Viccet félretéve (úgy látom másokhoz hasonlóan) mi az egész tág családban már rég csak a gyerekeket ajándékozzuk meg, fenntartjuk a boldog várakozás(nak nevezett idegbaj) időszakát legalább nekik, amúgy meg gyűlöljük sajátmagunkat hogy megint nem bírtunk magunkkal és úgy bezabáltunk mint tavaly.

A "legalább ilyenkor összejövünk" illúzióját már rég elengedtem, így 40 felé már nem hiszek a mesékben hogy ezt erőltetni kéne. Év vége, év eleje számomra nincs, hülyeség ilyen határokat húzni és bármit hozzákötni.

A héten véletlenül be kellett ugranom egy (saját magamnak, karácsonyhoz köze nincs) csomagot átvenni egy plázába, délelőtt fél 11-kor, konkrétan annyira nem volt a környéken sem parkolóhely, hogy 40 perc vadászat után hazamentem az autóval és visszamentem busszal(!!!), annyian voltak. Agybaj. Ne mondja nekem senki hogy ezeknek így boldog az "ünnep". De felőlem minden ember szabadon lehet hülye, csak engem hagyjanak békén ezzel.

[ Szerkesztve ]