Amire te gondolsz annak nem a hozzáértő szakmérnökök munkájához van köze, már csak azért sem mert lassan nagyítóval sem találsz olyat a közútnál aki bármihez ért. Aki értett bármihez az elment azok miatt a főnökök miatt, akiket nem a hozzáértésük miatt neveztek ki és tartanak helyben.
Alapvetően azt sem árt figyelembe venni, hogy ilyen helyzetekben nem a teljes áramellátást kell pótolni, csak a kritikus folyamatokét. Még a kritikus folyamatok is sokszor egyszerűen és olcsón biztosíthatók, pl. pneumatikus vezérlő rendszerek sűrített levegőjéhez elég egy nagyobb tartály. Tehát csak az egyéb módon nem kiváltható rendszereket kell biztosítani, ami azért nem az egész üzem. Az én tapasztalatom inkább az, hogy a mindenhol és mindenben nagyeszű menedzsment vezetés szerint minden fajta redundancia túl költséges, még azok is amik nem csak szükségesek, de jól kimutathatóan megtérülő befektetések. Sokszor döntenek kifejezetten a szakmai és szakértői javaslat ellen, ilyen-olyan okokból. Kivétel ez alól csak az szokott lenni, ahol az üzem vezetése maga a tulajdonos aki a nulláról húzta fel a vállalkozását, de ez sem általános.
Szóval nem kell őket mentegetni, ha már egy kis csuklómunkával megoldható vízhiány is nyafogásra készteti őket.