Látod, még abban is számíthat rád, hogy csalódhat benned, amekkorát akar anélkül, hogy akár kellemetlenséget okoztál volna neki!

Majd olvasod még a szakirodalmat: jól le van írva, milyen torzult módokon érzékelik a mentálisan sérült emberek a valóságot, szitukat, kapcsolatokat. Én is ismerek "extrém" embereket. Nyakateker, köti az ebet a karóhoz a végtelenségig, kétségbeesetten, nehogy szembe kelljen néznie magával vagy a valós szitukkal maga körül... Ez sajnálatra méltó és nagy szenvedésről árulkodik.

Attól még amúgy szeretheted a csajt, hogy képtelenség vele élni. Viszont, ha az, akkor ezt csak tudomásul venni lehet. A gond az, hogy ő nem olyan, amilyennek vártad. Most már ezt is tudod, vagyis magadon annyit kell korrigálni, hogy el kell fogadni a valóságot: ezzel a lánnyal nem működik a párkapcsolat. Ettől még az érzést nem kell magadban elnyomni mesterkélten, csupán a "birtoklási vágyat" kell leválasztani a szerelmedről. (= felejtsd el! )

Amúgy szerintem nem vagy már nyakig benne ebben a dologban. Szép lassan kiemelkedsz a hatása alól és elkezded majd könnyebben látni.

[ Szerkesztve ]