De ha egyszer szerette azt a problémás egyént, akkor egyértelmű, hogy miért van most maga alatt.

Oké, le lehet írni neki kétszázezredszerre is, hogy ne foglalkozzon vele, hanem élje az életét, csak nem látom sok értelmét.

Ez a lelki helyzet olyan, mint a gyász. Mondhatod a másiknak, hogy idővel jobb lesz, de aki épp benne van, azon ez legtöbbször nem segít.

El kell fogadni, hogy másoknak ez elképesztően szar érzés, és el kell fogadni, hogy ezen nem tudsz változtatni. Eldarálod a szokásosat, hogy majd idővel jobb lesz, sportoljon, satöbbi, de 500 hsz-en keresztül hajtogatni ugyanazt, ennek nem látom sok értelmét. Ha nincs közvetlen veszélye az öngyilkosságnak, akkor ennyi, a pszichológus sem tud mit kezdeni vele.

Az meg, hogy a probléma csak a fejében létezik, hát izé. A sorozatgyilkosnak is csak ott van problémája, meg a skizofrénnek is, és mégis éppen elég nagy probléma tud lenni.

[ Szerkesztve ]