Mégegyszer: aki nekiáll tömeggyilkolni, azt nem érdeklik a következmények. Vagy mert hirtelen felindulásból teszi, vagy mert hideg számításból (vagy akár függőségből). Az ilyeneket nem lehet elrettenteni, hanem meg kell előzni (meg kell akadályozni), és itt hibáztak a norvégok. Nem ott ami azóta van.

Ez így van, meg kell előzni. Ez az egyik megoldás. Viszont mindenképpen kategorizálni kell a büntetés mértékét, és minőségét. Sajnálom, de ezzel a kártérítéssel nem tudok egyetérteni. Tulajdonképpen, az áldozatok szülei is fizettek ennek a mészárosnak, az adójukból.
Ez ebben a formában azért elég morbid, nem?

Én mondjuk éppen ezért vezetném vissza a halálbüntetést. Az ilyen mértékű terror/bűncselekmények miatt. Ezeket biztosan nem viszik sehova (közmunkára) dolgozni. Magyarul az adófizetők pénzén él élete végéig.

[ Szerkesztve ]

A jogállam arról szól, hogy vannak jogszabályok, amiket be kell tartani és amiket be fognak tartani mindenkivel egyenlő mértékben.
Az, hogy azok a jogszabályok szerintem vagy szerinted nem jók, az irreleváns, és semmi köze a jogállamisághoz. Ha x dolog történt, akkor biztosan y dolog lesz mindenkire nézve és ez kőbe van vésve? Ez a jogállam.

Ha minden börtöntölteléknek jár margarin a kenyérre, akkor annak a Breiviknek is jár. A börtönből nem mehet ki, stb-stb. van elég reguláció így is, aki járt már börtönben látogatóként, az tudja, hogy az nem fáklyásmenet egy órára sem.

Megvonhatják a margarint a börtöntöltelékektől, csak akkor azt előre határozzák meg. Így jogállam, ezt cseszte el Norvégia most Breivikkel szemben, de ettől Breiviknek nincs igaza vagy nem változtat azon, hogy mekkora pszichopata állat.

Az elrettentés a többi lehetséges elkövetőnek is szól...

Az elrettentés a többi lehetséges elkövetőnek is szól...
Gondolja a laikus.
Két nagy elrettentő erő van: a biztos lebukás veszélye és a szűk szociális környezet megvetése.

"Meg kell alkotni azokat a jogszabályokat, melyek betartásával biztonságosabbá, élhetőbbé lehet tenni egy országot, közösséget, társadalmat."

Most komolyan. Ha nem kap margarint a reggeli kenyérre, az visszatartó erő lesz mások számára?
Az öngyilkos merénylőknek, bármilyen büntetés kilátásba helyezése visszatartó erő?
Az erős felindulásból elkövetett cselekmények közben, bárkit vissza tart a kézkrém megvonása a börtönben?

Az élhet ország egyik jellemzője a stabil törvénykezés. Visszamenőleg sosem változtatnak törvényt. A kovácsolt csillárra nem emelik meg visszamenőleg a forgalmi adót. És nem csuknak be adócsalásért, mert találtad ki előre, az utólag megemelt ÁFA mértéket.

Tudom ez sarkított példa, de jól mutatja, hogyan lehet fegyverré változtatni az igazságszolgáltatás.
Arról nem is beszélve, hogy ez az ember bizonyosan nem teljesen komplett.

Erről jut eszembe, mert szóba került, Hitler. Vesztett. Érdekes módon Sztálin nincs ekkora negatív fényben, pedig a bőven felülmúlta a Hitlert. Ha a másik oldal került volna ki győztesen, akkor most Európa megmentőjeként emlékeznék Hitlerre.
Ha Bécsújhelynél nem hal meg Mátyás, akkor nem az igazságosként, hanem a Magyar birodalom megalapítójaként emlékeznék rá. Az új tartományok Bajorországon túlra nyúlhattak volna. Mindene megvolt hozzá, az életét kivéve.

A jó jogszabályok mellett nagyon fontos, hogy környezet időben felismerje, ha baj van valakivel. A megelőzés fontos és nem a büntetés. Ha időben kiemelik ezt a flúgost a társadalomból, sokkal hasznosabb, mintha napi 12 órában kínoznák a börtönben. Remélem érthető mire gondolok.

Politikai / faji indíttatású vélemény-nyilvánítás. Töröljétek!

Akár ide is kerülhetett volna.

A lebukás veszélyének két eleme van,
1. ha jól dolgozik a bűnüldözés, és a társadalmi elfogadottsága jó a bűnüldözésnek (Zorro, Robin Hood színdróma)
2. Ha jól dolgozik az igazságszolgáltatás (van a tettel arányos büntetés, mert hiába kapja el a rendőr, ha csak megsimogatja a buksiját a bíró... ebben akkor nincs a lebukásnak veszélye).

Alapvető emberi jogod sérült tegnap reggel, mikor anyukád nem kent margarint a kenyeredre, mert elfogyott, egészségtekennek tartja stb? Ha ez lehet győztes érv egy embertelen bánásmódhoz, akkor Európának fel kell kötnie a gatyát, mert jönnek többi hasonló érvek miatti perek dögivel és akkor a rabokra kb 10-szer annyit fogunk fordítani, mint most, többet, mint az oktatásra és az egészségügyre együttesen,többet,mint a családjainkra stb...
Beperelik az államot, mert egyedül van a zárkában, és ez embertelen, de bepereli akkor is, ha nem, mert pld büdösnek tartja a rabtársa lábát...
Valahil meg kellene húzni a határt, mert néha az az érzésem, hogy az emberi butaság határtalan...

mMelyik jogszabály rendelkezik a margarinról, testáploóról? Egyuk sem szerintem.. De vannak jogászok, akik elhitetik velünk (bíróval stb), hogy benne van. Más esetben meg azt, hogy nincs benne. Valójában rajtunk múlik, hogy belelátjuk vagy sem... és ez nem olyan objektív dilog, mint a természettudományos igazságok általában, hanem egy szubjektív döntés.. A bíróság vsz ugyanazzal a lendülettel hozhatott volna ellentétes döntést is, mint ahogy ez elő is szokott fordulni más esetben. És ennek ismeretében a hozott döntés üzenet a társadalmi értékrendről stb.. és ha ez valakinek nem tetszik, nem tartja igazságosnak, az nem bűn, attól nem kevésbé demokrata, nem kevésbé humánus...

Pontosan igy van.

Tobb olyan orszagot is talalunk a terkepen,ahol a jogrendszer lehetove teszi,hogy egy ilyen embert erzesre mashogyan kezeljunk,mint a tobbi eliteltet.

Egyik ilyen orszagban sem szeretnek elni.

A lebukás veszélyének két eleme van
Nem, a lebukás azt jelenti hogy elviszik a kékek.

Melyik jogszabály rendelkezik a margarinról, testáploóról? Egyuk sem szerintem..
Már írtam: "Ha minden börtöntölteléknek jár margarin a kenyérre, akkor annak a Breiviknek is jár."
Ennyi, ez a jogállam, nem több és nem kevesebb.
Nem a margarin és a testápoló tesz jogállammá, hanem az egyenlő bánásmód. Ha az a társadalmi szerződés, hogy a börtöntöltelékektől az emberi jogokból "csak" a szabadsághoz való jogot meg a közképviselet jogát vonjuk meg, akkor azt és mást nem. A többi joga megmarad.
Ha ez a társadalom szerint nem jó, akkor új társadalmi szerződést kell elérni, amiben szalmán aludhatnak és kenyeret kapnak. Az is jogállam(!!!), csak akkor minden börtöntöltelék azt kapja és erről a bűnözés előtt tudniuk kell, mert ez a jogállam.

Értsd meg, hogy a jogállam nem a pátyolgatásról szól, hanem a jogokról. Ha a törvény szerint X dolog lesz, akkor mindenkivel egyenlően X dolog lesz. Ennyi és nem több. De ez pont elegendő alap egy szabad, nyugodt, kiszámítható országhoz.

[ Szerkesztve ]

Azért ne vonj egy egyszerű párhuzamot egy "hétköznapi" bűnöző, és egy náci eszmékkel átitatott, pszichopata tömeggyilkos közt. Minden törvénynek módosulnia kell, ha megváltoznak a körülmények.
Nem az inkvizíciót állítanám vissza, hanem a következetes, előrelátó törvénymódosítást. Ezzel együtt a nemzetbiztonsági szolgálatokat erősíteném. Nevezzük titkosszolgálatnak. Hogy ilyen tömegmészárlás ne fordulhasson elő többet.
Könnyű leírni egy szöveget kényelmesen a karosszékből, szemellenzősen a jogra hivatkozva. De ne adj isten belekeverednél egy éles szituációba, hivatkozhatnál az élethez való jogodra. A kommandósok se paragrafusokat hordanak a mellkasukon, hanem golyóálló mellényt.

A lebukásra igaz, de nem nevezhető veszélynek, ha elkapnak, de nincs bünti... tehát a lebukás veszélyének két eleme van, a lebukás és a veszély..

Ha nincs margarin, akkor anyukád keres valami mást a kenyeredre.

A rab tartásának költségét nem a margarin ára fogja megemelni.
Egy szintig cél, az elítélt foglalkoztatása. Ezzel járul hozzá a margarin költségéhez.
A kemény mag kevésbé dolgoztatható. Ha munka közben legyilkol maga körül mindenkit, abból világra szóló botrány keveredne.

Breivik esetében ez teljesen lényegtelen momentum. Itt említették, hogy arra számított, hogy nem éli túl.

Mivel kb. minden jogrend alapeleme a bűnismétlés utáni nagyobb bünti, ezért a lebukás veszélye a visszatartó erő.
Hogy mennyit kap, az nem igazi visszatartó erő. Sőt! A három csapással rendelkező országokban megfigyelték, hogy a harmadik és minden többedik bűncselekményt különösen brutálisan és erőszakosan követik el: aki addig lopott, onnantól rabol, aki rabolt, onnantól erőszakos is, és aki addig megfélemlítette az áldozatát pár pofonnal, onnantól összeverte vagy kinyírta és elásta. Azért, mert onnantól mindegy, ha elkapják, úgyse jön ki többet, szóval mindegy. Szóval óvatosan a laikus logikával, neked mint normális embernek mind perc börtön számítana, de egy hardcore bűnöző máshogy tekint erre az egészre.

Pedig pont a tiedhez hasonlo hozzallas ad teret a naci,kommunista, orwelli, es ugy kb minden elnyomo,onkenyuralmi rendszernek.

Nem lehet salata torvenyeket hozni,vagy a biroknak szabad kezet adni,hogy a nekik nem szimpatikus embereket mashogyan iteljek meg,mint a tobbi - torveny szerint - azonos sulyu bunt elkovetoket.

[ Szerkesztve ]

Három megtörtént esetet hagy mondjak el, mindegyik magyar, egy sem norvég, lehet mondani, hogy balkáni, de szerintem nem az, és jól tükrözi a mai kényszer állapotokat.
Egy többszörösen elítélt bűnelkövető hosszú büntetését tölti a börtönben. Komoly maffiakapcsolatai vannak. Betegsége miatt transzplantációra szorult egy budapesti kórházban a büntetése alatt. A műtét után a börtönben feltűnt, hogy olyan drága vitaminkészítményt íratott fel a kinti orvos, és olyan gyakori kinti ellenőrzést, amit nem indokolt a műtét (feltételezhetően lefizette). A börtönben az egészségügy nem a drága svájci vitaminkészítményt adta ki, hanem azt, amit minden hasonló esetben felír az orvos, a tizedannyiba kerülőt. A rab feljelentette az államot embertelen bánásmódért. Mert ha kint lenne, "dolgozhatna", megkereshetné a legdrágább és legjobb vitaminra a pénzt, és javulna ez életminősége... Mindenki tudja, hogy ez hülyeség, azért perli az államot, mert hajtja a bosszú az ítélet miatt, de végig kell vinni. Van ügyvéd, aki erre kapható, van civil szervezet, aki így jut 15 perc hírnévhez, és vannak jogászok, akik ezáltal is hangoztathatják, hogy ők baromira demokratikusak... és vannak orvosszakértők, akiknek megvan az ára. És erre a színi előadásra mi, állampolgárok, ha akarjuk, ha nem, megfizetjük a belépőt.
A másik esetben bár a börtönben vsz. előírás, hogy az őr ne egyedül menjen a cellába, de ha az egyik részén a celláknál van elintéznivaló, esetleg mosdóba megy az egyik őr, és a cellasor másik végén a bent, a cellában rosszul lesz egy rab, akkor az őr egyedül kell, hogy intézkedjen. A rosszullét elhárult, minden rendben, naplózva az eset, fél óra múlva megy a feljelentés, hogy a rabot brutálisan megütötte az őr, és ott is a nyoma a rab arcán. Nem történt semmi valójában, de három rabtárs tanúsítja az esetet, és tényleg látszik a verés nyom... Mi történt? Az őr csapdába került. Egyedül ment a cellába, az ő állítása egyedül áll négy vallomással szemben, és még látlelet is van a sérülésekről.. A valóságban a zárkatársak püfölték meg a rabtársat, hogy megszívathassák az őrt... A jog alapján az őr egy életre el van meszelve, se egzisztencia, se igazság...

Nincs az a bíró, aki ne ítélné el az őrt, ha a rabok tartják magukat a vallomásukhoz... tavaly még az esetleg ezt cáfoló kamerafelvételt sem tekintette a bíróság bizonyítéknak...

Az egyik rab mondja a másiknak (jön a harmadik történet): A múlthéten kipróbáltam a vega kosztot, de nem jött be, de a jövőhéten áttérek a kóser kajára, mert azt mondják, hogy az finomabb. Azt mondom, hogy zsidó vagyok, és a börtönnek biztosítani kell... (egyébként beperelem)...