Teljesen igazad van, nem teszem ki magam ilyen stressznek
Talán éppen ezért lehet érdekes a nézőpontom, hiszen a külső és a belső szemlélő, máshogy látja a dolgokat esetenként (legalábbis Einstein szerint ).
Az elméletemben, az általad hozott példa irreleváns, mert a zeneszerző/szövegíró is a termelő halmaz része. Az elvetemült piacos példában akkora anomáliát okoz, hogy továbbra is 20Ft a krumpli kilója mindenkinél, de kivételt képezhet Józsi, aki a lángos mellett rósejbnit is árul, fenntartva ezzel az árusok energiaegyensúlyát is.
Nem szeretném elvenni a kenyereteket, de történelmileg elérkezettnek érezném az időt bizonyos racionalizálásokra a kereskedő réteg tekintetében. A XX. század technikai fejlődése végképp indokolatlanná tette a közvetítő réteg magas járulékát, mert már nem minden harmadik hajó legénysége él túl egy indiai fűszerszállítást. Az internet nyújtotta lehetőségek pedig elérhetővé teszik a szinte globális közvetlen termelő-fogyasztó interakciót.
Persze nem látom a számokat, mint ti, más zsebében pedig nem turkálunk, de érzésre pár Madonna szintű karaktert leszámítva, nem a zenészek/zeneszerzők akik az igazi nyertesei ennek az eddig zsugorodó piacnak, ahol a lejtmenet ellenére azért még dolgoznak páran, sőt új szereplők is vannak, a fejvesztve menekülés helyett.

[ Szerkesztve ]