Azt elismerem, hogy a BT-hez nem annyira értek. De ennek az is az oka, hogy ahány eszköz és hangkeltő, annyiféle protokollt használnak, és ezt nem lehet mind előre ellenőrizni, hogy milyen eszköz milyen codec-kel fogja, milyen bitrátán kiküldeni, és a hangkeltő eszköz ebből mit támogat. Lutri, minőségileg vagy ilyen, vagy olyan. Kábelen ezek a különbségek megszűnnek. A legtöbb megfizethető (10-15k és az alatt) BT hangkeltő fos minőségű, és ez többször áttömörítéssel is van súlyosbítva, hiszen már eleve az ember ha lossy-t hallgat (pl. mp3, ogg, m4a/aac) és ezt az apt/aac protokoll újratömöríti szépen. A tanácsom a BT kerülésére pont azoknak szólt, akik ezzel nincsenek tisztában. Aki tisztában van, tudja mit támogat az eszköze, milyen bitrátán működik, történik-e átkódolás, annak eleve nem is szólt semmilyen tanácsom, mert neki nem lesz egy deka újdonság sem, tisztában van ezekkel a dolgokkal, encoderekkel, mindennel.

A parancssort nem csak én használom, hanem te is, meg mindenki, mert ezt hívják meg többségében a grafikus felületű programok is. Annyi, hogy én esetleg más opciókat is megadok neki és közvetlenül használom. A plusz egy paranccsal meg nem az a baj, hogy plusz egy, hanem plusz sok, mert pl. ahogy kitömöríted a FLAC-ot wav-ba flac -d segítségével, ez egy plusz parancs, de máris buktad a FLAC-ban lévő tageket, albumborítót, esetleg dalszöveget, amit a FLAC forrásból dolgozó encoderek simán átvesznek. Meg a kényelem, nem kell külön wav átmeneti fájlokat tárolgatni, konvertálás után törölgetni, stb.. Azért 2020-ban nehogy már ez nagy elvárás legyen, értem, hogy te előadod, hogy neked jó, én meg írom, hogy több embernek ez meg nem kóser ma már. Ez egy könnyen implementálható funkció lenne az encoderben, nem is adna túl sokat hozzá a kódbázishoz.

Még egy utolsó szösszenet így a Nero-féle AAC encoderrel kísérletezve: ez sem rossz. Vannak előnyei az Apple-féle encoderhez képest. Pl. 320 kbps helyett tud 400-at, van natív linuxos változata, egyszerűbbek a parancssori kapcsolói, ABR módban tud kétmenetes kódolást. Alacsonyabb bitrátán, ha van is hátránya az Apple-féle encoderrel szemben, ez 320 kbps környékén kiegyenlítődik, 400 kbps-ra pedig átveszi a vezetést. Így ha valaki 320 és 320+ kbps-os bitrátákon használja, akkor mindegy melyik AAC encodert használja a kettő közül, 320 alatt viszont továbbra is az Apple-félét ajánlom.

Amit még írni akartam, mert sok mítosz veszi körbe. Ezek a CBR, CVBR, ABR, TVBR, VBR tömörítési mód, főleg, hogy a legtöbb encoderben máshogy hívják őket, mikor nagyrészt ugyanarról a dologról van szó.

Kiindulásnak van a VBR. Ilyenkor az encoder nem cél/átlagbitrátára törekszik, hanem minőségszintre, azaz az encoder által tudott minőség 100%-ához képest mért minőségszázalékra. Pl. ha egy encoderben van 10 minőségi szint előre beállítva, és pl. valaki 5-ös szintű VBR-rel tömörít, akkor az encoder minden frame-nél törekszik az általa tudott 100%-os minőségszint 50%-ra (ez a pszichoakusztikus tömörési modell paramétereinek testre szabásában nyilvánul meg és mindig szubjektív minőségszint), és ezt próbálja minél alacsonyabb bitrátával elérni ebben a frame-ben. Ez viszont oda vezet, hogy a kész fájl mérete erősen tartalomfüggő, ingadozik, kiszámíthatatlan.

A következő kategóriát fél-VBR-nek lehet nevezni. Az egyes frame-ek itt is különböző bitrátával kódolódnak (ezért lényegében ez is VBR), mint teljes-VBR-nél, de itt az encoder már törekszik rá, hogy kész fájlnál azért egy átlagbitrátát körülbelül tartson. Így a frame-ek közötti bitráta kevésbé vadul ingadozik, és a kész fájl mérete sokkal kiszámíthatóbb, nem annyira függ a tartalomtól. Ezt a fél-VBR módot minden encoder máshogy hívja sajnos, a LAME mp3 encoder ABR-nek (arbitrary bitrate), az Apple/Nero encoder CVBR-nek (constraint VBR).

Végül van a tiszta CBR, azaz constant bitrate mód. Ez az, amikor minden audio frame azonos bitrátával tömörítődik, és a fájlméret teljesen kiszámítható, majdnem bájtra pontosan. Bár nagyon mély technikai szinten még ez sem igaz, mert a legtöbb lossy encoder ilyenkor hiába szán névlegesen minden frame-ra azonos bitrátát, a bitreservoir-ban azért tartalékolnak extra biteket, így néhány nehezebben tömöríthető, komplex frame-hez hozzá tudnak csapni pár kbps-ot, ez csak pár százaléknyi plusz szokott lenni, ha a CBR bitráta kellően magas, azaz 320kbps körüli, feletti.

[ Szerkesztve ]

Már nem tudom szerkeszteni: a NeroAacEnc hivatalosan tud 400 kbps-ot. Valójában viszont 517 kbps-nál van a vége. Azt nem tudom ennek mi az oka, hogy ezt miért írják 400-nak, meg miért pont 517, ami elég önkényes, miért nem 500, 512, 600?

Egyébként ez az ~500 körüli bitráta már végképp overkill, csak ultraparanoia és tárhelypocsékolás a szakik szerint, mert a minőség nem arányos a bitrátával. Bár azért ki tudja, pl. komplex metálzenénél az 1411 kbps-os CD WAV-hoz képest majdnem csak harmada, az ~1000 kbps-os FLAC-nak kb. fele. Minőségre meg ugyanott van a losslesshez képest, mind az 500 kbps-os ogg Vorbis, mind az 517 kbps-os Nero AAC, mind az 512 kbps-os Opus. Zenéje válogatja persze, vannak komolyzenéim, amik FLAC-ban 370 kbps-osak, ehhez képest nem éri meg, nem csak az 500 kbps, hanem a 320 sem. Ezért néha esélyt kell adni a FLAC-nak is a lossy tömörítés előtt.

517 kbps fölé már csak a mp3 LAME --freeformat (640 kbps a max.) és Wavpack lossy (ennek nincs felső korlátja) tud menni, de annak már tényleg kb. semmi értelme nincs. Valószínű a 320 kbps is már csak bitpazarlás.

OPUS-t már 128 vagy 160kbps fölött egyáltalán nem ajánlják sztereó zenére, mert kb. zéró minőségbeli különbséget kapsz E fölötti bitrátának már csak 5.1 esetén van értelme. Emiatt nem szabad az OPUS-t egy lapon említeni a többi kodekkel, mert tök jó és felesleges vitatkozni a bitrátán, mikor kint vannak a hivatalos ajánlások.

[ Szerkesztve ]

Ez mindig valahol szubjektív. A szakma neked ad igazat, hogy a bitráta növekedésével a minőség nem arányos, egyre nagyobb bitráták már egyre kisebb % minőségkülönbséget jelentenek, ez a 20-80%-os szabály lecsapódása, ami sok területen megfigyelhető. Tehát ha a bitrátát és a minőséget grafikonon ábrázolnánk, akkor a növekvő görbe egyfajta függőleges aszimptotához közeledne egyre lassabban, azt soha el nem érve. Ez mindenfajta tömörítésnél így van, még losslessnél is, csak ott a minőség 100%-os mindig, így csak fájlméretben figyelhető meg, minél jobban felviszed a tömörítési fokot, annál lassabban tömörít, de annál jelentéktelenebb a tömörítési nyereség, pl. FLAC 4-5-ös tömörítési szintnél pár mp. alatt betömörít egy albumot, 8-as szintnél már majdnem 2-4 perc, -8ep maximum tömörítéssel már hosszú percek, és a fájlméretből egyre kevesebbet farag le, 55% majd 54,5% majd 54,1%, és ha még lennének egyre durvább tömörítési fokok, akkor szépen közeledne egy 53,95644324324234%-os láthatatlan aszimptotához, de cserébe órákig tömörítene és nem érné meg pár KB különbségért egy 300 megás albumnál. Ugyanez van a lossy codec-ekkel, csak itt szubjektív minőségre, a 128 kbps mondjuk 96%-os minőség (most csak hasraütésképp írtam egy számot), a 256 kbps 98%, a 320 kbps 99,5%, a 384 kbps 99,8%, az 500 kbps 99,98% az efölötti bitráták meg közelítenek a 99 egész sok-sok kilenc százalékhoz, a 100-at soha el nem érve, de cserébe egyre értelmetlenebb tárhelyet felemésztve. Nyilván onnan meg sem éri, ahonnan elérjük a lossless tömörítés bitrátafokát, ami kb. 400-1000 kbps körül szokott lenni.

De mivel az egész lossy tömörítés teljesen hallhatatlan, szubjektív, miután átlépte az ember a transzparenciahatárt, így maximum csak mítoszok vannak, meg ki miben hisz. Az Opus meg a 128 kbps is ilyen, hogy maximum hinni tudsz benne, hogy a legjobb, akkor is maximum abban, hogy ezen a bitrátán neked a legjobb, de igazából ez objektíve sose bizonyítható, hogy minden ember hallásához, mindenfajta zenéhez, mindenfajta hangeszközön pont ez az Opus lesz a legjobb, és 128 kbps lesz mindenhol a transzparenciahatár.

Abban is biztos vagyok, hogy amit én használok, Ogg Vorbis 320-500 kbps, az már erősen overkill lehet, de nekem belefér, lehet placebo, de legalább van benne tartalék a jövőre nézve, tárhelyen így is elférek, gépen FLAC van, telón Ogg Vorbis. A tömörített albumok meg így is fele-harmada a FLAC-ban lévőknek, és harmada-ötöde a tömörítetlen WAV-os változatnak, tehát így is megéri. Ilyen 128 kbps-ra még régi, lassú internet, pár MB belső tárhelyű mp3 lejátszók, meg jajj, férjek rá az írott CD-re korszakban volt utoljára szükségem, azóta mindig el voltam látva tárhellyel.

Ezzel az overkill bitrátával valószínű tárhelyet pocsékolok, de cserébe pszichés megnyugvás minden szinten, hogy majd egy jobb hangrendszeren sem hallok később sem bibit, meg kellően nagy bitrátán már kikerültem azt a bizonytalanságot is, hogy melyik codecet, encodert, milyen beállításon érdemes használni, mert 320 kbps-tól minden jól szól, egy mp2 is. Ilyen magas bitrátán már nincs azon morfondírozás, hogy jajj, milyen lowpass filterrel vág le, meg joint stereo vagy LR, meg VBR vs. CBR, és bitreservoir és kutyafüle. Egyfajta biztonságot veszek vele magamnak, amit extra tárfoglalással fizetek meg.

alapvetően az autóban nincs bajom az sbc-vel, de már találtam egy olyan albumot, amin a gitárokat valami furcsa bugyborékoló-szörtyögő izévé változtatja.

Nem tudom milyen irányú, de én pont most szívok a Xiaomi A2 telómmal BT ügyben. Melóba menet a sofőr kolléga kocsijában BT-on keresztül hallgatunk zenét, minden nap más szolgáltatja a zenét. A kollégáknak iPhone és Samsung S20 van, drágább telók. Nekik elfogadhatóan szól, pedig szutyok 128 kbps-os YouTube-on hallgatnak rajta. Ahogy én kapcsolódok fel a telómmal, onnantól fogva, tompán, halkan, szarul szól az egész, hiába játszok FLAC-t, meg próbálkoztam eredeti CD-ről grabbelt FLAC-ból egyenesen bekódolt 320 kbps-os LAME mp3-mal, 320 kbps-os Apple aac-vel, 400 kbps-os Nero aac-vel, meg 500 kbps-os ogg Vorbis-szal, el is lettem tiltva, az én telómról nem hallgatunk zenét, nem a zene ellen esett kifogás, hanem a fos minőség ellen, amit a BT kapcsolat okoz. Nem tudom hányirányú kapcsolat, de kakán szól. Magyarán de, lutri, sok tényezős játék, aminek több buktatója is van. Próbáltam rajta állítani, de nem lehet, ennyit tud ez az olcsóbb androidos kínai teló, más is panaszkodik rá, hogy ezzel a modellel van ilyen BT minőségi gondja.

Grafikus felületen persze, hogy átmennek a tag-ek, mert a grafikus szoftver külön gondoskodik erről egy 3. lépésben, hogy beírogatja a tag-eket UTÓLAG. Néha már a 2. lépésben, konvertálás közben, ez codec/encoderfüggő. Az 1. lépés általában a wav-vá alakítás. De én itt pont azért a parancssori encoderekről elmélkedek, mert azoknál, ha jól csinálják, csak 1 lépés van, meg teljesen finomhangolni tudod az encoderbeállításokat.

Ultrahangos trollkodás: ezt sose értettem, hogy sok ember mit akar a highres-sel hallgatni. Az stúdiómunkára van, nem hallgatni. Az emberek úgyse hallanak ultrahang tartományban. Egyébként ez jó is, mert szerintem átok lenne, ha az embereknek általánosságban túl jó hallása lenne, sokkal nagyobb adatmennyiséget igényelne a jó minőségű digitális zene, drágább felszerelés is kéne hozzá. Így viszont nem kell, meg pszichoakusztikus lossy tömörítéses csalást is be lehet vetni. Szóval ha valakinek nem olyan jó a hallása, az inkább áldás, nem tudom, hogy sok audiofool miért akar magára átkot hozni.

Általában zenében kb. 10 kHz felett úgy sincs értelmes zenei információ, max. felharmonikusok, amik redundánsak, meg némi zajösszetevő. Az ilyen 96-384 kHz-es anyagoknak hallgatás szempontjából semmi értelme, hangkeltő eszközök (fejhallgató, hangfal) nem tud fizikilag ilyen frekiket reprodukálni, még ezeknek a felét sem, csak interferencia okozására jók, ami a minőséget nem hogy javítja, de rombolja. 48 kHz felett a mintavételezésnek nincs értelme, kivéve, ha denevéreknek állítunk össze zenei anyagot. Vagyis van értelme, ha stúdióban dolgoznak a high-res anyaggal, feldolgozzák, tömörítik, stb., akkor lehet előnye.

Én leginkább azon szoktam röhögni, mikor néhány audiofool előadja komoly arccal, hogy ő még az 384-512 kHz-es lossless PCM és lossless DSD között is hallja a különbséget, utóbbiban több a tér meg a magas frekis hang. Ja, persze. Biztosan szuperdenevérek leszármazotja.

Lehet tudni, melyik az az album? Más forrásból beszerezve is ilyet csinál?
Jó lenne a végére járni ennek az anomáliának.

Frawly
Van az androidon egy ilyesmi beállítás, talán itt lehet kezdeni valamit.
Nem azt mondom, hogy 100 %-os a technológia, de a lutri az nagyon erős túlzás.

"Általában zenében kb. 10 kHz felett úgy sincs értelmes zenei információ"
Akkor vágd le 10 kHz fölött azt a "semmit". De tényleg, csináld már meg legaláb egyszer azt, amit ajánlok itt neked!

Az ilyen hájgreszek hallgatásának az lenne a magyarázata, hogy mivel sűrűbb a mintavételezés, az egész zene pontosabb lesz, nem torzul a mintavételezés határán levő hullámok kezdőpontja. Bár szerintem ahhoz, hogy ezt valaki hallja, pont, hogy kellene érzékelnie a 20 kHz többszörösét is.
Amikor meg az "audiofool előadja komoly arccal", akkor azt a megfelelő helyen is kell kezelni.

Ami a 22 kHz felett megszólaltatott szinuszokat illeti, a hangszóró az képes rá, és bizonyos kialakításoknál kell is, hogy kellően jó impulzusválasszal szólaltassa meg a hallható tartományt.
Most készülök eladni egy Vifa DX25-el szerelt randszert, az a magas bőven szól 40 kHz-en is érdemben.
Könnyű lengőrendszerrel készült ribbonok még tovább mennek.
Önmagukban persze az ilyen frekvencia megszólaltatásának semmi értelme, hiába mennek el azok a gyalázatosan felesleges szupertvíterek elvileg jó sokáig.

Na mindjárt jön a Mester a perverz szunuszaival, meg a szupertvíterrel, úgyhogy inkább rendet teszek én magam:

Kösz, ezt a beállítást megnézem. Nem találtam ilyet természetesen, mert ezek szerint eldugott Developer beállítás, nem is értem, hogy ezt mi a ráknak kell így elrejteni. Addig is maradjunk annyiban, hogy lutri. Tud jól szólni, de sok előfeltétele van, és 99,999999999999999999999%, hogy az átlag zenehallgató, nem hifi/tömörítéssznob polgár belefut valamivel, amivel tuti nem fog jól szólni. Amit én mondtam: vezetékessel nehezebb mellényúlni. Sokkal nehezebb. Azzal sem lehetetlen persze, aki annyira idióta meg filléreskedő, az vesz egy 400 forintos fülest, és boldogan hallgatja a műanyag dobozhangon cincogást.

Nem azt mondtam, hogy 10 kHz felett vágni kell, hanem hogy onnan egyre redundánsabb infó van. El lehet vitatkozni, hogy meddig kellenek ezek, de egy biztos: ultrahangos mintavételezésre nincs szükség. És továbbá nem, én egy hangfalról meg fejesről sem tudok, ami ~20-25 kHz fölött elfogadható dB-lel tudna átvinni. Van, ami spec szerint átvisz többet, de valami nagyon halk dB aránnyal, ami hallhatatlan, vagy csak torzulásig csutkára húzott atomhangerővel hallható egy kicsit.

Ráadásul nem is azt akarom kihozni ebből, hogy ezek nem fontos dolgok, de a bitrátán, meg a lossy vs. FLAC témás vergődésen kívül sok más fontos dolgot is figyelembe kell venni, ezért nincs értelme a lossy veszteséget elemezgetni hullámformákat kivonva, meg hogy mi hány kbit per secundum, meg hogy hány kHz-nél vág az encoder meg hasonló baromságok. Előbb fog számítani a hangkeltő eszköz, az átviteli protokoll, erősítő, DAC, stb., ezek 100× jobban beleszólnak.

Ha tippelnem kéne, akkor a kapcsolat módja lesz a probléma. Egy headsetet/kihangosítót két kimenetként lát a Windows, meg szerintem a Droid is hasonlóképp. Windowson ugye egyszerűen lehet váltani, droidon, meg általában eltalálja a rendszer, hogy mi kéne, de lehet, hogy a Xiaomi romjában van valami hiba. Egyszer találkoztam olyannal, Droidon, hogy így alacsony minőségben kezdett el lejátszani autós kihangosítóval, de egy újrapároztatás megoldotta. Lehet van valami beállítás amivel rá lehet erőltetni, hogy a megfelelő protokollt használja.
Windowson így néz ki a dolog. Ez most mondjuk nem egy kihangosító, hanem egy headset, de látszik, hogy ugyanaz az eszköz headphone-ként és headsetként is megjelenik a választható kimenetek közt, meg azt is kimásoltam mellé, hogy milyen minőség tartozik hozzájuk.

Itt egy hangminta is.

Igen, erre gondoltam én is, csak el voltak dugva a beállítások a telón. Majd tesztelem, egyelőre BT fülessel, majd esetleg jövő héten az autóban is próbálkozok vele.

Igazad van, nem megbízható a vezeték nélküli adatátviteli technológia. Nem jó dolog, hogy nem látom, min megy a zene, meg hova csatlakoztatom. Rengeteg hibát hordoz magában. Szerintem a mobilnet se megbízható, egy csomó helyen nem tud csatlakozni. Nekem egyszer a pincében a kikapcsolt telefonom nem csatlakozott, tehát szar az egész technológia. A vezetékes net soha nem megy el, kivéve, ha valaki nagyon idióta filléreskedő, és 400 forintos UTP kábellel akar boldog lenni. Ha rajtam múlna, még a mobiltelefonálást is beszüntetném. Van egy csomó telefonoszlop, oda kell egy csatlakozót levezetni, és akkor lehet krokodilcsipesszel csatlakoztatni, na az a biztos, ott nem lenne szektorváltásnál kieső hang, meg szaggató telefonhívás! Az akkumulátoros dolgoknál még több a hiba, hisz idővel mind tönkremegy, de amíg nem, addig folyton lemerül. Akkor is csak a vezetékes megoldás tud bele újra életet lehelni. Hát én nem szívatom magam, egyből vezetékkel kötök be mindent, még az infrás távirányítót is! Az elektromos autó meg egy kész vicc. Lutri az egész: vagy megy, vagy nem. Hogy valahogy kitolják a hatótávot az akkukapacitás növelésével, a sok szakbarbár idióta méregeti a hullámformákat, meg az akkuk dielektrikumainak molekulaszintű kutatásával bohóckodik. Minek? Úgyis le fog merülni! Kábelt az autókhoz, és meg van oldva! Azt gondolod, nem működne? Troliról hallottál már? Csak dda kell tenni a vezetéket az utak fölé. Dodgemet láttál már a búcsúban? Egy egyszerű fémháló a plafonra, nem atomfizika. Ezt kell nagyban megcsinálni, ennyire egyszerű. Más meg nem romlik el érdemben egy elektromos autóban, hisz én olyanról még nem hallottam, így az nincs is.

Értem az iróniát, de mégis beletaláltál vele. A vezetékes net akármikor a mobilnet helyett. Igen, megbízhatóbb, gyorsabb, kisebb ping-idők. A mobilnet, Wi-Fi a kényelemről szól. Épp így a BT is. Nem a minőségről, teljesítményről. Hifisták általános jelleggel kerülni szokták a BT-t, nem csak a hangminősége miatt, hanem ha BT-on hallgatnának mindent, dobhatnák ki azokat az erősítőket, méregdrága DAC-okat, stb., amilyük van. A minőségi vezetékessel a BT SOHA nem fog tudni versenyezni. Még futhatod a köröket, akkor sem. Ahogy a Wi-Fi sem fog soha versenyezni egy normális (1-10 gbites) vezetékes kapcsolattal, hiába a csitrillió GHz, meg nem tudom hányszáz Mbits az új Wi-Fi protokolloknál.

És valóban, rengeteg hibát hordoz magában a BT kérdésköre. Ezek mind megoldhatók, meg extra pénzégetéssel menthetők, de ugye nem az a jellemző, hogy az emberek ezzel tisztában vannak. Még egyszer kiemelem: nem az írtam, hogy a BT használhatatlan, hanem hogy egy vezetékes megoldással sokkal, de sokkal nehezebb mellényúlni. A baj nem is ezzel van, hanem hogy ezzel sokan nincsenek tisztában, és a BT-t hajlamosan egyenrangú alternatívaként kezelni.

Hát én is ezt mondom! Vezetéket mindenhova!
Nekem elég annyi, hogy a "Hifisták általános jelleggel kerülni szokták a BT-t," tovább nem is mérlegelek. Az csak hab a tortán, hogy te is ezt mondod, hiszen hitelességben, tájékozottságban és látókörben te még a hifistákat is felülmúlod! Elvégre nekik van egy világképük, amihez makacsul ragaszkodnak, de neked nincs, te a duális polaritás nélküli, abszolút monopoláris ellenpont vagy, mindig! Egy igazi kiteljesedett nehéz ember!
Francba a kényelemmel, amit a vezetékmentesség ad, elvégre csak a kényelmünket szolgáló eszközökről van szó!
Mindjárt ráragasztok itt egy vezetéket az eplő erpodszra – ami csak azért van, hogy felvágjak vele – mert tiszta béna, hogy nincs semmi útban a billentyűzet fölött! Meg a telefonon is kikapcsolom a mobilnetet meg a wifi-t, hisz a vezetékes net megbízhatóbb. Talán van még internet kávézó, vezetékes nettel, hát ott aztán hasít a net, óránként egy ezresért!
Sok problémát megold az is, ha vezetéket kötnek a halántékra, az elektrokonvulzív kezelés áldásos hatásainak élvezete céljából. Hát ez wifi-vel nehezen lehetne kivitelezhető ilyen minőségben és megbízhatóságban!

Egyébként én nem azt mondom, hogy egy normálisan felépült BT kapcsolat tökéletes és bármire jó. Csak épp nem röpködnek a 10/10 vaktesztek a hangminőséget illetően. Addig pedig eszembe sincs komolyan venni ezt a BT-vezeték hisztit.
Fel is derengett most egy újabb cikk ködbevesző gondolata. Így egy nemsokára megrendelt, igen ajánlott, olcsóbb BT fejhallgató árnyékában. De félek, azt is széjjeltrollkodnád, úgyhogy valószínű hagyom. Sajnos van pár kommentelő, akik miatt nekem nem éri meg az ingyen munka, hogy hálából szívják a véremet, és kitartó aknamunkával kisajátítsák a topikját.

Szerinted minimális a zenei információ 10 kHz fölött (LOL), és a legtöbb füles alig szólal már meg ott (LOL), de közben azon rugózól, hogy a BT átvitel 15 kHz-en már csökken 1 dB-t. Bár még ez sem feltétlen igaz, aljára görgetve.
Meg hogy az aptX HD kötelezően átrakja a 16 bites zenét 24 bitre. Hát borzalom, majdnem annyira, mint a fakocka hiánya a router alatt.
És nem, nincs kötelező újramintavételezés, tudja a szabványosabb kHz-eket.

Az persze nem létező jelenség, hogy a vezeték előbb-utóbb biztosan eltörik, rosszabb esetben kiszakad, útban van, in-ear fülest jó eséllyel kimozdítja, elrakva gubancolódik stb.

"nem az írtam, hogy a BT használhatatlan"
Csak épp azt, hogy a normális kapcsolat felépülésének az esélye
1:100000000000000000000000.

Itt most feladom. Fél éve lapátolod ide a hülyeséget, én pedig sok órát pazaroltam el arra, hogy észérveket mutassak neked. Nem fogok többet. Sajnos a netes fórumok a hozzád hasonló, unatkozó mindenttudóké.
Cikket persze nem nagyon írnak, mert az meló. Meg ott jobban számon kérhetőek a nyílvánvaló tévedések és önellentmondások.

Nem tökéletes. Ha a BT tökéletes lenne, az emberiség rég nyugdíjazta volna az összes vezetékes megoldást. Valami miatt mégse ez a helyzet. Ha nem lennél elfogult a BT irányában, azonnal belátnád, hogy a BT csak egy limitált megoldás lehet, már csak a méretében és energiafelhasználásából adódóan. Egy BT eszközben kevesebb a hely a tápnak, erősítőnek, DAC-nak, már innen hátrányból indul, egy rendesen meghajtott, erősített, profi DAC-os vezetékes megoldáshoz képest. Kb. ahogy a laptopok sem érik be soha az asztali gépeket, hiába is tesznek egyes laptopokba desktop procit, desktop RAM-ot, desktop GPU-t, akkor sem lesz desktop gép, mert nem fér bele akkora táp, nem tudnak olyan alaplapi VRM-et beletenni, mindenképp limitál a gép hordozhatósága, limitált a teljesítményfelvétele. Ugyanez van BT-nél. A mobilis megoldások sose a minőségről, meg a teljesítményről szóltak, hanem szimplán a kényelemről, aminek az oltárán beáldoztak egyes dolgokat.

Egyébként próbálgattam a telón ezt a Developer beállítást, meg vettem egy jobb BT fülest egyelőre, Sennheiser BT CX6.0, és így sem jobb a hangminőség. Kicsit az új fülessel javult, de még mindig messze van egy vele azonos árban lévő vezetékes megoldáshoz képest. Igaz telón sem tudtam még kipróbálni az összes BT protokollt (eddig AptX, meg AAC-t próbáltam), autóban még nem jutottam oda, hogy kipróbáljam, de nagy reményt nem fűznék hozzá. Nem tudom, hogy a teló kaka, vagy az én modellem gyártási hibás, vagy a kollégánál a neki „tökéletesen” szól mit jelent.

Persze nem állítom, hogy emiatt minden BT szar, mert abból is vannak jobb megoldások, rendes PC-n, rendes BT kártyával pl. tuti jobb lenne a minőség (majd próbálom tesztelni ebből az irányból is), meg ebből is vannak drágább árkategóriák. Hanem hogy kb. azonos áron mit tudnak hozzá képest a vezetékesek, ez a lényeg.