"A Hold meg aligha mozog egyenes vonalon."

A te látószögedből. A Hold szempontjából nézve egyenes úton halad előre. A téridőre van hatással a Föld tömegvonzása. És a Nap, a többi bolygó és a naprendszeren kívülről érkező gravitációs erőhatások.

"A műholdakat olyan pályára állítjuk, ahol nem hat rájuk grav. "erő""

Akkor mi tartja a holdakat a látszólagos álló pozícióban.

A te tévedésed az hogy nem hat rá a grav. erő. Persze, hogy hat. A holdak szemszögéből a tömegvonzás, centripetális erő. (A tömegközéppont felé irányuló erővektor.)
A holdakra a sebességükből eredő, tehetetlenségi erő is hat. A körpályán forgás esetében ez pontosan a tömegközéppont ellenben irányuló erő. Ez az erő fiktív. A test egyenes irányú, egyenletes sebességű mozgásából ered.

Ezen a két erő erdője nulla, a műsorszóró telekommunikációs esetében. Ezért tarják a magasságukat és helyzetüket a Föld felszínéről megfigyelve egy adott pontban.
Ez a rendszer nem zárt rendszer, A kívülről érkező gravitációs erőhatások jobban rángatják a holdakat, mint a Földet. Ezért kell pályát korrigálni időközönként.

Einstein elméleteit megtanulni csak látszólag lehet. Meg kell érteni a lényegüket.

"ám mivel a legkisebb kitérésre is elkezdenek erről a pályáról letérni, ezért mondjuk, hogy instabilak. "

Már bocsánat, de ez így marhaság. A kitérés az nem ok, hanem okozat. Az instabilitás, maga kitérés. A folyamatokat és dolgokat nem lehet önmagukkal magyarázni. A magyarázat az ok és az okozat összefüggése.
Óvodás szintű megközelítése a problémának. Nem tudom eldönteni, hogy ez vicc vagy komolyan gondolod azt amit idéztem tőled.. De ez nem az én gondom.

I.) Műholdaknál a centripetális és a tehetetlenségi erő miben különbözik?

II.) Ezt az egyenes irányút elengedhetnéd. Mintha azt jelentenéd ki, hogy az ismert/beállított mozgások csak egy érzet, tértorzulás, szubjektív tünemény eredményei. Amíg nem éri külső erőhatás a testet, addig van alapértelmezetten egyenes vonalú, egyenletes mozgás egy surlódás mentes közegben. A tárgyalt elemek ellipszis pályát írnak le, csomó ható erővel.

III.) Ön erőből nem tudnak imbolyogni a holdak, ha nincs üzemben lévő hajtómű rajtuk.
vs.
A kívülről érkező gravitációs erőhatások jobban rángatják a holdakat, mint a Földet. Ezért kell pályát korrigálni időközönként.

Több vonatkoztatási rendszerből is leírhatjuk ezt (inerciarendszerbl vagy a Föld forgó rendszeréből), ill. ettől függetlenül van további 2 lehetőség: hívhatjuk a gravitációt erőnek vagy téridőgörbületnek. Te ötletszerűen kevered ezeket. A fizikában nem így szokás, mert abból nem származik más, csak káosz.

A kívülről érkező gravitációs erőhatások jobban rángatják a holdakat, mint a Földet.
Egyiket se rángatják, ahogy fent leírtam. Amúgy is hogyan hathatnának különbözően rájuk, amikor a téridő görbül.

Az instabilitás, maga kitérés.
Ez 2 külön fogalom. Azt hívjuk instabil állapotnak, amelyben egy kis kitérésből minden határon túli nagy kitérés lesz (háztetőről leszédülés pl.). Ha a ksi kitérést korrigálja a rendszer, akkor metastabil, ha a nagyot is, akkor stabil (pl. a gödörből kimászni nehéz).

Néha írsz okos dolgokat, ezért gondolom, hogy ilyenkor csak fullba nyomod az agyzsibbasztást...

Egy érdekes videó ami szintén más síkon kezeli pld a fény sebességével kapcsolatos jelenlegi törvényszerűségeket.
[link]
Akár így is működhetne a fizika.
És természetesen felborítana minden eddigi törvényt, ami a fény terjedési sebességével kapcsolatos mérésen alapul.

Vagy épp maradna minden a régiben, nekem inkább jött le ez a végkövetkeztetésből. Érdekes felvetés, jó csatorna, mégtöbb ilyet.

A lényei kérdés.
Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
Ha nem a gravitáció, akkor mi?

A többi csak mellébeszélés.

...2 lehetőség: hívhatjuk a gravitációt erőnek vagy téridőgörbületnek. Te ötletszerűen kevered ezeket."

Ez miért baj. Ugyan az a mechanika. Ugyan az a jelenség. Csak két értelmezésben. Ha egy állítás az egyik megközelítésben igaz, akkor a másik megközelítésbe is igaz. Ha nem igaz, az nem a mechanika hibája.

"Azt hívjuk instabil állapotnak, amelyben egy kis kitérésből minden határon túli nagy kitérés lesz (háztetőről leszédülés pl.). Ha a ksi kitérést korrigálja a rendszer, akkor metastabil, ha a nagyot is, akkor stabil (pl. a gödörből kimászni nehéz)."

A háztetőről leszédülés tényleg jó példa.

"Ha a ksi kitérést korrigálja a rendszer, akkor metastabil,"
A Hold esetében mivel nincs hajtóműve, nincs ami korrigáljon. Vagy mi korrigál? Micimackó biztosan nem, mert egy stabil pont kellene számára, amihez képest tudná odébb rugdosni a Holdat. Nem tud kifejteni erővektort, nincs mihez képest. Egyedól a gravitáció képes hatást kifejteni a Holdra. Illetve a sebességéből adódó látszólagos tehetetlenségi erő. Az egyenesen haladásból származó erővektor kompenzálja a gravitációs erőt/téridő torzulást.

Még egyszer és utoljára.

Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
Ha nem a gravitáció, akkor mi?

PS.
A kis és nagy kitérés szép próbálkozás.
Ha szaporodik a betűfelcserélési problémák száma érdemes szakemberhez fordulni.

Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
Ha nem a gravitáció, akkor mi?

Az ebben az értelemben vett 'gravitáció' szimplán nem képezi a jelenleg elfogadott modell részét.

Mi mozgatja/ rángatja a holdakat, az amúgy stabil pályájukon?
Ha nem a gravitáció, akkor mi?
Hát ugye 2 dologról is beszéltünk. Egyrészt, hogy a geostac. műholdakat oda tesszük, ahol a Földhöz képest nem akarnak elmozdulni. Ám mivel végtelen pontosság nem létezik, és a Naprendszer amúgy is kaotikus, kis kitérések mindig lesznek. Az effektív gravitációs potenciál (beleszámolva a centrifugális erőt is, hogy a Föld rendszeréből nézhessük) ilyen pályán (és egyébként a Lagrange-pontokban is) völgy alakú: mindkét irányba elkezd nőni a gradiense, ami a grav. térerő. Így a kis elmozdulások a geostac. pályán hamar naggyá nőnének, ezért kell a műholdakra hajtómű.

A másik a grav. hullám. Ez nem hat eredő erővel arra, amin áthalad, hanem kétirányba felváltva tojássá lapítja (vagy legalábbis akarja). Ám ezek mértéke sok-sok nagyságrenddel a bolygók közti hatás alatt van.

[ Szerkesztve ]

Ne haragudj, botrányos amit csinálsz, ne szakemberezz.

"ami a grav. térerő"

Végre leírtad. A gravitációs hatások, a hullámai is módosítják a holdak pályáit.
Miért kellett ehhez több hozzászóláson keresztül vitatkozni!

A műholdak pályáinak torzulása több tényezőtől függ,

Gravitációs hatás: A műholdak pályáját a Föld gravitációs ereje befolyásolja. A Föld tömege és formája miatt a műholdak keringési pályája nem lehet tökéletesen kör alakú. A gravitációs erők miatt a pályák kissé ellipszis alakúak, ami a műholdak pályáinak torzulását okozza.

Föld sűrűsége: A gravitációs erők nem mindenhol azonosak a Föld felszínén. A műholdak pályáját ez a sűrűségeloszlás is befolyásolja.

Naprendszeri testek hatása: A Nap és más bolygók is befolyásolják a műholdak pályáját. Például a Nap gravitációs ereje a műholdakat is vonzza, és ez a pályájuk torzulását okozhatja.

Légellenállás és gravitációs hullámok: A műholdak a Föld légkörében is mozognak, bár a magasabb pályákon. A légellenállás és a gravitációs hullámok is hatással vannak a pályákra, és torzulást okozhatnak.

Műholdak közötti kölcsönhatások: Ha több műhold van a közelben, akkor ezek közötti kölcsönhatások is befolyásolhatják a pályákat.

Nincs itt kis kitérés amit korrigál a rendszer és nagy kitérés, amit nem. Nem önszabályozó a rendszer. De semmi baj.