Attól függ, mit értesz ,,lényeg" alatt. Ami a mondanivalót illeti, azzal egyáltalán nem foglalkoztam, a hozzászólásom mindössze egy formai problémára mutat rá. Ami - szerintem - nem kevésbé lényeges avagy lényegi dolog. 
üzenetek
hozzászólások
VIC20
(őstag)
MegalodonS
(őstag)
Az adatbázisok mérete és a sebesség a különbség a modern sakkgépek között?
Milyen adatbazisra gondolsz??
Alap adatbazisok
Specialis adtabazisok
Ezekre gondoltam. A legnagyobb adatbázis és a leggyorsabb gép kell a győzelemhez?
MegalodonS
(őstag)
A megnyitasi konyvtar-adatbazis nagyon fontos,mivel ha mar az elejen a megnyitasibol,jol jon ki a gep nagyon nehez a hatranyt ledolgozni,ami altalaban egyre csak novekszik.
A mai programok kozul a sakkproramok 100%-ban kihasznaljak a processzor(ok) sebesseget.Minnel tobb es gyorsabbak a magok,annal erosebb az adott program,ma mar az uj,hardver+szoftver mar 3100+ feletti elo pontot tud,ami azt jelenti egy szuper nagymester az ellenfelunk.
Nagyon erdekes,ha minimalis idot az,az 1 percet adunk a programnak,igy tesztelhetjuk a vedekezo kepessegunket,mert hamarosan a gyalogjai az utolso elotti kockan lesznek,vagy olyan eros kiralyszarny elleni tamadast kapunk,hogy ki sem tudjuk vedeni.
A vegjatek-adatbazissal pedig,sebeszi pontossagal tudja,hogy mondjuk egy allasban a kovetkezo lepes utan,matt #86 lepesben es valoszinu nem kell neki meg annyi sem,nyugodtan feladhatjuk a jatszmat.
A megnyitas - vegjatek adatbazisok egy ssd meghajto segitsegevel, olyan sebesseget tudnak,hogy ha a gep a gep ellen jatszik,valoszinu a megnyitas es a vegjatekot vissza kell neznunk,mert majdnem kovethetetlenek a tortenesek!!
Tehát ahogy írtam. Adatbázis és számítási kapacitás. Azt hittem kicsit nagyobb csoda. 
Régen tényleg nehéz lehetett.
Tulajdonképpen igen, de a nagyobb tár- és számítási kapacitás következtében a sakkprogramok elvi szinten is megváltoztak.
Sakkelméleti szempontból a játszmát megnyitásra, középjátékra és végjátékra lehet bontani. Korábban jellemzően úgy épült fel egy sakkprogram, hogy (ahogy egyébként a humán sakkmesterek is) a megnyitás esetében (mivel véges számú változattal kell kalkulálni: "csak" 20 féle kezdőlépést lehet tenni szabályosan stb.) "kottából dolgoztak" le volt tárolva X lépésre előre, hogy adott változatban mit kell lépni. A végjáték esetében, mivel megintcsak kevés számú variációs lehetőség van (eleve jóval kevesebb bábu van a táblán stb.), illetve tipizálhatók az egyes végjátékok, egy jól megírt sakkprogram verhetetlen volt. Ellenben a középjátékban, ami ugyan szintén tipizálható, de számtalan variáció létezik, a gép kénytelen volt (aképességéhez mérten X lépésre előre) változatokat számítani, és megjátszani az általa legjobbnak ítélt folytatást.
Manapság az erősebb gépek lehetővé teszik egyrészt a több lépésre előre történő, "brute force" változatszámítást, másrészt akár többmillió játszma eltárolását és az azokból történő "puskázást" is.
Frawly
(veterán)
Egyáltalán nem változtak meg. Még mindig tartalmaznak egy minimális megnyitáskönyvet, és végjátékismereteket is. Megint más, hogy pl. a beépített megnyitáskönyvet le lehet tiltani. Akkor sem használja a sakkmotor ezt az alapkönyvet, ha nagyobb megnyitáskönyvet bocsátunk a rendelkezésére. A bruteforce módszer sem teljesen brute, hiszen kiszámol minden lépésvariációt, de nem egyforma mélységben, próbálja az ígéretesebb variációkat feltérképezni (és azokra elhasználni a számítási erő nagyobb részét, hogy gazdaságosabb legyen), és azokat nagyobb lépésmélységben elemzi (ezeknél az elemzési fa terebélyesebb), míg a kevésbé ígéretes variációkat lényegesebb kisebb mélységben nézi. Persze ahogy egyre hosszabb időt gondolkodik a program, úgy gyorsan eljut arra a szintre, mikor X lépésmélységig minden variáció át van nézve, az ígéretes varik sokkal mélyebben is.
Ha erős sakkprogram kell ingyen, akkor Windowson az Arena GUI-t érdemes feltenni a legújabb Stockfish-motorral, Linuxon a José GUI-t szintén Stockfishsel. Az ingyenes megnyitáskönyvek közül a Corbit-féle Large DC book a legjobb, de aki tud jobbat ingyenesben (nem warezben), az ne tartsa magában.
Ha fizetős erős program kell, akkor Chessbase GUI a legjobb (ez van a Juniornak, Fritznek is, kivéve a Rybka, Shredder), motornak meg épp a sakkmotorranglista első 10 helyezettjéből akármelyik, de a Stockfish szerintem van olyan erős egy ideje, hogy felesleges bármi mást használni, megvenni vagy lewarezolni helyette. Fizetős megnyitáskönyvből sok jó van (pl. Powerbook), általában Chessbase-formátumban vannak. Végjátékadatbázisból viszont nem tudom mit éri meg most használni.
Kezdőknek és laikusoknak a Chessmaster-sorozat a legjobb, abból is a legújabb verzió ajánlott, ami még az adott gépen elmegy. Ugyanis a fentebb írt erősebb programoktól csak durván kikapni lehet, meg lépésötleteket kapni, de sakkozni nem lehet megtanulni tőlük. A Chessmaster-sorozatban a sakk világa színesen, emberibben van bemutatva, van beépített tankönyv (igaz csak angolul, sakkelmélet, sakktörténelem is van benne), megnyitáskönyv (megnyitásnevekkel), sokféle grafika, tábla, sakkkészlet, sokféle játékstílust tud szimulálni a Chessmaster motorja. Igaz nem játszik olyan erősen, de ez idézőjelesen értendő, az újabb Chessmasterek is nagymesterszint felett vannak újabb gépeken, szóval nem amatőr szintre kell gondolni, csak nem szupernagymester, meg ultrasupercomputer szintre, amit a Stockfish, Houdini, Fritz, stb. képvisel. Igény szerint szépen skálázhatóan lehet gyengíteni a Chessmaster szintjén a nekünk megfelelő szintre (mivel már egy P4 szintű gépen sem lesz ellene esélyünk, nem hogy mondjuk egy i5-i7-esen). A Chessmaster 2000, 2100, 3000 felejtős, túl régiek, 16 bites programok, sem a procit, sem a memóriát nem tudják kihasználni, és sakkprogramozásilag is elavultak. Ma már a számítógépek túlléptek ezen a szinten, már a 64 bit is általános, a procik többmagosak, kellően elterjedt a min. 4 giga RAM, érdemes olyan sakkprogramot használni, ami ezt kihasználja, meg programozásilag is korszerűen vannak programozva. A sakkprogram ráadásul pont az a műfaj, ami régóta ki tudja használni a modern hardvert, ki tud használni akármennyi magot/szálat, akármennyi memóriát, szépen skálázódik a legerősebb hardverre is, akár szuperszámítógépre is.
Végjátékadatbázisból viszont nem tudom mit éri meg most használni.
Gondolom ez nem integrálható sakkmotorba, és rétegproblémát old csak meg (azt viszont tökéletesen), de érdemes megnézni a Lomonosov Tablebases-t. Ez maximum 7 bábig pontosan megmondja, hogy mi az adott játékos legjobb lépése, tehát pl. azt, hogy az adott lépéssel 41 lépésben adhatunk mattot, bármit is csinál az ellenfél. Androidon ingyen kipróbálható bármilyen állásra. Egyébként kb. 100 terabájtnyi adatot halmoztak fel a működéséhez.
MegalodonS
(őstag)
Azert ez nem igy van!Nincs is szuksege ra,mivel a megnyitasi konyvtara 3000+ tudasu,a masik ma minden sakk program azt kalkulalja,hogy 40 lepesben mattot adjon,igy vannak programozva.A mai gepeken ez be is jon,mert nehez,40 lepes fole menni ugy,hogy ne a gep legyen elonyben.A vegjatek az mar sebeszinek nevezheto, a legtobb 6 babos es onnan mar igy sokkal jobban ertekeli,mondjuk egy 9 babos allast.
En ma mar nem adok tobbet 1 percnel a gepnek,igy jol meg lehet tanulni vedekezni!!
(#29) Sirpi
Syzygy Tablebases egy tomoritett,kisebb vegjatek adatbazis igy is 4 DVD
[ Szerkesztve ]
MegalodonS
(őstag)
Bekoszontott a videokartyak kora a sakkban!!
CPU vs GPU a gyoztes a GPU 
Az elso negyben, mar 3 sakkprogramnak mar videokartya szamol,erdekes jovo ele nezunk 
Optimizing Fat Fritz, the top rated engine in the world!!
Computer Chess Ratings List November 23 Fat Fritz RTX280
[ Szerkesztve ]
Enyhén zavaros a hozzászólásod: nem igazán derül ki belőle, hogy mit cáfolsz az enyémen, amikor nagy vonalakban kb. ugyanazt írtuk.
A "40 lépésben mattot adjon" kitétel szerintem csacskaság: miért pont 40? Miért törekedne erre egy sakkprogram, amikor az esetek jelentős részében, akár jóval kevesebb lépésből is be tud mattolni sok játékost?
HA úgy írtad volna, hogy 40 lépésre előre kalkulál, azt még el is tudnám hinni... 
