Leírom, ha már úgyis nyelvészkedünk: az akadémiai kézikönyvek nyelvészettel foglalkozó kötetében olvastam, hogy a nyelvtanulásnak rendkívül serkentő hatása van agyunk működésére nézve. Egy állítólagos tanulmány szerint azoknál az idős embereknél, akik a sajátjuk mellett egy idegen nyelvet is beszéltek, sokkal ritkábban fordult elő az időskori demencia, mint az egynyelvűeknél. A vizsgált csoportban 70 éves kor alatt szinte elő sem fordult, de afelett is jóval ritkább volt, mint a kontroll csoportnál. A tanulmányban vizsgálták azokat is, akik két idegen nyelven is beszéltek az anyanyelvük mellett, ezen emberek körében a demencia szinte ismeretlen volt, életkorra való tekintet nélkül.

Úgyhogy ha másért nem is, de agytorna gyanánt mindenképp csak ajánlható az idegen nyelvek alapos tanulmányozása.

Már hallottam erről korábban, de ilyen szépen nem tudtam volna megfogalmazni.

a +1 indoknak a nyelvtanulás mellett.

félreértettük egymást: az ahogy a gyerekek tanulják alatt én a gyerekek nyelvtanulási folyamatát értettem, ami nem ugyan az, mint az első naptól az adott nyelven kommunikálni az órán.

amit itt leírtál, tehát célnyelven történő oktatás az első naptól teljesen jól működik, svédet anno így tanultam, szerintem ez az optimális megoldás.

az, hogy a rigó mit csinálna teljesen érdektelen, svédeknél nem fogadják el őket -eurot se-, bármennyire is eu kompatibilisnek hirdetik magukat. CAEt természetesen elfogadják.

b0bcat: jaja, aktív gondolom a napi szinten használja. egyébként annyira nem fura, németül hiába van egy felsőm, évek óta nincs rá szükség és ehhez mérten egyre jobban kopik ki. vö napi használatban lévő angol.

[ Szerkesztve ]

"...eurot se-, bármennyire is eu kompatibilisnek hirdetik magukat."

Az nem titok, hogy az Euro nyelvvizsgának kevés köze van ahhoz, amire a neve alapján asszociálnánk, viszont szentül úgy rémlik, hogy valahol azt olvastam, hogy az Origo vizsga igenis nemzetközi, sőt, mintha ez lett volna az első ilyen az országban. De lehet, hogy rosszul emlékszem. (Bár én személy szerint a Cambridge-nél nemzetközibb vizsgát nem tudok elképzelni. )

fene tudja, ha nem ismerik, akkor nem feltétlenül fogják elfogadni.

Cambridge, Goethe, Alliance Francaise és a többi saját nyelvivel ilyen probléma nem szokott lenni.

Üdv! Én Eurot tettem le, nem volt nehezebb más vizsgák feladatsoránál, csak a feladattípusoknak megfelelően választottam, nekem fekszik az aktív kommunikáció a vad "nyelvtan-magolós" feladatokhoz képest. Nem tudom, mennyire értéktelen, de szerintem szintre u.a. mint a többi, javítsatok ki, ha tévedek.

Elméletileg mindegyik azonos szintű vizsga ugyanolyan nehéz, mindössze a mért részképességek arányában van eltérés.

nem arról van szó, hogy mennyire könnyű, vagy nehéz. arról van szó, hogy külföldön nem fogadják el sajnos.

Én egyenesen úgy tudom, hogy olyan "nemzetközi" vizsga, amit mindenhol el is kell, hogy fogadjanak, nem létezik.

Ezt most ugy erted, hogy olyan orszagban ahol az az anyanyelv vagy ahol nem az?
Mert ahol az angol az anyanyelv ott szerintem absolute nem is erdekel senkit van-e vizsgad.

igaz.

de azért egy Cambridge esetén mégiscsak magasabb az esélye, hogy elismerik.

Handral: annyira nem érdekes, hogy anyanyelvi vagy sem, nem ettől függ. bizonyos helyzetekben pedig nem elég beszélni, kell a vizsga is. pl svéd felsőoktatásba való bekerüléshez angol és svéd 6os szint/C1 is kell. szóval hiába beszélget el az ember velük angolul, attól még kell a papír is, hogy tényleg teljesíti az adott szintet (svédnél szintén). persze ettől még ténylegesen tudni is kell azt a szintet, szóval kell a tudás és a papír is.

ha megvan a tudás, azért a vizsga is menni szokott (FCE/CAE azért eléggé valós használati tudásra megy rá).

[ Szerkesztve ]

igy mar stimmel. en ugy ertettem, amit irtam, hogy pl angliaban hacsak nem angol tanar akarsz lenni, teljesen folosleges barmifele vizsga. semmilyen mas munkakorben nincs szukseg angol nyelvvizsgara, mivel az az anyanyelvuk. svedorszagban stimme. foleg ha ott akarsz angol tanar lenni pl.

"...ha valakit oktatni akarsz valamire kell a jo nyelv, hogy megertsenek es mindent tudj amire szukseged lehet."

Ma több angol nyelvtanári képzés (felsőoktatásról beszélünk természetesen) diplomájának kézhez vételéhez bármilyen nyelvű középfokú vizsgát elfogadnak (mint bármilyen más képzésen).

Jelenleg sajnos nem garancia Magyarországon a nyelvtanári diploma a tanár tudására/felkészültségére, ahogyan pl. a nyelviskolák akkreditációjának sincsen semmilyen relevanciája az azokban folyó oktatás minőségét tekintve*.

*Ez utóbbit maga a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének előző vezetője nyilatkozta kb. 2 éve egy interjúban.

[ Szerkesztve ]

Nekem tetszik az írásod.

Én is naponta szenvedek az angollal. Mint írtad e-mail formájában sokat levelezek, ámbár nem érzem, hogy ezt biztos tudással a fejemben teszem. Leginkább a helyes szövegértéssel vagyok gondban. A legnagyobb hiba pedig az, ha valaki (pl. én) a szavak kiejtésében egészen jó, ugyanakkor keveset tud. Mert ekkor megint sokan gondolják, hogy milyen perfekt, holott ez egy csapda. Mégpedig nagy.

Egy előadó egyszer azt kérdezte, tudjuk-e, melyik nyelvet beszéli a világon a legtöbben?
...
..
.
- Hát a "bad English"-t.

Szóval a világ most úgy működik, hogy "aki akarja úgyis megérti". Legalábbis ezt tapasztalom.
Kisebb a tökéletesre törekvők száma, mint az előbb említett gyakorltot alkalmazók.

Ezzel a nyelv dologgal az a legnagyobb probléma, hogy hiába tanulod, vagy csinálsz meg nyelvvizsgákat, ha nem kell/tudod utána használni, szinte semmit sem ér az egész...Nekem németből van középfokúm és annó (kb 10 éve) mikor megszereztem, nagyon jól ment mind szóban mind írásban. Sajnos azóta nem kellett használnom sehol sem. Meg is lett az eredménye... Most már alig tudnék gagyogni németül. Ha pedig az ember nincs rákényszerítve munkahelyileg vagy másképp hogy használja, akkor pedig előbb utóbb beindul a felejtési folyamat...Persze, fenn lehet tartani a tudást hogy ismételgetsz meg filmeket nézegetsz, de az édes kevés ahhoz, hogy mondjuk 5-8 év múlva, ha hirtelen kell akkor csuklóból menjen az egész. Na meg persze előbb-utóbb szépen lassan az ember szorgalma is alábbhagy értelmes motiváció hiányában.
De ez az egész nem csak a nyelvekről mondható el. Szinte bármiről. Például a matekról is. Azt is elég szépen el lehet felejteni miután az ember kijön az iskolából és már nem használja. Persze itt nem az alapvető műveletekre gondolok, hanem pl felsőbb analízisre, vagy algebrára és stb...

En errol nem tudok. Olasz baratnom a masodik diplomajat teszi le Londonban az UCL-en es rosszabbul beszel es ir angolul mint en. Szoval en ezt igy annyira nem hiszem el. Lehet, hogy ferditenek a mediaban esetleg vagy valami.

Es egyaltalan nincs is nyelvvizsgaja.

Raadasul nem piskota targyakbol, mert politikai filozofia, es hasonlok.
Fb-n is meg lehet nezni ha rakeresel Marianna Bindi-re

[ Szerkesztve ]