Aham, remélem nem sértettelek meg, nem az volt a célom. Bevallom mást kerestem a cikkben, amit nem kaptam meg. Mérnök ember lévén (nem a papírra gondolok, hanem a kocka hozzáállásomra) egy gyakran ismétlődő jelenet jutott folyton eszembe. Szóval képzelj el, amint egy nőnek lelkesen mesélek a hang terjedéséről, meg a különböző erősítő típusokról, meg a hangfalakról, meg az SPDIF jitteréről, meg a normalizálásról és... akkor ettől jobban fogja érteni, hogy nekem miért fontos a zene? Elmondtam ezzel a sok tudománnyal bármit is a zenéről? Aligha.

Leülünk, és ha nem érzi, hogy valami nagynak a részese, nem rázza a hideg ugyanazoknál a részeknél, mint engem, akkor nincs miről beszélni. És hidd el, hogy ennyi és nem több jutott eszembe nekem is a cikked olvasása közben. Az élet értelme nem a számokban van és nem attól fogsz nyugodtan meghalni, hogy volt már ember a Marson.

A következő cikkhez pedig annyi tanácsot hadd adjak, hogy nagyon nem jó ötlet olyanokat kijelenteni, hogy a sok buta mobil user, meg a sok idióta fogyasztó, meg különben is ezek mind hülyék, mert nem értenek semmihez. Biztosan érted, hogy a civilizációnk nem úgy épült fel, és jutott idáig, hogy kevés ember a falanszterben okosakat alkot, a többi százezer meg széklábat farag, mert arra van szükség és rizst eszik minden nap, mert az élet értelme nem egy üveg bor, hanem hogy a tudomány előbbre jusson.

Az embert és az emberi elmét meg szeretni kell, mert egyelőre ez a legjobb és a legszabadabb. Ott lesz a vége, amikor meghal az utolsó humanista is.