Ezek között nem hallanék különbséget, ha nem lenne a FLAC-os verzió hangosabb, nincs normalizálva az opusos fájl. De amúgy minőségre nem tudok kiszúrni különbséget. Még külső high-res DAC-on sem. ABX tesztet nem csináltam, mert eleve gondolom, hogy nem hallanám egyforma hangerőnél, inkább csak belehallgattam véletlenszerűen mindkét fájlba.

A normalizálást nem tudom hogyan lehetne megejteni. Talán Audacity-vel vagy Goldwave-vel.

Továbbá írtad, hogy az Opus csak VBR-t enged. Alapból VBR-t használ, de --hard-cbr kapcsolóval lehet CBR-t is gyártani vele, igaz nem ajánlott. A modern lossy codecek mindegyike VBR-re van tervezve, azaz az aac és attól újabbak.

Egyébként látom opusinfo-val, hogy --bitrate 122 --vbr kapcsolókat adtál meg az opusenc-nek. A 122 fura választás, a vbr kapcsoló felesleges, mert eleve az az alapértelmezett. Helyette elég lett volna a --bitrate 128. Mondjuk ez az egy zavart mindig is az opusenc-ben, amellett, hogy 48 kHz-re újramintavételez, hogy csak --kapcsoló formátumú hosszú kapcsolói vannak, amiket nem lehet -k formában rövidíteni. Kényelmetlen.

Közben meg újra fut Linuxon egy Wine frissítés után a QAAC. A múltkor írt --tvbr-es kapcsoló ajánlását módosítanám qaac64 -v kbps alakúra (kbps helyére egy számot kell beírni, ami 64-320 között lehet, vagyis lehet 64 alatt és 320 felett, de sztereó anyagnál visszavágja 64-320-ra). Ezzel kötöttebb bitrátájú CVBR-t használ, elenyészően magasabb bitrátát eredményez, meg az a -v kapcsoló rövidebb.

[ Szerkesztve ]

Amikor feltöltök egy tesztfájlt, azt írom, ami az igazából. Fájlméret osztva számhosszal. Tehát ezek szerint az OPUS 122 kbps beállítással lett 128. Így korrekt az összehasonlítás.

"Az Opus 32kbps felett 20 kHz-től felfelé vág le."
Nálam az OPUS 13 kbps-on még megtartja legalább 20 kHz-ig, és 12 kbps-on vág hirtelen egy nagyot.

"Továbbá írtad, hogy az Opus csak VBR-t enged."
Valami félreértés lehetett, ilyet én nem írtam.

[ Szerkesztve ]

Az elég furcsa, az Opus 32 kbps alatt egy VoIP kódeket használ, valamin szűk sávú tömörítést. Ezek szerint nem vágja le, de nyilván a minőség mindenképp kaka lesz, nem lesz alkalmas zenére, ezért nincs értelme arról beszélni, hogy hol vág, hol nem. Mindenképp lo-fi minőséget eredményez. Továbbá de, ha valaki ilyen telón, vagy átlagos hordozható lejátszón hallgatja, átlagosabb fülessel, 10 kHz felett azok elég bajosan visznek át, ha át is visznek kicsivel többet, olyan alacsony dB értékkel, hogy vagy hallhatatlan, mert a hangosabb tartományok elnyomják, vagy torzulásig kell hozzá hajtani a hangerőt, de ennél a minőség megint csorbát szenved. Aki meg rendes 20-20kHz-et ténylegesen tudó berendezésen hallgatja, az meg nem 32-128 kbps-ot használ erre, hanem 320 kbps-ot vagy losslesst, ezért felesleges ezzel foglalkozni.

Egyébként meg rosszul teszi az Opus, hogy alacsony bitrátán nem vág. LAME-sek pont azért vágnak, mert úgy több bitráta jut a jobban hallható tartományokra, és nekik van igazuk. Nem azért vágnak, hogy a hifistákat meg a 20kHz-fetisisztákat szivassák, hanem mert megéri. Tudom, kompromisszum, de az alacsony bitráta mindig kompromisszumos, enélkül is.

Plusz mp3-nál azt is figyelembe kell venni, hogy vágási helytől függetlenül a 16 kHz feletti tartomány kódolása, ha nincs levágva, mindig pontatlanabb, ez a szabványból ered, lásd sfb21 problémája. Természetesen ez is elméleti probléma, mert ennek ellenére ezt a pontatlanságot pszichoakusztiusan azok sem hallják, akik hallanak 16 kHz felett, de elég sokan, főleg a nem fiatalok, úgyse hallanak ennél feljebb.

Teszteken az a mérvadó, amilyen beállítással tömörítve lett. Tehát elfogadott a VBR 128 kbps, akkor is, ha az eredményezett fájl mondjuk 135 kbps-ra sikerül. Ez még ugyanaz a kategória, a lényeg, hogy ne lógjon át a 160 és 192 kbps-os kategóriában, mert az már más műfaj. Néhány encoder tud ABR-t (LAME) vagy CVBR-t (AAC), ezek is VBR-ek, de kicsit pontosabban tartják az átlag bitrátát. De még ezeknél is előfordul, hogy pár kbps-mal több lesz az adott fájl átlagbitrátája. Ebből nem kell ügyet csinálni, meg kapcsolókkal trükközni miatta.

A VBR sose egzakt tudomány. Nálam a 320 kbps-os CVBR és TVBR AAC is kb. 339-349 kbps-os fájlokat gyárt. Az Vorbis oggenc -q8-nak 256 kbps-nak kéne lennie, de sokszor már a 300-hoz van közelebb, és sokszor a -q9 (320 kbps-nak kéne lennie) alig foglal többet. De pl. a -q10 profilnak is 500 kbps-nak kéne lennie, és sokszor csak ilyen 447-459. Ez ahogy sikerül, a tömörítendő fájltól függ.

Korábban azt írtad, hogy: „Az OPUS (letöltés) nálam nem akar nomalizálni, és a VBR-t kell választani.” Erre írom, hogy nem, nem kell, de nagyon ajánlott, és nem érdemes CBR-rel felülbírálni. Ez a CBR még régi beidegződés sok embernél, az mp2-mp3 korszakból, mert ezek a codecek még CBR-re készültek alapvetően. Az ettől modernebbek viszont eleve VBR-re. Mégis sokan abban a tévhitben élnek, hogy a CBR a jobb minőség, pedig nincs így.

[ Szerkesztve ]

"ha valaki ilyen telón, vagy átlagos hordozható lejátszón hallgatja, átlagosabb fülessel, 10 kHz felett azok elég bajosan visznek át"
Akkor keress egy ilyesmi eszközt, indítsd el ezt, nem baj, hogy youtube és 16 kHz.
Aztán vágd le 10 -, majd 12 -, esetleg 14 kHz fölött.
Aztán keresd meg az állad.
Ezt próbáltam magyarázni a hangfalépítős tapasztalattal.

"Teszteken az a mérvadó, amilyen beállítással tömörítve lett."
Nálam meg az, hogy milyen lett valójában.
Mert akkor én csinálok egy kodeket, ahol 1 kbps beállítással csinál 320-at, és akkor az lesz a világ leghatékonyabb kodekje.

"Korábban azt írtad, hogy: „Az OPUS (letöltés) nálam nem akar nomalizálni, és a VBR-t kell választani.”"
Igen, ezt írtam, és nem azt, hogy idézet tőled:
"Továbbá írtad, hogy az Opus csak VBR-t enged."

[ Szerkesztve ]

Majd nézegesd meg fülesek átviteli görbéjét, amin a Hz/dB tartományokat ábrázolják. Látni fogod, ha át is visz 10 kHz felett, a görbe ilyen negatív sok dB értékre süllyed, magyarán alig hallható. Alig-alig, akkor is csak akkora hallható valamennyire, ha szénné hajtod rajta a hangerőt. Ezért nem kell aggódni, hogy egy mp3 16 kHz felett mit csinál. Amelyik eszközön meg lehetne hallani, arra úgyse lowpass filteres alacsony bitrátás anyagokat fogsz gyártani. Ezzel nem azt mondom, hogy kötelező 10 meg 16 kHz felett vágni, hanem hogy ha egy encoder vág, akkor nem kell rugózni rajta, meg felülbírálni, főleg nem ilyen 32-128 kbps-os szinten.

Az, hogy nálad a végső fájlméret számít, azzal egyedül vagy. Az audio, videótömörítésből még a lossless is olyan, hogy nem tudod kiszámítani a végső fájlméretet, mert a bitráta mindig változik, frame-ről frame-re. De még akármilyen tömörítésnél is, ha adok egy játékot, szoftvercsomagot, nagy adag doksit, honnan fogod ELŐRE megtudni, hogy mekkora tömöríti be pl. a 7-zip vagy a WinRAR? Elárulom: ELŐRE sehonnan! Ezért mindenféle tesztnél a tömörítőbeállítást adják meg, amivel a fájlokat csinálták. Eleve csak így tudják versenyeztetni a 320 kbps-os ogg Vorbist a 320 kbps-os aac-vel, amikor konkrét fájlméretben egyik 339 kbps, a másik meg akár 349 kbps, nem zavar senkit, hogy mindkettő a 320-as kategóriában versenyez.

Mondom ez a fájlméret utoljára a CBR kódolásnál volt kérdés, de ezt rég meghaladta a technika. A VBR nem egzakt tudomány. Ha opusenc --bitrate 122-őn bekódolsz egy másik zenét, az lehet csak a 116 kbps lesz, vagy 130. Általában a tiszta, zajmentes komolyzenét, meg a halkabb unplugged anyagokat kevesebb bitrátára tömöríti ugyanaz a beállítás, mint a hangos rock, metál, gépzenét. Ezen túl kell tenned magad lelkileg. 1 kbps-os beállítás egyik encoderben sincs, és a 128-as VBR egyikben sem lesz 320-as fájlméretű. Túlozni azért nem kell.

Eleve sok encoder nem is kbps-os bitrátával dolgozik default, hanem ún. minőségszinttel, lásd a LAME V-vel jelölt VBR presetjeit, az Vorbis oggenc q-val jelölt -1-0 és 1-10-es minőségszintjeit, a QAAC --tvbr 0-127 beállításait. Ezek pont azért nem bitrátát használnak, mert egy pontosan 128 kbps-os anyagnál egy halk komolyzene nem ugyanolyan minőség lesz (jobb lesz), mint egy nagyobb bitrátát igénylő metálzene. A bitráta ezért nagy átlagban a minőségről nem mond semmit, vagy csak nagyon szélsőséges esetben, hiszen tudjuk, hogy a 32, 128, 320 nem egy kategóriában indul, de a kategóriák sokszor összemosódhatnak 128-160, 160-192, 192-256, 256-320 között.

Ez a konkrét CBR kbps még az mp2 és mp3-nál fontos volt, mert ott gyenge processzoros eszközökben gondolkodtak, amikben kevés RAM volt, meg ilyen MEGAbájt-okon kellett elférni, pl. egy mp3 lejátszó 64-128 megás belső tárán. Ma már a lőtéri kutyát nem érdekli, hogy egy lossy tömörített album 117 vagy 130 MB, hiszen még a mobil eszközökbe is be van pattintva egy 32-64 gigás microSD kártya, vagy ennek megfelelő belső memória, így az ilyen különbségek elenyésznek.

Eleve kbps-ról azért sincs értelme beszélni VBR-nél, mert frame-enként változik, a csendes részek lehet 64 kbps alatti bitrátával vannak tömörítve, a hangosabbak 320 kbps fölé is mehetnek, akkor ez most szerinted melyik minőségi szint? Ugyanabban a fájlban vannak, csak másik részében. Mivel az egész ennyire ingadozik frame-enként és fájlonként is, azért közös nevezőre hozni a fájlokat csak az encoderbeállítással lehet.

Az Opus VBR-nél csak csűröd a szavakat. A csak VBR-t enged beállítani nem igaz. A titka az audiokódolásnak, hogy az 1) EREDETI (vagy legjobbnak tartott) parancssoros encoder, 2) LEGFRISSEBB verzióját kell használni!!! Amelyiknek pontosan meg tudod adni a kódolási paramétereket. Én ezért nem bíztam sose ezekben a csilivili grafikus felületű, ilyen-olyanszoft Ultra Pro Converter Pistike Edition, meg AudiophooldbPowerMegaAmp progikben, mert mikor tömörítenek befelé, nem látod:
1) milyen encodert használ
2) ha véletlenül még látnád is, pl. hogy milyen dll-jei vannak, akkor nem látod milyen verzió
3) ha véletlenül még az encoder, verzió ismert is, nem látod milyen beállításokkal csinálja
4) ha legjobb esetben mindennek tudatában is vagy, akkor sem lehet finomhangolni vagy átállítani benne a kódolási paramétereket, pl. pont ebbe futunk bele, amit írtál, hogy dikkcsák mo-re, nem engedi, csak a VBR-t.

Oké.

[ Szerkesztve ]

Örülök, hogy ha még aksilemerülés árán is, de meggyőztelek. Anno nekem sem tetszett a VBR, nem bíztam benne, fekete mágiának tartottam. Évekig ragaszkodtam mp3-nál a lame -b320 -q0 meg még előtte a -ms kapcsolóhoz is, mert kiszámíthatóbb volt a fájlméret, meg így biztosra mentem, hogy egyik tömörített frame minősége sem szenved csorbát. Ezeket a berögződéseket el kell tudni engedni, és ha egy mód van rá, nem szabad felülbírálni az encoderekben a defaultot (VBR), meg a preseteket (VBR minőségi szinteket), mert azok azért vannak benne, mert a fejlesztők szerint azokkal érdemes használni, azokkal lesz a végeredmény optimális. Ezeket a finomhangolós opciókat, mint a CBR, sztereókódolási mód, lowpass filter csak vész esetére hagyják benne az encoderekben, hogy ha lenne olyan anyag, amit véletlenül egy presetben artifactosra vagy hallhatóan nem kellően jó minőségre tömörítene, vagy valami legacy eszköz, program nem játszaná le megfelelően, akkor legyenek eszközök arra, hogy ezt kivételesen korrigálni lehessen. A zenék 99,9%-ánál teljesen elegek az encoder presetek és defaultok használata. Ezektől eltérés nehezen tömöríthető killer sample-eknél kell, meg hangoskönyveknél, kétnyelvű (dual mono) anyagoknál, vagy valami spéci streamnél.

Írom ezt annak ellenére, hogy a defaultokkal én sem értem mindig egyet. Pl. az opusenc-ben a default 44,1-48 kHz-es, sztereó bemeneti anyagnál a 96 kbps VBR, úgy értve, ha nem adsz meg semmilyen --bitrate kapcsolót. Ezt én túlzottan optimistának, alacsonynak érzem zenéhez. Vagy pl. lame encoderben már évek óta a default a -V4 VBR preset, ami kb. 160 kbps VBR-nek felel meg, ez talán nem is túlzóan alacsony, de -V2 (~190 kbps) alá már évek óta nem mentem, jellemzően -V0-t ajánlok mindenkinek (~245 kbps), mert ma már az sem tétel fájlméretben.

A 128 kbps sztereó zenénél nálam az abszolút elvi minimum, kódektől és encodertől függetlenül. Aki ekkora fájlméretet nem tud rászánni egy zenére, ma, így 2020-ban, az ne hallgasson semmit, vagy max. Kossuth Rádiót. 128 kbps alá csak mono hanganyagoknál mennék le, azoknál is max. 64 kbps-ig, de inkább még azokat is 128 kbps-mal tömöríteném.

Az a baj, hogy nem olvasol figyelmesen, azért parttalan a vita. Azt írtam, hogy NÁLAM elvi minimum. Mert szerintem eleve kakarágás az, ha valaki 128 kbps-ot nem tud rááldozni arra, hogy a zenéjét élvezze, az a szememben nem is érdemel semmilyen minőséget. Ez a 128 kbps az, ami sztereóban a legtöbb lossy codec-kel már közelít a transzparenciához, és ha nem is éri el, de nem annyira artifactos, mobil eszközökhöz teljesen jó lehet, komoly hangfelszereléshez ezt ajánlani mégse lehet.

Most hallgattam amerikai és kanadai rock/country rádiókat (neten, de valódi rádiók, amik ott levegőben is adnak), ilyen 64-96 kbps aac, mp3, hát, mit ne mondjak, rettenet f0sch minőség, igaz ezeknél az is beleszól, hogy már eleve nem is a legjobb encoderekkel és tömörítési beállításokkal dolgoznak sajnos. Ugyanez a véleményem a 64-96 kbps-os mp2 DAB és AAC-HEv2 DAB+-ról is. A 128 kbps, meg egy normálisabb encoder már nagy upgrade lenne ezeknél. Vagy az Opus-ra váltás esetleg 96 kbps-nál, de én nem centizném ki. Szeretem, ha a technológiában van egy kis tartalék, hogy később ne azzal vergődjön az ember, hogy egy jobb hangfelszerelésre váltva újra kelljen tömörítenie mindent.

A 128 kbps meg ma már sem tárterületben nem nagy szám (akár csak egy SD, mikroSD kártyát is nézünk), sem netsávszélességben nem valami nagy igény, még mobilnetet nézve sem.

Persze tőlem mindegy mit hallgattok, én csak az én szempontjaimat írtam le, ajánlott bitrrátát (128-320), ajánlott codecek (ogg, aac, opus, mp3) és encoderek (oggenc, iTunes/QAAC, opusenc, LAME), tömörítési paraméterek. Ráadásul ezt úgy kell érteni, hogy nekem sem a hallásom, sem a hangfelszerelésem nem valami nagy szám, nem vagyok audiophool. Extrém zenéket sem hallgatok. Egyszerűen csak nem centizem ki az alsó határokat, ennyi.

Tényleg, miért nem te is az "audiofoolok" lealacsonyításával foglalkozol, mint a rendes viszlátflacosok?

A topikot nem sajátítottam ki, egyszerűen csak van mondanivalóm a témáról, meg próbálok újakat felvetni. Az mp3-mal semmi baj nincs 320 kbps-on. Nem a leghatékonyabb codec, de a 320 kbps sztereó anyagnál olyan magas bitráta, hogy azon még egy nálánál régibb, primitívebb mp2-vel sincs baj. Ilyen magas bitrátán már nem csak a codecek, de az encoderek közötti különbségek is elenyésznek, meg a különböző beállítások, mindegy, hogy CBR, vagy VBR, mindegy, hogy L/R vagy joint stereo, ekkora bitrátánál már egyik encoder sem alkalmaz lowpass filtert 20 kHz alatt, minden mindegy, annyira overkill bitráta. Ekkora bitrétesnél meg efölött lényegében mindegy mit használsz, amit az eszközeid támogatnak, meg neked megfelel. De örülök, hogy egyetértünk, hogy kicentizni nem érdemes az alacsony bitrátát, mert ma már nem éri meg.

(#1852) kammerer: de, alacsonyítgattam is az audiophoolokat is a 400 dolláros USB kábellel, meg a digitális jitterrel. De én magam nem vagyok se audiofil,, se FLAC-fetisiszta. Annak ellenére, hogy nekem is vannak anyagiam FLAC-ban, de csak a legnagyobb kedvencek, amiket a legtöbbet hallgatok az évek során. Azért FLAC, mert ha nem is hallom a különbséget a 320 kbps lossy-hoz képest, de
1) tárhelyben elfér
2) mindig lossless anyagból tudok kiindulni lossy-vá tömörítéskor, hogy különböző eszközökön tudjak különböző codeceket, encodereket, encoderbeállításokat tesztelni.

Amit én vallok hangminőség terén, hogy meg kell találni egy észszerű optimumot. Amikor még az ember nem égetett el rá sok pénzt, de minőségben mégis relatíve egész léphet előre. Pl.
1) nem a beépített alaplapi szutykon, meg mobil eszközben a SoC-ra integrált fostos DAC-ot használja, hanem beszerez egy normálisabb DAC-ot 10-30k környékén már előrelépés lesz
2) nem a telóhoz kapott, meg 400 Ft-os fülest használ, hanem rááldoz a 3-10k körüli kategóriára
3) BT helyett vezetékes megoldást használ lehetőleg
4) nem az igénytelen, kásás Spotify-t meg a franc tudja ki által hányszor áttömörített YouTube-ot hallgatja, vagy torrentről letöltött olyan anyagot, amit nem tudni ki milyen beállítással tömörített, milyen forrásból, és nem fake anyag-e, hanem a lossless forrást tömöríti be normálisan, friss encoderrel, megfelelő profillal, transzkódolás nélkül, vagy normálisabb streamszolgáltatót keres.

Ami szerintem nem éri meg, mert már nem optimum:
1) sok számjeggyel leírható összegek beleölése a témába, amikor már egyre kisebb a megtérülés minőségben
2) hi-res erőltetése, mikor nem hallani különbséget, és csak vágásra, masterelésre van kitalálva. Egy normál AudioCD is állati álleejtősen tud szólni, ha jó master és normális eszközön ki van hajtva minőségügyileg.
3) mindent hi-res-ben meg FLAC-ban tárolni, ami felesleges tárhely és sávszélpusztítás, eleve a zenék nagy része, főleg a maiak meg sem érdemlik ezt a minőséget, annyira igénytelenül vannak keverve, főleg a mainstream anyagokra igaz
4) vallási kérdést csinálni a témából, és 400 dolláros USB kábeleket, meg 1000 dolláros tápkábeleket venni, meg Hi-Fi/audiofil transziztorért extra összegeket kiadni.

[ Szerkesztve ]

Néhány érdekesség a LAME encoderről, amit mostanában figyeltem meg. CBR-nél a -q0 kapcsoló nagyon lelassítja a bekódolást, kb. 7× lassabb, mint a -V0 VBR vagy a -q2 -b320 CBR.

Másrészt azért felesleges letiltani Joint Stereo módot, mert az encoder írogatja a statisztikát tömörítés közben, és magasabb bitrátákon ilyen 92-96%-ban LR sztereót használ, ami az -ms kapcsolónak felelne meg. Inkább alacsonyabb bitrátán használja csak a Joint Stereo-t, mikor többet váltogat az LR és MS sztereó között. Persze ez azt is jelenti, hogy mindegy. -b320 -q0 mellé nyugodtan oda lehet tenni a -ms kapcsolót, a minőségen nem fog sem emelni, sem rontani, max. csak vallási kérdésnek jó, hogy ki miben hisz. Ez is azt bizonyítja, hogy magas vagy max. bitrátán az egyes encoderek és encoderbeállítások között lényegében megszűnik a különbség.

Harmadrészt meg ezt a 320 kbps-os CBR-t azért sem éri meg használni, mert lassú. A többi q és VBR beállítás sokkal gyorsabb, meg a modern VBR kódekek is, sőt, CBR-ben még az mp2enc MP1/MP2, twolame MP2 encoderek is gyorsabbak. Azért meglátszik ezen, hogy a LAME egy elég régi encoder, mármint a lassúságon, meg olyan apróságokon, hogy pl. FLAC bemenetet nem eszik meg, mikor az oggenc, opusenc, twolame, mp2enc megeszi. Meg abból is látszik, hogy régi, hogy ilyenek vannak a dokumentációjában: „audio files can be played back by popular MP3 players such as mpg123 or madplay". Ez is valami huszoniksz évvel ezelőttről maradhatott benne, mikor az emberek még DOS-t meg korai Linuxot használtak, és még használt valaki ilyeneket, hogy mpxplay, mpg123, madplay, l3dec, stb.. Kb. a Winamp meg a hordozható lejátszók óta senki nem használ már ilyeneket. Másik gyöngyszem, szintén man doksiból:
„--noasm type Disable specific assembly optimizations ( mmx / 3dnow / sse ). Quality will not increase, only speed will be reduced. If you have problems running Lame on a Cyrix/Via processor, disabling mmx optimizations might solve your problem.” Ilyeneket sem használ már senki jó sok éve.

Felejtsük már el ezt a BT rossz hiedelmet. A alap A2DP protokoll, SBC kódolás esetén, egyirányú kapcsolatnál tud 345 kbps tömörített átvitelt, 48 kHz mellett. (És 328 kbps / 44.1 kHz.)
Aztán jön az aptX, 352 – 512 kbps. És van még egy a Sonynak, az 96 kHz és majdnem ezer kbps.
Itt egy fülesen mért átvitel és torzítás, gyakorlatilag megegyezik az SBC és aptX.
Meg egy kis érdekesség, gyakorlatilag meghallhatatlan.
Végül ne felejtsük el, hogy a BT füles – óriási praktikussága mellett – tudja korrigálni az átvitelt, amit lehet ésszel is csinálni: Edifier W830BT.
Az, ha egy BT füles tegyük fel rosszul szól, az nem a vezetéknélküliség hibája, hanem mert simán gagyi, vagy nem épült fel a megfelelő kapcsolat, és a kétirányú borzalom aktív. Ezek nem a 10+ éves dolgok már, és nem is az analóg bemenetes transzmitterek.
Sokan szívatják magukat vezetékes egérrel, mert hogy jajj a késés. Nekem tizenöt éve nélküli van abból is, billentyűből is, sőt, ugyan az a 15 éve vásárolt, és marhára nem kéne a vezeték. Pedig akkoriban játszottam is.
(Egyébként a hifim felszámolását tervezem, egy BT füles + soundbar-kategória szerintem kiszolgálja az igényeimet. Sőt...)

A LAME nem tud FLAC-ket fogadni? Lehet, hogy a program csinál egy köztes lépést, amiről nem is tudok, de nekem nem volt ilyen gond soha. Ahogy azt se hiszem, hogy a kódolási sebesség lassú lenne manapság.

Hát, hogy az alaplapi hangkártya manapság szutyok lenne, nem hinném. Főleg nem egy 3 – 10 ezres füleshez.

Kalkbrenner, te csak ebben a topikban vagy fél tucat taghoz megpróbáltál odadörgölőzni, az igazán jellemes oszd meg és uralkodj elv mentén, de eddig mindenki tartja tőled a távolságot. Talán nem véletlenül.

Majd ellenőrizd hány BT fejes/füles és eszköz tud AptX-et. Kb. a felsőkategóriások, de a legtöbb ember nem ilyet használ. Igen, van BT-sből is jó, de ott sokkal mélyebbre kell a zsebbe belenyúlni, mint vezetékesnél. A BT a kényelemről szól, nem a minőségről.

A LAME nem tud FLAC-ot fogadni. Mondom a LAME encoder, nem grafikus konvertáló frontendekről van szó, amik meghívják, hanem magáról a parancssoros vagy dll encoderről. Szerintem is nagyon kínos. Persze, működik így is, csak meg kell hívnom a flac -d kapcsolós parancsot, ami azért külön vergődés, a többi encoder javarészt nincs erre rászorulva. A FLAC forrást, meg a többszálú betömörítést megoldhatnák már így 2020-ban, nem lenne túl elhamarkodott. Ha grafikus frontendet használsz, akkor azok megoldják egy köztes FLAC → WAV lépéssel a LAME meghívása előtt, de te ezt nem látod, mert a háttérben csinálják, és betömörítés után törlik az ideiglenes WAV fájlokat.

A lassúságot úgy értem, hogy a többi hasonló minőséget nyújtó encoderhez képest, pl. oggenc, opusenc, qaac, stb.. Nyilván mai gépen azért már nem vészes, 1-2 perc betömöríteni egy albumot 1 prociszálon, ha foobar2000-rel konvertál az ember több szálon, akkor ennek is töredéke. De az ne felejtsük el, hogy ilyenkor meg a többi encoderrel a töredéknek is töredéke. Bár az is igaz, hogy a LAME sebessége ennek ellenére nem marad el sokkal, csak a -q0 kapcsoló az, ami annyira lelassítja a dolgokat, az is csak CBR-nél.

Ezek miatt dobtam az mp3-at. Régóta Ogg Vorbist használok helyette, mert
1) egyféle encoder van belőle, így nincs káosz, hogy milyen ecodert használjon az ember. Van persze Vorbisból is aotuv-változat, de annak a módosításait idővel mindig beleintegrálják a hivatalos Vorbis Tools-ban lévő oggenc/oggenc2 encoderbe
2) a kapcsolói tömörek, profilra bontottak, nem kell spéci kapcsolókkal fekete mágiát megvalósítani oggenc-ben, ahogy LAME-ben
3) nem hordozza magában az mp3 formátum kötöttségeit, mint a CBR-re tervezés (a VBR mp3-nál csak utángondolás, hack), 16 kHz feletti tartomány problémás kódolása a nem független sávegyütthatók miatt (sbf21k probléma),
4) gyorsabban tömörít azonos bitrátán vagy azonos minőségi szinten a LAME-hez képest
5) többet tud, támogat nagyobb felbontást, több csatornát, többféle tag-et, beépített albumborítót, LRC/SRT szövegkönyvet, FLAC forrásból betömörítést
6) alacsonyabb és azonos bitrátán veri az mp3-at
7) támogat 320 kbps-nál magasabb bitrátát is
8) ma már ezt is támogatja minden eszköz, ami nem teljesen elavult régiség
9) 2017-2019 előtt szólt egy olyan érv is mellette, hogy a Vorbis nyílt, nem licencköteles, nincs szabadalom által védve, de ez az érv megszűnt ellene, mióta az mp3-ra lejártak a szabadalmak mindenhol a világon.

Persze ez nem azt jelenti, hogy az LAME mp3 rossz, mert amennyire el is marad, az meghallhatatlan magas bitrátán, szubjektív percepcióban nem hinném, hogy túl sok ember különbséget tudnak felfedezni az aac-hez vagy ogg Vorbishoz képest. Régi eszközökre ez is teljesen jó még, nem lehet azt mondani, hogy rosszabb minőségűnek hallatszana, ha a bitrátát rászánja az ember (VBR V0 vagy bitrátában efölött lévő, 256-320 kbps-os CBR). De ez meg azért nem érv mellette, mert ahogy írtam, magas bitrátán még az mp2 is tökéletesen szól. Sőt, vannak olyan audiofilek, akik magas bitrátán az mp2-re esküsznek az mp3 ellenében, azzal érvelve, hogy mivel egyszerűbb kódek, nem ereszt rá a forrásanyagra mindenféle bonyolult szűrőt meg noise shapinget, ezért magas bitrátán kevesebb artifact-tal tömörít, nincs pl. pre-echo. Alacsony bitrátán viszont az egyszerűség okán nem hatékony az mp2. Az, hogy ez konkrétan milyen bitrátaszinten van, az szubjektíve vitatható, egyesek szerint 192 mások szerint 224-256 kbps-tól kezdődik. Ráadásul minden mp3 lejátszó automatikusan visszafelé kompatibilis, és zavar nélkül lejátssza az mp2 fájlokat is. Azt, hogy magas bitrátán tényleg megéri-e az mp2, azt nem tudom, én nem hallok minőségkülönbséget, 320-384 kbps-on próbálva, de azt elismerem, hogy meglepően jól szól a twolame-mel kódolt mp2 ezeket az overkill bitrátákon.

"Majd ellenőrizd hány BT fejes/füles és eszköz tud AptX-et. Kb. a felsőkategóriások"
Ezt magyarázom, hogy nem nélkülözhtetetlen az aptX, jó esetben az SBC is tud 328 - és 345 kbps-ot.
Egyébként valahol tizenötezer fölött már meg szokott jelenni az aptX, nem hiszem, hogy az felsőkategória.

"Igen, van BT-sből is jó, de ott sokkal mélyebbre kell a zsebbe belenyúlni, mint vezetékesnél."
Mivel sokkal többet is kapsz érte: vevő, DAC, erősítő, akku. Az aláhúzottat is számold a képletbe.

"A BT a kényelemről szól, nem a minőségről."
Egy fejhallgatónak hangminőség irányából a legkisebb gondja az, hogy BT vagy vezetékes. Mindenesetre normálisaknál a BT egység épp, hogy javít a hangon, ha rendesen EQ-z.

Az aptX HD 24 bit / 48 kHz. Az Apple viszont az aptX helyett AAC-t használ, elvileg 245 kbps körülit, és ez pszichoakusztikus, ezért energiaigényesebb is. Alább látható, hogy a sima SBC is több, mint elég, egyedül a Huawei AAC szenvedése a problémás, mert energiát akar spórolni. SBC-n az is jó lenne.

Jel/zaj arányban meg mind jó, még az AAC-k között is.

És csak ez után jön az aptX, szerintem magáért beszél.

Azt elfogadom, hogy tízezerért nem fogsz hájgend BT fülest kapni, de pl. az említett W830BT 25 körül elhozható EU raktárból, és állítólag igencsak jól szól.

"Ha grafikus frontendet használsz, akkor azok megoldják egy köztes FLAC → WAV lépéssel a LAME meghívása előtt"
Akkor miről beszélünk? Szvsz a parancssori felülethez való ragaszkodás a vergődés, így 2020-ban, de hát kinek mi.

[ Szerkesztve ]

Ez a BT mindig is kompromisszum lesz minőségileg, főleg hogy a legtöbben valami olcsó BT modult használnak az autóban, járműben, meg kényelemből 10k alatti BT füleseket, fejeseket, hangszórókat vesznek, amik elér rosszul szólnak. Már ott elkezdve, hogy hiába az aptX, mire EQ, újramintavételezés, stb. átmegy a kijövő anyagon, az durván megváltoztatja az eredeti anyag minőségét. Hajamra kenhetem a 24 bitet meg a 48 kHz-et, ha 16 bites, 44,1 kHz-es anyagokat hallgatok többségében, vezetéken meg kb. ez vándorol a fülembe.

FLAC2LAME: nem minden környezetben van grafikus frontend vagy felület. Pl. tömeges konvertálást végző szerveren, meg speciális hardveren nincs, és a parancssori encoder meg kell, ha tömegesen konvertál az ember, mert jól automatizálható, meg elérsz olyan kapcsolókat így, amiket normál grafikus programokból nem. Plusz helyben is kevesebbet foglal egy CLI encoder, mint egy komplett grafikus felületes alkalmazás. Én ezt csak azért nehezményezem, mert a FLAC-ból olvasást, mint feature-t nagyon könnyű minden encoderbe beleintegálni. Ma már az emberek 99%-a nem WAV-ból, hanem FLAC-ból konvertálna.