Igen, jól gondolod. Ilyen esetekben megéri inkább 2 mirror-t összefűzni, és akkor 2+3 TB helyed lesz. Később kettesével tudsz cserélni lemezt vagy bővülni.
5TB vs 6TB. Az 1TB-ért cserébe jobb bővíthetőséget kapsz.
[ Szerkesztve ]
üzenetek
hozzászólások
Köszi, sajnos a hely igény adott és az 6+TB. Akkor nincs itthoni újrahasznosítás, venni kell még lemezt.
A háttér gondolatmenet az amúgy, hogy raidz1-2-3 felállást egyszer raksz össze, mondjuk 5-10 merevlemezzel és utána már bővítésnek és változtatásnak helye nincs. Csak akkor lehet bővíteni, ha az összes lemezt kicseréled nagyobbra. Ezt illik azonos méretű lemezekből összerakni.
Ha rugalmasabb rendszert szeretnél akkor páronként mirror-be rakod a lemezeket és az egyes mirror párokat fűzöd össze amolyan raid10-nek megfelelő felállásba. Ebben az esetben páronként kell csak az azonos lemezméretre figyelni és páronként végezhető el a bővítés. Illetve a újabban van lehetőség mirror párt eltávolítani.
Az írási sebesség amúgy raid10 esetén gyorsabb, mint raidz1-2-3 esetén. Az olvasásnál nehéz megmondani hogy melyik a jobb választás. Létrehozáskor ashift=12 kell minden esetben.
Valami kisebb használt szerver gépben gondolkodom, ezekben jellemzően 4 lemez hely van, azért gondolkodtam raidz1-ben. 4x3 TB lemezből így lesz 9 TB használható területem, ez egy otthoni projekt, jelenleg 2 db 2 TB és egy 3 TB hdd-n szétszórva 6 TB adattal rendelkezem, ami ide kerülne.
Még egy kérdés.
Azt jól értem, hogy úgy tudom bővíteni később a tárhelyem, hogy szépen sorban kicserélem a lemezeket, az összest nagyobbra?
Tehát mondjuk kezdem 4x3 TB raidZ1 9 TB, majd darabonként kicserélve a lemezeket 4x4 TB-re, és lesz 12 TB?
Pontosan, jól érted.
Két út van a te esetedben a bővítésre:
1) 5. lemeznek berakod az újat, és megmondod hogy zpool replace 'poolnév' 'régi-hdd' 'új-hdd'. Ha megvagy, akkor a régit kiveszed, és folytatod a következővel.
2) 4 lemezzel is meg lehet csinálni, csak akkor feszengenék, hogy biztos ne halljon meg közben lemez. Ennél is ugyanaz a parancs, csak a régi-hdd már nincs benne a rendszerben.
* Ha igazán ügyes vagy, akkor leállítás nélkül meg tudod csinálni. Linux esetén van lehetőség a sata lemezeket leállítani és újra felismertetni (ha kell leírom ezt is). FreeBSD (TrueNAS) esetén nem tudom mi a helyzet általánosan, nekem a raid kártyás szerverben megvolt hozzá a parancslista.
* Amikor az utolsó 3 TB lemez is kikerül, akkor magától megnöveli a méretet. Ha nem akarná, akkor egy zpool online még kellhet.
* Egy jótanács: tárhely bővítésnél a 2x-re kell menni legalább. Tehát 8TB-os lemezekre cseréld.
Köszönöm, nagyon sokat segítettél az elmúlt napokban.
A cikkel és a válaszaiddal is.
Van még néhány kérdésem a terveimmel kapcsolatban, de az elég TrueNAS specifikus.
Esetleg még annyi, hogy ne a FreeBSD alapút CORE-t rakd fel új rendszer esetén, hanem a most készülő TrueNAS SCALE-t. Igaz még RC2 állapotban van, de ez lesz az új irány az iXSystems-nél.
Megnézem, a normál is fent van most egy virtuális gépen, ezt is feldobom.
Ha jól láttam, akkor ez Debian alapú.
Megnéztem: van 2-3 app, ami nekem hiányzik belőle.
[ Szerkesztve ]
Még egy kérdésem van.
A gépben egy lsi 9240-8i raid vezérlő van. Ez nem tud IT módot.
Néhány helyen azt javasolták, hogy használjak JBOD lemezeket.
Ez járható út?
Nálam egy esetben Dell Perc i/6 raid vezérlő van a szerverben. Gyárilag nincs benne olyan mód, hogy csak a lemezeket adja át az OS-nek. Itt azt csináltam hogy lemezenként létrehoztam 1-1 raid0 meghajtót. Ezt a 6 darab raid0 meghajtót adtam oda a TrueNAS rendszernek.
Annyi probléma volt egyedül, hogy amikor az egyik lemez haldoklott, akkor csak annyit vettem észre hogy kb tizedére esett a raidz2 pool írási és olvasási sebessége, mert a háttérben küzdött a raid kártya, hogy kiolvassa a hibás szektorokat. A zpool status viszont nem mutatott hibát. Csak a raid kártyából tudtam kiolvasni, hogy gond van, illetve a smartctl-ben látszódott valami.
A raid kártya elrejti a lemez réteget, és csak a read cache-t (nálam adaptive read-ahead) szabad engedélyezni. Semmilyen write cache-t. (Azt write-through -ra kell állítani).
Amúgy a poén, hogy azóta látom a /dev/pass0-5 néven az egyes lemezeket, mert a FreeBSD raid kártya drivere változhatott és hozzáfér direktbe a lemezekhez megkerülve a raid kártyát.
tl;dr; Ha nincs write cache, akkor 1 lemez 1 raid0 tömb felállásban nem lesz semmi baj raid kártya esetén.
Akkor jobban járok a lemezenként raid0-val, mint a JBOD-dal?
Lehet keverem, a JBOD az nem az, hogy minden lemezt összead és 1 lemezként tárja az operációs rendszer felé? (Ha igen, akkor ez nem lesz jó neked, mert nincs redundancia.)
Egyenként adja át. De lehet úgy is , ahogy te mondod. A különbség a RAID0-tól, hogy ha több lemez van benne, akkor nem csíkoz, hanem egymás után rakja tele őket. Nagy tárhely 1 lemezes sebesség, de ha meghal valamelyik, akkor az adat a többin megmarad.
Egyesével jön át 4x3 TB sas lemez. Egy 7,47 TB pool lett belőle.
Ha gond lenne egy lemezzel, akkor van még 2 db ugyanolyan cserének.
Ne felejtsd el bekapcsolni az lz4 tömörítést mindenre (ha nem tömöríthető, akkor nem tömörít ennél az algoritmusnál) és a nagy fájlos meghajtóknál a recordsize-ot állítsd 1M -re.
Vegyes méretű állományok lesznek.
Ez egy otthoni, családi tárhely, lesznek 4-10 GB állományok és képek is.
A tömörítést automatikusan lz4-re rakta a recordsize viszont 128 Kib.
ezt utólag is tudod módosítani, de csak az új fálokra lesz érvényes.
[ Szerkesztve ]
