K=2,8 hőveszteségű az üveg az ablakaimban, folyamatosan hidegek. Ez a probléma. Jövőre csere.

Annak az árát is közvetlenül a vásárlóra fogják terhelni, így a mostani iszonyatos lakásárak még feljebb mennek..

miután megszűnt a pára, azt mondták öntsek sima hipót spricnibe. ugyanúgy eltüntette a penészt mint a nem írom le márka...

Sajnos itt ( DE )ez a lakások nagy részét érinti,ma napig nem értem miért nincs a házak nagy része kb 95°% leszigetelve....általános panasz és nekem is edig minden lakásban gondot okozott,hogy a falak nem,az ablakok meg brutálisan szigeteltek...és mivel itt télen -10- -30c is van..nem kell ecsetelni,van pára böven.
A penész foltokat domestossal leszoktam kenni,nem kárositja a festéket,és nem szedi le,mint némelyik penész ölő szer aminek hatására eggyes festékek...lefolynak a falrol....

Mivel itt mindenki bérel,nem volt más megoldás mint egy páramentesitő gép,ami be van programozva 40-50% közötti értékre és mikor eléri leáll,ha magasabb elindul.
Ez az egy ami bevált,azóta nincs penész és az ablakokat nem kell felmosoval reggelente párátlanitani....

Elso trukkos kerdesre valasz: rosszul szigetelt haznal megeri hagyni kihulni es ujra futeni, jol szigeteltnel ne hagyjuk kihulni.
Anyukam tesztelte, es tenyleg. Olcsibb ha hagyja leesni reggelre a hazat 16fokra, mint 21 fokon tartani egesz ejjel.

de gondolom sajnálatosan fogyaszt némi áramot. ezért nincs olcsó megoldás

Az a probléma, hogy ahol egyszer megjelenik (rendszerint légáramlástól elzárt helyek :szekrény hátulja,kanapé hátulja...stb) ott később is meg fog...nyilván a minél egyenletesebb hőleadású falak és nyílászárók lennének a megoldás (hőhidak kiiktatásával) de erre rendszerint nincs pénz, vagy az utólagos megoldások rendre felemásra sikerednek...és élettér helyett sátorban lakunk...

Az általam leírt párátlanítás is szükségmegoldás, de prompt és látványos eredményeket lehet vele elérni...nem hiába kapcsolják be sokan esős időben nyáron a klíma párátlanító funkcióját...hiszen ezen az elven működnek ezek a berendezések is...

Nagyon jó a cikk, köszi, most már még jobban látom a dolgokat.
Viszont az a fránya természet mindig megtréfálja az embereket.

2 éve lakunk családi házban. Komplett tető csere, ablakcsere, belső felújítás volt első körben (jah és gipszkartonos álmennyezet, ami kb 15 cm jött lejjebb + hőtükrös párazáró fólia). 2017 tavaszán jön majd a szigetelés.
Sajnos mivel a fűtésrendszernél a fasza mérnök emberek (tisztelet a kivételnek) jól elbaszták az egészet, pont a gyerekszobánál jelent meg legjobban a penész (+ a kivitelező is a radiátorok méretével). Hiába mondtam én, hogy nem jó, nehogy már én laikus mondjam meg neki a frankót.
Én spec szavó penészölőt használok, nekem bevált + páramentesítő sót.

Mindegy remélem a szigetelés majd enyhít a problémán. A nappali+konyha részen van beépített szellőző az ablakba. Van a házban egy használaton kívüli kémény, ezt akarom majd szellőztető rendszernek felhasználni.

A lábazat szigetelésre visszatérve nekünk aszem terméskőből van a lábazat. Tudtommal ezt nem szabad szigetelni, mert van egy minimális vízfelvevő képessége. Ha leszigeteljük akkor többet ártunk vele mint használunk. De javítsatok ki ha nem így van. És nem is a földből veszi a nedvességet, hanem inkább a levegőből.

Mit jelent az, hogy elcseszték a fűtésrendszert, konkrétan? Túl kicsi radiátorok, vagy mi? Mire kell figyelni fűtésrendszer kialakításánál?

Brutális ez a cikk! 120+ éves épületben lakom én is napi szinten küzdök a párával is a penésszel.

Szüleimnél páramentesítő gép oldotta meg a problémát, plusz egy kicsit több odafigyelés.

Nálunk érdekes módon a közfalaknak(!) háttal álló szekrények hátulja kezdett el pontokban penészedni. Nem is értjük az okát... A penésztől függetlenül beszereztünk egy szárítógépet, ezzel lényegesen kevesebb vizet engedünk a levegőbe, plusz azonnal elpakolhatóak a ruhák, nem kell teregetni, szárítót kerülgetni, vasalni. Persze, zabálja az áramot rendesen, de nekünk úgy tűnik bevált.

A fűtési rendszert nehéz úgy elcseszni, hogy utána szabályozással ne lehessen javítani rajta. Egyébként összetett dolog ez is, tervezést igényel.

Köszönöm a cikket!

11 éve építettük a felső szintünket, akkor 38-as Ytong és 5cm szigetelés került rá.
3 méteres a belmagasságunk, a térdfalaink körben 220 cm magasak, vannak ferde tetőszakaszaink is ahol kb. 3-4 év után jelentkeztek az első foltok a gipszkartonok kelős közepén a csavaroknál vagy sarkokban esetleg a karton legalján.
3 szobában és a fürdőszobában kicseréltem a gipszkartont ahol foltos lett és a C profilokat is kitömtem szigetelővel, ezek után még mindig visszatért a foltosodás és a penész kezdete néhány sarokban, az ablakok alja 2cm-en és a tetőablakok folyamatosan párásak reggelente.
Nyáron leszigeteltem egy szobát belülről (olvastam, hogy hülyeség volt), mert északi oldalon télen sütött a hideg a falból, majd elválik mit művel ott a levegő!

Sikerült beszereznünk egy szárítógépet, 3 hete használjuk és már érezhetően jobb lett a helyzet, kevesebb a pára az ablakokon. Használunk páratablettákat is pár darabot, átlagban 2-3 hetente jön össze annyi víz bennük, hogy kiöntsem őket.

Mi lehet a megoldás?
Szerintem a szigetelésünk nem sikerült valami jól (most már kevésnek is mondanám), főleg a sarkoknál vannak hőhidak, ahol sok a beton a koszorú találkozásoknál.
Talán kellene páraérzékelős motort beépíteni a fürdőszobába - ebbe nem vagyok biztos, hiszen van ott tetőablak, de penészes a gipszkarton a sarkoknál!
Javasolták, hogy rakjunk az ablakokra Ereco szellőztetőket is, de előtte még kipróbálom az ablakoknál a résszellőztetés funkcióját is!

Az segíthet, ha a Velux tetőablakokon lévő szellőzőt nyitvahagyom, 2 db van a nappaliban és 1db a fürdőben?

Javaslat vagy észrevétel?

Köszönöm, bocs, ha hosszú lett a bejegyzésem!

[ Szerkesztve ]

Ez nem teljesen igaz. Nem reklám akar lenni, de nekünk pl a Szavo nagyon bevált.
Egyrészt nem is túl drága, másrészt nagyon hatékonyan működik, harmadrészt a festéket sem bántotta (bár főleg fehér-szürke-tojás falon használtuk, lehet egy barna vagy hasonló falon azért látszik). Kipróbáltuk egy penészes matracon is csak úgy próbaképp, annál okozott egy kis barnulást, de semmi egyéb.

Plusz azt vettük észre, hogy ahol befújtuk ott sokkal később jelent meg újra a penész (kb 3-4 hónap különbséggel ami kb pont a telet és ebből a szempontból a legkritikusabb időt jelenti). Persze ez nem reprezentatív, de korábban mi is hipót vagy Domestost használtunk, azoknál lemosás után újra kellett festeni plusz kb 1 hét múlva újra elkezdett penészedni a terület.

Amúgy még megoldás lehet ezüsttartalmú festéket vagy rendes mész használata azok egy ideig ellenállnak a penésznek.

Mi sima hypo és víz keverékét szoktuk használni, teljesen jól működik és sokkal olcsóbb, és valóban később lesz ugyan azon a helyen folt!

Ez szerintem bonyolultabb ennél, az ilyen összetettebb hőszigetelésű épületeket helyszínen kell látni. Javaslom szakember felkeresését.

Köszönöm!

Van egy sejtésem, miszerint a tető párazáró fóliája, és a hőszigetelés között nem szellőzik ki. De ez csak sejtés. Mivel a párát nem szabad bezárni, ezért a hőszigetelésre szoktak rakni szellőzőnyílásokat. Ez akadályozza meg, hogy a hőszigetelés és a fal között ne gyűljön fel a pára. Hogy hogy kerül oda a pára? Belülről átdiffundál.

Nagyon jó témájú cikk, de van néhány pontatlanság.

"Ezek a követelmények már csak hőszigeteléssel ellátott épületet engednek kivitelezni, és 2021-től pedig még szigorúbb lesz a rendelet:"

0,45-ös fal simán elérhető 38cm-es téglafallal (vagy akár 30cm). 0,24-es fal 38cm-es tégla + 10 cm PS szigetelés. Ezt lehetne tovább szemezgetni, érdemes lett volna pl. megemlíteni, hogy bűn 2 rétegű ablakot beépíteni, amikor 5 max 10% különbség van árban a 2 és a 3 rétegű ablakok között.

Érdekes, hogy a rendelettervezetben először még az szerepelt, hogy 2016. december 31. után már az 5. melléklet előírásai az érvényesek (nekem ez a verzió van meg), megnéztem, valóban kitolták végül 2017. december 31-re ezt a határidőt. Gondolom az építőipar felpörgetése céljából, szerintem abszolút butaság, de ez a személyes véleményem.

A gyengén záró nyílászárók esetében nem (csak) azért nem volt penészedés, párásodás, mert volt levegőcsere, hanem mert ha télen van kinn egy 0 fokos 80%-os relatív páratartalmú levegő, ami bejön és felmelegszik, abból lesz egy kb. 5%-os 20 fokos levegő. Ezt szépen be lehetne mutatni a h-x diagrammon.

Ugyanezen a diagrammon be lehetne mutatni, hogy a 20 fokos 80%-os relatív páratartalmú levegő 16 fokos hőmérsékletű felületen csapódik ki, míg mondjuk a 20 fokos 60%-os pedig 12 fokon (hasraütés-szerű számok, kb. jók), ezért fontos a páratartalom.

Hozzászólóknak: Az előírt páratartalom 30-70% közötti, valójában ez túl tág, 40-60% közötti az ajánlott. Az utolsó gondolatmenet alapján ne csodálkozzatok, egy hagyományos 2 rétegű műanyag nyílászárónál, ha csak nem megy alatta állandóan a fűtés, folyamatos lesz a párakiválás. 3 rétegűnél ez a jelenség alig jelentkezik. Nekünk vegyesen vannak (mikor lettek cserélve), a 2 rétegűek folyamatosan nedvesek, ráadásul több olyan is van, ami alatt nincs radiátor.

Valamint még egy gondolatébresztő a műanyag-minden-felett elv mentén:

Többszöri saját mérés, infrás hőmérővel.
Szobahőmérséklet: 21 fok.

Ablakfelületek hőmérsékletei:
2 rétegű műanyag nyílászáró: 16 fok
1920-as kapcsolt gerébtokos utólag fóliázott ablak: 19 fok
3 rétegű műanyag nyílászáró: 19 fok

[ Szerkesztve ]

A Ti megoldásotok sok ismerősömnél szintén bevált. A miénk akár a szekrény mögött is cserélni képes a levegőt, erre nagy szükségünk volt.Amúgy nem fényezni akarom a rendszerünket, több verzió volt, mérnök számolta ki melyik lesz a jó

[ Szerkesztve ]