Egy jó szünetmentes kell a kényes szerkezetek elé, ha tényleg végképp nem lehet mit csinálni az ingadozó villannyal.
hozzászólások
Tyhűha, akkor ott elég durva lehet a hálózat.
De nem tudják, mert hegesztetek
@8th : Azért ez már nagyon csúnya, ilyenkor az áramszolgáltató is tehetne valamit.
Amúgy ahol most lakok, ott is össze-vissza van kötve minden, pl. dupla kapcsolóból egyik kapcsolja a villanyt a szobákban, a másik valamelyik aljzatot(!) nyomja le... Védőföld sehol.
,
(addikt)
Nekem is voltak gondjaim tápokkal, mert pl. felénk elég gyakori a pillanatnyi áramszünet. Ilyenkor a lámpák fénye egy kis időre elhalványodik, majd visszajön, de pl. a TV/video/DVD az ki is kapcsol. A tápegységek jó része is. Ami most van (Chieftec Smart GPS-700A8) ez képes áthidalni ezt a pillanatnyi áramszünetet is, és míg minden eszköz kikapcsolt a házban, addig ez bekapcsolva marad.
A tápban lévő UVP (Under Voltage Protection) miatt van ez, de akkor ezek szerint vagy nem volt ilyen a korábbi tápjaimban, vagy nem működött rendesen.
[ Szerkesztve ]
Nem, inkább arról van szó, hogy a mai tápok aktív PFC-sek, tehát a pufferen nem kb 310-320V van, hanem 400V környéke, ráadásul a nagyobb teljesítményű tápokban nagyobb a puffer kapacitása is. Tehát eleve nagyobb feszről mennek, ezért többet eshet a feszültség amit még tudnak korrigálni a vezérlők , ráadásul nagyobb a kapacitás így kevésbbé esik a feszültség. Az is benne van még, hogy a mai gépeknek jóval alacsonyabb az ürejárati teljesítmény felvételük. Ha netezek vagy filmet nézek, egy teljes áramszünet után is megy tovább a gép, de ha játszok és közben nagy a terhelés, addig sem bírja amíg az UPS átkapcsol.
,
(addikt)
Akkor viszont mi célt szolgál a tápban lévő Under Voltage Protection (UVP)?
Az a kimeneti feszültséget figyeli, de abból lehet felismerni a működését, hogy (normális esetben), ha problémát észlel nem indul el magától a gép (tehát nem újraindul, cdsak puff leáll) és olykor nem is lehet újra bekapcsolni a tápot manuálisan sem, csak áramtalanítás után.
Jacint78 mondja jól, normálisabb felépítésű tápegységek át tudják hidalni ezt.
De a cikk által tárgyalt időszakban ilyesmi nem nagyon volt...
A jelenlegi tápod 110-240V között működőképes, a régiek pedig 220-240V között. A korábbi tápjaid már attól kikapcsoltak, ha a puffer elkok feszültsége 10%-ot csökkent, míg a jelenleginél 50%-ot is eshet. Így áram nélkül néhány tized másodperc helyett 1-2 mp-ig is meg tudja hajtani a gépedet.
forandor
(tag)
Szeretek szerelgetni, úgyhogy az egyik megmaradt Codegen tápomat 12V-os áramforrásként szoktam használni (ha nincs rajta terhelés, akkor halkan sípol, kis terhelésnél cicereg). Egyszer csak azt vettem észre, hogy iszonyatmód nekiállt sípolni, majd azt vettem észre, hogy olvadásnak indult a 4pin molexre kötött két kábel, melyek valami úton egymásra találtak (rövid zár). Rövidzárvédelem vagy halott vagy nuku .
Van olyan szintén régi Codegenem is mely, már hirtelen megnövekedett igénybevételre is érzékeny, és lekapcsol. Lehet, hogy csak egy véletlen feaute?
Sulinet táp, márkára már nem emlékszem, de biztos nem volt nagy eresztés (Kodegány vagy Mercury, esetleg vargáné?), dolgozott, ámbátor egy baja volt: embertelen mód küldte a zavart a hálózatra. Édesanyám nem tudott tévézni, kb. mintha zavarták volna az adást. Jött a Cheiftec, ment minden baj.
Nincs benne sajnos korrekt rövidzár védelem. Én is átalakitottam egy ilyen tápot erre a célra.
Kondenzátorok jók? Vagy esetleg valamelyik trafóban kezd a szigetelés dögleni.
Nem tudom mit csinált a szolgáltató de szerencsére hamar megszűnt ez a probléma.
pomorski
(őstag)
Ja, és még egy apróság. Nálunk (Hajdú-Bihar megyében közel a romcsi határhoz) olyan szuper az elektromos hálózat, hogy esőzés (és pláne vihar esetén) szintén akadozik az "ellátás". Egy panelban lakó ismerősöm/munkatársam viszont azt mondta, hogy náluk a panelban még vihar esetén sem indul újra a gép, ha abban jó tápegység van. Azt mondta, hogy a 10 év alatt még csak egyszer veszett el adata áramszünet miatt, amikor egyszer az e-on embere mérőórát cserélt náluk és ezt elfelejtette közölni..., hanem csak jött, lekapcsolt, cserélt és visszakapcsolt.
pomorski
(őstag)
Épp most találtam egy ritkán nyitogatott szekrényben ezt a két hibás vinyót:
DjFlanker
(aktív tag)
na nálam ezért van 8 éve szünetmentes táp. sőt, most már 3 is a házban
Sipike19
(tag)
Ismerős, itt a Dél Dunántúlon is előfordul, a szünetmentes táp, plussz a szolgáltató agyárajárás segíthet.
Ha jobb ötleted nincs akkor meg kösd rá a szobabiciklire a generátort.
Kezdetben olyan gépek kerültek a sulinet programban, amik kb máshogy nemigen mentek volna el.
Emlékszem, hogy már akkoriban is sovány 2GHZ-es Celeronok kemény 128MB RAMmal és integrált VGA-val sorakozta, relative túlárazva a programban.
Amikor pedig a digitális fényképezők is bekerültek (máig nem értem miért), akkor elszabadult a pokol.
Végigolvastam a cikket és igencsak érdekes.
Pár megjegyzés :
A CPU árlistába nagyon hiányzott egy 2400+ -os Tbred B, sokkal inkább mint a Barton, ami már ettől némileg későbbi mese volt mint amiket te teszteltél.
(A VGA-król szóló rész viszont nagyon informatív volt, még most is tanultam valamit)
Az AMD CPU-d sorozatszám alapján egyébként 2033MHZ-es wafferből készült szóval nem merglepő, hogy elérted vele a 2GHZ.et (holott ugye 1533MHZ-es). Akkoriban ez más procikra is jellemző volt. Az Athlon XP egyértelműen jobb vétel volt, hiszen az 1700+ az 1700-as Celeronnak az 1800+ az 1800-as Celeornnak volt árban versenytársa, miközben sok esetben még az 1700, 1800-as P4-eket is lehgayták.
Ugyanakkor persze akkor még elég sok alakalmazásnak csak a z órajel számított.
A legtöbb 1700-as Celeron úgy 118-as FSB körül kifulladt, az enyém addig ment fesz emelés nélkül de 133-as FSB-t (2266MHZ) is már durva feszemeléssel bírta. Egyetlen egyet láttam ami ezenkívül ment 133-as FSBvel felette meg semmit.
A Northwood Celeronok viszont jók voltak a 2GHZ-esek 2600-asokból voltak visszaminősítve, szinte bármelyik ment 133-as FSBvel 2660-on, de nem volt ritka a 3GHZ körüli érték sem. nem hiába szerettem voln egyet a Wilamette után, de aztán sokkal jobb Athlon XP-ket találtam olcsóbban (pl egy 1700+-ost ami ment akár 2670MHZ-en is , ami már sok szempontból az akkor még nem létező 3500MHZ-es P4 ellenfele volt sok szempontól, nem holmi 3GHZ-es Celeron... )
mai fejjel is az Athlon XP-t választaném, a te felhozatalodból is, ha lehet tuningolni azért, ha nem lehet tuningolni akkor meg azért. Második helyen a 2GHZ-es NW Celeron végezne, 3GHZ-en, ahogy elnézem a P4 akkor nem csak a legdrágább alternatíva volt, de egyben a "keserű" középút is, ami sokkal inkább hajlott lefelé mint felfelé.
A sulinetes időszakban az Athlon XP-k a két szeplőjük miatt nem voltak ajánlhatóak "átlag" usereknek, de legalábbis semmiképp sem olyanoknak akik maguk szerelik össze a gépet. A sulinetes gépek persze egyben voltak, és ahogy írtad is "P4 Celeront" kaptak a népek. Emlékszem még én nekem is úgy lett eladva, hogy "ez ugyanaz mint a P4 csak fele anyni L2 cache can benne, észre sem lehet venni" (Wilamette Celeron)