@Coccolino_O: Magántanár, online tanfolyam, vagy ha ingyen szeretnéd, akkor az internet szó szerint kimeríthetetlen forrása az angol nyelvi - nyelvtanulást segítő - anyagoknak. Csak magyar "fennhatóságú" honlapból több tucatnyi van, ahol ingyen többé-kevésbé helyesen megtalálod az angol nyelvtan legfontosabb témáit összegezve, és akkor nem beszéltünk a hasonló külföldi oldalakról. Elmélet, gyakorlat, amit csak szeretnél. Nem is értem, hogy a mai világban az emberek miért adnak ki nagy pénzeket a nyelvtanulásért, amikor mindenhonnan "támad" az angol, és lényegében ingyen hozzá lehet mindenhez jutni, amihez nem is olyan régen még kemény pénzeket kellett fizetni. A lényeg: a nyelviskolák - tisztelet a szerény kivételnek - sajnos nem igazán hatékonyak.

@buherton: "Azért azt a kedved blog író ne felejtse el, hogy ha csak a környező országokból indulunk ki, akkor helyből nagyobb előnyük van velünk szemben..."

Magam is teszek erről említést a cikkben.

@proci985: "a nyelvi tanulási folyamat általában exponenciális, minden lépcsőfokkal egyre több mindenre kell gondolni és több mindent kell integrálni"

Nagyon igaz.

"...bizonyos helyzetekben a C1 sem elég."

Most hirtelen egy ilyen helyzet sem jut eszembe, de ezen nem fogunk összeveszni.

"...nulláról B1 kb 2hónap intenzíven (400-500 óra), B2 kb 6-8hónap (1200-1800)..."

Ehhez több megjegyzésem is lenne:

1) Nekem volt szerencsém 4 hónap alatt ledarálni egy 500 órás tanfolyamot. Értelmetlen volt. A diákok (felnőttek) fele ekkora óraszámot nem tudtak volna hasznosítan ennyi idő alatt. Úgyhogy a 4-500 órát egyrészt nem tudom elképzelni 2 hónap alatt (napi 11 nyelvóra!!!), másrészt "hiperintenzív"-nek nevezném.

2) Állítom, hogy nem lehet két hónap alatt B1 szintű tudásra szert tenni. Külföldön sem. Sehány éves korban. (A nyelvzseniket most hagyjuk...) Ahogy B2-re sem 6-8 hónap alatt. (Az utóbbi szintre szerény becslésem szerint több mint 2.000 óra aktív tanulásra van szükség, ami alsó hangon is 2 év kitartó tanulást jelent. Mármint nulláról.)

"...van, akinek elég a B1, de diplomás szinten azért az nagyon kevés."

Az is kérdés, mit csinál az a diplomás, nem? És még egyszer hangsúlyoznám - bár te a jelek szerint tisztában vagy a szintek jelentésével, nem úgy, mint a nagy átlag -, hogy a B1 szint egyáltalán nem egy alacsony tudásszint, tehát amikor én B1-et mondok, akkor olyan nyelvi szintre gondolok, ahol a hétköznapokban - akár egy munkahelyen is - az illetőnek tökéletesen el kell tudnia boldogulni azon az idegen nyelven, szóban és írásban egyaránt.

@Dyra: És mit csináltok a magántanárral heti 6 órában?

@anjani182: "Talán mégis jobban értékelik ezt a fajtát, legalábbis jó híre van..."

Nem véletlenül. Én is többre tartok egy ITK-s nyelvvizsgát, mint egy "márkátlant". Aminek elsősorban az az oka, hogy több olyan emberről is tudok, aki "erős" helyen nem kapott középfokú nyelvvizsgát (megjegyzem, teljesen jogosan, mert nem voltak elég felkészültek), míg egy "gyenge" nyelvvizsgán jó eredménnyel átment. (Volt egy nyelvvizsga-központ, akik éveken keresztül B1 szintű vizsgasorra adtak B2 szintű papírt, amíg rájuk nem szólt a szakmai szervezet, hogy ezt be kellene fejezni... )

@buherton: "Ahhoz, hogy tényleg menjen éles szituk kellenek."

...és megfelelő alapok. Nem győzöm hangsúlyozni. (Tudjuk, hogy miből nem lehet várat építeni... )

@Pacák: "Soha semmi nem segített annyit, mint egy anyanyelvi német tanárnő a főiskolán."

Én ellenpéldát is tudok mondani az anyanyelvi tanár hatékonyságára. Az sem mindig jó, hidd el. Totál kezdőknél például biztosan nem.

@moonlight115: "Tavaly volt alkalmam kanadaiakkal beszélgetni. Engem is meglepett, hogy értettem minden szavukat, és a kezdeti pár mondat után elég jól belejöttem a beszélgetésbe, folyamatosan, szinte mintha csak magyarul beszélnék, (több órás traccsparti volt) meg tudtam értetni magam."

Íme az élő példa arra, hogy olvasás ("bevitel") alapján is lehet fejleszteni a szóbeli ("kimeneti") készségeket.

"Szerintem az olvasás a legjobb szókincsfejlesztő, és így a nyelvtan is könnyen, szinte észrevétlenül bevésődik (az alapok után)."

Az egyik legmodernebb és legtrendibb elmélet szerint (Krashen's Comprehensive Input Theory) az olvasással lehet a legtöbbet tanulni. A beszélt és az írott nyelvet egyaránt.

"Jó a cikked, érdemes erről a témáról többet tudni."

Köszönöm, tervezek is még írni a témában. Nagyon jó gondolatébresztő hozzászólásokat lehet olvasni itt a fórumban a cikk kapcsán.

@Intelligencs: "Az elején nagyon sok energiát ölsz a nyelvtanulásba, de úgy érzed, hogy nem tudsz semmit. Pedig a fejedben már érnek a dolgok. Aztán egyszer csak átszakad a gát, és menni fog folyékonyan."

Nem feltétlenül lesz ez robbanásszerűen hirtelen változás, de alapvetően egyetértek. (Eszembe jutott most az egykori biológia tanárom, aki azt magyarázta nekünk egy órán, hogy minél többet tud valaki, annál nagyobb felületen érintkezik az ismeretlennel, és ezáltal annál tudatlanabbnak érezheti magát.)

@dabadab: "A nyelvtudas hianya azert karos, mert igy nagyon beszukul a vilaguk."

Így van. Nagyon szépen, lényegretörően fogalmaztad meg.

@[oWn]f4te: "Viszont úgy voltam vele, hogy mert ÉRDEKEL, UTÁNANÉZEK. A mai generációból ez mára már szinte teljesen kiveszett, pedig még a könyvespolcig sem kellene elmászniuk (Könyv? Egyáltalán mi az?...)."

Igen, ahogy fentebb is írtam, elgondolkodtató, hogy mennyire nem mennek utána az emberek az anyagnak, pedig ott van "az ujjuk begyénél" (hogy angolosan fogalmazzak). Tényleg csak klikkelni kellene párat. Ja, bocsánat, klikkelnek ők. A Google fordítóra meg ilyenekre... Ne is beszéljünk róla, mert csak felbosszantom magamat...