szerint visszafújják az elméleti pozíció helyükre. olyan pozíciókban ahol több a műholdcsoportban sok műhold van, különösen fontos a pozíció tartás az esetleges ütközések elkerülése érdekében. Ezeket a holdakat nem csak a gravitációs hullámok rángatják. A nagy méretű áramtermelő paneleket a napszél mozgatja.