Köszi a választ, a mondatod végével megleptél. Mi az ami nem a SpX-en múlik?
A bürokráciára gondolsz, az engedélyeztetési eljárásokra?

Pontosan.
Nem csak egy esetleges Marsra induló útnál akadály, hanem már a teszteléseknél is, azokat is jelentősen lassíthatja (lásd: Starhopper repülése, arra vonatkozó korlátozások). Ha csak az SpX-en múlna, simán belevágnának erősen kétes kimenetelű tesztekbe is... Tőlük kitelik (fejlődés szempontjából nem feltétlenül rossz út...)
Jelenleg a két számításba vehető indítóhely is akadály (elsősorban tesztelésre).
A Mexikói-öböl feletti repkedésnek sok a akadálya van. Olyan sok, hogy az eredetileg oda tervezett F9/FH repülésekről le is tettek (1-2, erősen kötött irányba felszállás - a pálya kezdetén ne repüljenek lakott sziget közelében, ez időre tengeri olajkutak evakuálása, jelentős hajóforgalom leállítása stb).
A Kennedy Űrközpont infrastruktúráit csak bérlik, ráadásul az indítóállást az ISS ellátásánál is fontos 39A területére tervezik, ott sem néznék jó szemmel, ha több millió liter hajtóanyaggal feltöltött, erősen kísérleti eszközökkel próbálkoznának.

Aztán van egy sor műszaki ok is, ami még hátráltathatja őket. Jelenleg a tartályokkal "próbálkoznak", ha annak problémáin túllépnek (van rá sok esély), a pályán tankolás (kell, ha a Mars a cél), hővédelem, energiaellátás, de még a szokatlan visszatérés (v. marsi leszállás - a tankerek miatt mindenképp kell a földi is) is sok-sok megoldandó feladatot jelent. Sőt, a leszálláshoz szükséges kriogén hajtóanyagok több hónapos tárolása is extra kihívást jelent.

[ Szerkesztve ]

@kamov: Hmmm... Az a baj, hogy forrásokat nem raktam félre. Valahol írták, hogy a laposabb (közel szuborbitális) pálya a NASA kérése volt. De akkor javítom a szöveget.

@UnA : Itt általában küldetés idő (Mission Time) van meghatározva. Ami nagyon-nagy ciki, hogy itt két óra volt, és a szinkronizálásukat elfelejtették ellenőrizni...

@Letsgo2Mars: Nagyjából kizártnak tartom, hogy 2022-ben a Mars felé indulhat Starship (SS). Musk említette, hogy az első pár SS egyirányú módban (csak oda) fog menni teherhajóként, és soha nem fog visszatérni. De szétvágva őket fel lehet használni kezdeti bázisépítéshez, például.

@GEIL: Gondolom nem olvastad akkor még el a Szovjet- és Orosz űrhajózásról szóló cikkszorozat N1-L3 Holdprogramról szóló részét. Erre találod.

Az 1960-as és 70-es évek Holdprogramjai politikai okokból születtek, irgalmatlan drágák voltak és hatalmas erőforrásokat igényeltek. Megvalósították, de aztán a politikai szél megfordult, és azt mondták, hogy abból a pénzből, amiből 2 amerikai űrhajós leszáll a Holdra, abból a pénzből több száz iskolát lehet létrehozni és évekig üzemeltetni. Például. Szóval a már eltervezett, sőt, gyártás alatt álló Apollo-18, -19 és -20 programok költségvetését szépen lehúzták...

Az, hogy technikailag valamire képesek vagyunk, még nem jelenti azt, hogy az gazdaságilag is megéri. Volt szuperszonikus utasszállító is ugyebár, sőt, kettő is (Concorde és Tu-144), megvalósult, repült. Ma nincs egy se. A logikád alapján valami összeesküvés állhat akkor e mögött is...

A Holdutazás ugyan ez. Ráadásul megint politikai okok fűtik a mostani Hold programokat, ezért nem érdekli az amerikai törvényhozást az, hogy mennyibe kerül az SLS és az Orion. De Kínánál is ez van, hiszen a propaganda arról szól, hogy Kínai zászlót tűznek le a Hold felszínére, nem pedig a tudományos eredményeket ecsetelik. Ezek ott vannak leírva a cikkben. Ha figyelmesen elolvastad és értelmezted a benne foglaltakat, akkor látnod kéne, hogy mekkora marhaság, amit most leírtál...

[ Szerkesztve ]

A sikeres és sikertelen kilövések aránya nekem nem azt mutatja hogy marhaságokat írtam.

Ha ezt így le merted írni, akkor csak alátámasztja azt, hogy marhaságot írsz. Végezd el a házi feladatot, kezdve ott, hogy milyen arányok voltak az 1960-as években és milyen a 2010-es években...

Szuper cikk. Köszönjük.

Kurva politika

Miért a politika? Lehetne hibáztatni egy kupac hipergazdag embert vagy céget, hogy miért nem adták oda a teljes vagyonukat egy jó kis holdutazásra. (Tipp: én se adtam volna, van sokkal több fontos dolog, amit először itt a Földön kellene megoldani - de erre sem szoktak pénzt adni...)

Persze azt tudom, hogy az űrkutatás ma nagyrészt a kormányok és a baráti cégek közös bulija, de talán mégis sokat jelent, hogy az új, feltörekvő vállalatok is mind ide akarnak bekerülni...

" de talán mégis sokat jelent, hogy az új, feltörekvő vállalatok is mind ide akarnak bekerülni..."

Minél később, annál jobb Addig kénytelenek költséghatékony megoldásokon dolgozni. (persze némi megrendelés addig is kell, hogy legyen miből finanszírozni a nagyratörő terveiket)

Pro és kontra lehet érvelni ezzel kapcsolatban.

A politikai és katonai indítékok nélkül feltehetően sehol sem tartana az űrhajózás. Tehát a politika megtette a magáét.

De az is tény, hogy a politikusoknak kellene egy határozott célt adni az űrkutatás terén a tudósok és szakértők által felvázolt lehetőségeket mérlegelve. Az, hogy időről-időre felülvizsgálják ezeket, és újra és újra irányt váltanak, nem segít a fejlesztésekben.

Ahogy azért erősen fejvakarós az, amit az ESA csinál a pénzosztások és pénzharácsolás tekintetében. A cikkben is szereplő Német-Olasz csörte egy csodás példája ennek: azzal, hogy Németország hozzájárul az Ariane 6 (és Vega-C) rakétához, elvárja, hogy a hozzájárulásával egyenlő összeget költsenek el a területén. Ez így nem egy közös cél támogatása, hanem gazdasági okokra visszavezethető zsarolás. Akkor lenne az ESA független, ha a tagországok megszavaznak X összeget támogatásnak, aztán az ESA elköltheti azt, saját belátása szerint.

A NASA esetében ugyanez működik pepitában. A NASA benyújt valamit, aztán a politikusok úgy facsarják, hogy a saját államuk minél többet profitálhasson belőle...

A gazdagok támogatása egy külön téma. Mindig emlegetem azokat a példákat, amik nincsenek a laikusok orra alá dörgölve. Ott van Andrew Beal, aki 200 millió dollárt öntött a Bael Aerospace-be, mielőtt azt mondta, hogy oké, ennyi volt. A Robert Bigelow 20 év alatt szintén hozzávetőleg 250 millió dollárt költött a Bigelow Aerospace-re, és bár már két felfújható űrállomás prototípust küldött fel, továbbra is csak reménykedik, hogy egyszer végre megvalósul az álma, egy kereskedelmi űrállomás. Sorolhatjuk ezt tovább. A lényeg, hogy akad egy maréknyi ember, aki azért költ rendesen az űrhajózásra a saját pénzéből...

Kicsit hiányolom, hogy Cifu itt nem sütötte el (korábban már megtette): SLS mint Senate Launch System.

Már kétszer elsütöttem. Ha folyton felemlegetem, akkor már inkább fárasztó és erőltetett, mint vicces...

Éppen most indult egy sorozat az Űrvilág.hu-n Mars témában :

http://www.urvilag.hu/emberes_marsutazas/20200301_emberekkel_a_marsra_1resz

Azért mielőltt lecseréljük Rióban a Jézus-szobrot Elon Musk szoborra, jegyezzük meg, hogy Musk nagy részt állami pénzre támaszkodott a fejlesztéseknél, a Falcon 1 első két indítását a DARPA vásárolta meg, a Falcon 9 és a Dragon fejlesztése nagy részt a NASA pénzéből, és a NASA illetve a DoD számára a piaci ár másfélszeresét számolja a Falcon 9 és Falcon Heavy rakétákat SpaceX. Ami így nettó nyereség. Nem véletlen, hogy Musk nekiment a DoD rakéta-beszerzéseinek, és kiharcolta, hogy a SpaceX is odaférhessen a húsos fazékhoz.

Ettől függetlenül vitán felüli, hogy neki köszönhető, hogy zuhannak a rakétaindítási árak, és megindultak a fejlesztések. Csak látni kell, hogy azért ehhez jelentős állami pénzek is hozzájárultak. Ezt nem is felejtik el mindig emlegetni az ArianeSpace-nél, és balhéznak folyton, hogy márpedig az ESA (vagy a tagországok) minél több Ariane 6 indítást kössenek le...

Egy kis kötözködés: biztos, hogy a kínaiak SPORT néven indítják a teleszkópot, angol nyelvű rövidítéssel, miközben az összes többi eszköznek míves kínai neve van, mint a Hosszú Menetelés rakéta?

Még az angol nyelvű kínai forrásokban is így hivatkoznak rá, miután még csak egy koncepció, ami döntésre vár, ezért nem nevezték még el, csak SPORT rövidítéssel hivatkoznak rá. Itt egy tudományos folyóirat cikk róla,