"hosszabb távon így élni önpusztító."

Nem feltétlenül. Én a legutóbbi kapcsolatom után döntöttem el, hogy jó lesz nekem az agglegényélet. Nem kényszer volt és nem kétségbeesésből fakadt, egyszerűen csak nem látom értelmét olyasmibe energiát fektetni, ami bizonytalan és sokszor nem függ tőlem. Ez nem jelenti azt, hogy bezárkóztam és remetemód élek. Valójában sokkal nyitottabb vagyok az élményekre és mivel nem kell más kívánságaival foglalkoznom, sokkal több is van. Ráadásul megismertem egy csomó jó embert.
Nyilván az érzelmeket nem lehet elzárni, mint egy csapot, de lehet tudatosan odafigyelni, hogy mit mutatsz, vagy mit nem. Most is van egy lány, aki iránt erősen vonzódom, de ez meg fog maradni a haveri szinten.
Összességében teljesen elégedett vagyok az életemmel.