Nálam a 22.04 sokkal jobban fut a Surface Go2-n (core m3-8100Y, kb. i5-6500U szint), de itt nyilván a Gnome 41 és az intel GPU párosa volt a ludas Manjaron, Gnome 42 mellett szinte biztos, hogy a Manjaro is pörög. A boot sebessége egyébként szerintem kevésbé érdekli az embereket, főleg egy laptopnál, amit jellemzően altatnak, Linux esetén ráadásul sokkal kevesebbszer kell újraindítgatni is. A frissítések erőforrásigénye és ideje viszont a Windows gyenge pontja továbbra is, ahogy a közel használhatatlan kereső is, hogy csak hirtelen említsek két dolgot, ami a mai napig taszít. Sokáig használtam Plasmát, mert tetszett a szabadság és a lehetőségek, de úgy érzem már lenyugodtam és a Gnome a tökéletes környezet, ez biztosítja azt, hogy a lehető legkevesebb zavaró tényező mellett tudjam csinálni azt, amit szeretnék. Valahol ez lenne a lényege egy OS-nek (UI/UX oldalról), és ebben a Windows szerintem ismét borzasztóan elvérzik. Képek alapján a 11 kevésbé talán, mint az animált csempés hibrid 10, ami még mindig egy UX rémálom a számomra. Anno pont emiatt váltottam, amikor a 10 megjelent, és életem legjobb tech jellegű döntése volt, olyan sokat adott közvetetten és közvetlenül is.