Na indítok én is egyet, hátha lesz érdeklődő. Kezdem azzal, amennyire tudom, jelenleg a 10 a -44. sec ideig lehet visszakövetni a világegyetem fejlődését, az az előtti időszakban pedig úgy tűnik, nem voltak érvényesek a fizika ma általunk ismert törvényei. Feltűnt egy olyan elmélet is, hogy nem is ''ősrobbanó'', hanem egy felfúvódó világegyetem volt a mai univerzum őse. Mennyi a világegyetemben a ''sötét anyag''? Hány dimenziós igazából a fizikai tér? Bizonyos kvantummechanikai egyenletekből úgy tűnik, hogy valójában 9 dimenziós, csak ebből 6 dimenzió nagyon pici, önmagába visszacsavarodó. Ez nem lehetetlen, volt egy könyvem, (míg kölcsön nem adtam) Gorelik: Miért három dimenziós a tér? Stb...

[Szerkesztve]

na akkro kezdheted is a könyved elmesélését nekünk

mér 3 dimenziós a tér? há me' van hosszúsága szélessége meg vastagsága... mi ezen a megmagyaraáznivaló

nah, most gonosz leszek (nem, nem moszerollak be a moderatort keresek! topicban): mielott a 9 dimenziorol kezdenenk beszelgetni, tisztazzunk valamit az elsoben ---> Bővebben: link

Szasz!

Szerintem Panther felvetésére a legjobb (általam ismert) megközelítés:
a térben elhelyezkedő tetszőleges két pont közötti, legrövidebb öszekötőszakasz végtelen meghosszabítása.

Úgy tudom, hogy a húr elmélet szerint akár kilencnél több dimenzió is létezhet....

Én már az ötödiknél elakadtam.... Az első a szélesség, a második a magasság, a harmadik a mélység, a negyedik az idő.... Mi az 5-6-7-8-9? Tér, idő, mi alkothatja még a dimenziót?

Jó a felvetés. Azon pontok halmaza, amelyek 3 nem egy egyenesen fekvő ponttól egyenlő távolságra vannak. Ugye most már csak azt kell definiálni, mi az ami nem egyenes... Legjobb definíció, hogy 2 pont közötti legrövidebb távolság az egyenes szakasz, ebből már le lehet vezetni. Az egyenes bármely két pontja egy egyenes szakasz két végpontja. Gond a párhuzamosokkal van. Nulla görbületű térben, vagyis az euklédeszi geometriában 1 ponton át 1 egyenessel párhuzamosan 1 egyenes húzható, tehát olyan egyenes, ami sohasem metszi a másikat. Gömbfelületen (vagyis pozitív görbületű térben ) egy sem, nyeregfelületen, ( vagyis negatív görbületű térben ) pedig végtelen.

Nem saját kútfejből:
A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok). A húrelméletnek a szuperszimmetriát is tartalmazó változatát gyakran szuperhúrelméletnek nevezik. Ezeket az elméleteket azért hozták létre, hogy elkerüljék a részecskefizikának azokat a buktatóit, melyek a pontszerű részecskék feltételezésével előbukkannak, és az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát összhangba hozzák. Az M-elmélet nem csak húrokat, hanem membránokat és magasabb dimenziós objektumokat is feltételeznek. Jelenleg nincs semmilyen kísérleti tény, amely a húrelméletet igazolná.

A húrelmélet elnevezést mind a 26 dimenziós bozonikus húrelméletekre, mind a szuperszimmetria felfedezése után annak hozzáadásával nyert szuperhúr elméletre szokták használni. Újabban gyakran a szuperhúrelméletet mondjuk húrelméletnek. Az 1990-es években Edward Witten és mások meggyőző bizonyítékokat talált arra, hogy a különböző szuperhúr elméletek (öt különböző változata van) egy M-elméletnek nevezett 11 dimenziós elmélet határesetei. Ezzel indult el a második szuperhúr forradalom. (Az M-elméletnek még a feketelyukak termodinamikájában is sikerült olyan eredményeket elérnie, amelyek korábbi számításokkal összhangban vannak.)

A húrelmélet főként annak köszönheti népszerűségét, hogy reményeink szerint képes az összes erőhatás leírását egyetlen elméletbe összesűríteni. A húrelméletnek köszönhető, hogy mélyebben sikerült megértenünk a szuperszimmetrikus térelméleteket, amelyek a részecskeket pontszerűnek tekintő standard modellnek lehetséges kiterjesztései.

Akkor most a tér 11 dimenziós, vagy 26?

Nos, ööööö, nézőpont kérdése

Én is olvastam a szuperhúr elméletről, meg a részecske fizika szuperszimetrikus teóriájáról, valóban úgy tűnik, hogy jó modell az anyag szerkezetének leírásához. Bárcsak sokkal jobban értenék hozzá. Amiket olvastam, pl a Scientific Amerika folyóiratból, amíg sajnos meg nem szűnt a magyar kiadása. Ha tudsz valami jó irodalmat, írd meg! A szuperhúrokról még annyit, hogy méretük ha jól emlékszem valahol a 10 a -34 m, vagy cm, már nem tudom, de inkább m-nek gondolom. Mindenesetre annyival kisebb nagyságrendű az atomi méreteknél, kb mint amennyivel az atomi méretek kisebbek a mi világunk makroszkópikus méreteinél. Szerkezetileg ebben a méretben vizsgálva egy atom, pláne egy molekula már szinte egy egész kis világ, szinte egy jól szervezett organizmus. Ráadásul ebben a kis mérettartományban a Heisenberg féle határozatlansági reláció már azzal a következménnyel jár, hogy ha megközelíti egymást két szuperhúr, akkor már nem mondhatjuk, hogy innen jött az egyik, onnan jött a másik ide ment az egyik, oda ment a másik, hanem csak azt, hogy jött ide 2 db, és elment innen 2 db. A bizonytalanság már sokkal nagyobb, mint hogy el lehetne dönteni melyik volt melyik, egyáltalán, nem olvadtak-e össze, és nem jött-e létre belőlük két új darab.
Egyébként a Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint a vákuumban is folyamatosan létrejönnek részecskék, és az őket kioltó párjuk, és aztán újra összeolvadva meg is szűnnek. A bizonytalansági reláció dimenziója ugyebár impulzus x út, ami ugyanaz, mint energia x idő. (m * v * s = m * s/t * s/t * t).

[Szerkesztve]

Nekem jobban tetszik a bránokat is tartalmazó szuperhúr-elmélet, egészen megfelel az én elgondolásaimnak. Kár lenne, ha az egész elméletsor megdőlne, mert ma még semmi konkrét (akár csak elméleti) bizonyíték sincs arra, hogy valóba jó univerzális elmélet lenne. Mindenesetre bíztató, hogy a gravitációs tér létezését jósolja, és nem arra épül.
Másrészt talán konkrét magyarázatokkal szolgálna a feka lyukak természetére, a bele ''hulló'' anyag viselkedésére. Bár szerintem erre S. Hawking imaginárius idő elmélete egészen ötletes.


Láttátok Esmein avatarját? K@rva jó!!!
[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

Hogy szól az az imagimárius elmélet?

Nem elmélet, csak ''elgondolás''. Lényege, hogy a fekete lyukba hulló anyag (természetesen nem makroszkópikus rész, hiszen azt szétszaggatná a grav.) kikerül az általunk ismert idősíkból, és egy arra ''merőleges'', tehát teljesen elkülönült (mint komplex számsík imag. tengelye)időben létezik tovább, ahonnan esetleg egy másik fekete lyuk keletkezésénél térhetne vissza a mi időnkbe.
Arról még nem szól a fáma, hogy ez az imag idő állhat-e egyfajta kölcsönhatásban a mienkkel, de sztem elképzelhető...

[Szerkesztve]

Nekem is kéne ám szakirodalom, de egyszerűen nem találok! Még akár fizikai szakkönyv is lehet, legfeljebb nem értem az egyenleteket...

A húr elmélet, a párhuzamos tér-idő síkok problémájára is frappáns megoldást nyújt.Nem emlékszem a részletekre, de a mi háromdimenziós gondolkodásunkra lefordítva valami szendvics szerkezetről szól....

Asszem az magyarázta az Ősrobbanást is két (vagy több) tér-membrán érintkezésével.

Értem. Imaginárius idősík, nem rossz. Bár, miért az idősíknak kellene merőlegesnek lennie. 9, 11, pláne 26 térdimenzió esetén a tér is alkothat egy a mienkre merőleges másik három dimenziós világot, ahol azután a feketelyuk elvan mint a befőtt, a mi világunkkal egy kis ponton érintkezik, mint modjuk két buborék, ( nagy buborékom a kisebb buborék ) és mindenki happy. Az mondenesetre érdekes, hogy ha fekete lyuk nem pontba, hanem tórusz alakzatba tömörödik össze. Ezt előidézhati az óriási centrifugális erő. Ekkor állítólag, aki átrepül a gyűrűn, az az egyenletek szerint a régmúltba érkezik vissza.

[Szerkesztve]