Én nagyon kedveltem Ian Watson írásait anno.
Az Abnett féle Gaunt sorozat némely korai regénye is tetszett, főleg a Necropolis. Az Eisenhorn trilógiát és átvezetőit élveztem, bár magyarul borzalom volt olvasni őket (később hozzájutottam angolul és úgy jobban tetszett az egész). A Ravenor még várat magára, bár már beszereztem a könyveket.
Az igazi kedvencem az Ciaphas Cain küzdelmeinek (életben maradási kísérleteinek) könyvhalmaza. A kis novellácskákkal (ha jól emlékszem 6 db van belőle), meg a 10+ könyvvel egész jó rálátást kap az ember az Imperial Guard felépítésére, a keleti régió (Ultima Segmentum) problémáira. A tauk terjeszkedésére és várható végzetükre, az egyre erősödő tyranida befolyásra (genestealer cult terjedése, a "galaktikus kelet" irányából érkező hive fleet sokaságra - Behemoth, Gorgon, Kraken, Jormungandr, Moloch; míg délről csak a Leviathan és minimálisan a Hydra próbál betörni, noha előbbi inkább alulról érkezik és a déli régióban nyújtogatja csápjait), a nekronok ébredésének folyamatára és az általuk újjáéledő borzalmakra, sőt kicsit még a káosz is próbálkozik a szinte állandó ork problémák mellett a Birodalom megroppantásával.
No nem mintha maga a Birodalom nem tenne meg mindent azért, hogy katonáinak minél nehezebb dolga legyen (korrupció, belső viszályok, széthúzás, titkolózás, kavarások az inkvizícióval azok adott frakcióival, az adeptus mechanicus életveszélyes technológia gyűjtögetési mániájával).
Mindennek középpontjában egy harcokat elkerülni vágyó, munkakerülő figura áll, Commissar Ciaphas Cain. Szerencsétlen minél jobban próbálja ellógni a kötelességeit és elkerülni a veszélyes helyzeteket, annál inkább beléjük mászik.
Maga a főszereplő figurája/karaktere Black Adder kapitányról lett mintázva, míg segédje az említett Black Adder sorozat Baldrick-jára hajaz (ugyanolyan szakadt figura egy kis WH40K-s különlegességgel ami miatt főnöke folyton bújtatni kényszerül őt bizonyos személyek elől ileltve akinek számtalanszor köszönhette életét).
A könyvek mindegyike tele van apró humorcsomagokkal, de nem akarja vicceskedésbe fullasztani az eseményeket és sztorikat, amik olvastatják magukat.
Szerencsére nem rugaszkodnak el a történetek és azok szereplői a világtól (a kiemelkedő képességű egyének sem azok a szuper lények akik egynémely könyvben előkerülnek és az apró kis hőstettek így nem tűnnek el mellettük), pedig nagyon széles repertoárt vonultatnak fel a könyvek a megjelenített személyiségek, egyének és fajok terén. Az akciók pörgősek, nem laposodnak el és nem fullad még 5-6 könyv olvasása után sem unalomba egynémely harci leírás.
A főszereplő (aki a megtisztelő Birodalom Hőse titulussal büszkélkedhet holott csak jókor volt jó helyen - saját szemszögéből rosszkor rossz helyen) véleménye a Birodalom különféle irányító és harcoló alakulatairól pedig nagyon jól életre tudja kelteni magát a világot és az azt uraló feszült légkört.
Szerintem ha valakinek van rá lehetősége, hogy beleolvasson valamelyik könyvbe, az tegye meg, nem fog csalódni, ha csak nem egy nagyon grim dark hangulatra vágyik (ami egyébként sokszor megjelenik a könyvekben, de alapvetően nincs jelen folyamatosan, nem akarja ráerőltetni magát az olvasóra, inkább hangulati elemként ott motoszkál végig).
A hangos könyvekhez ugyan még nem volt szerencsém a sorozatból, de azok nem is nagyon érdekelnek. Ciaphas Cain regényekhez két omnibus is megjelent 3-3 regénnyel. Ennél viszont jóval több regény van (10 vagy 11, meg 2 hangos könyv) és 6 novella (köztük olyan is ahol nem Cain a főszereplő hanem segédje, Jurgen). A novellát a felvezetők és átkötő egyes könyvek történeteihez, illetve Cain első kalandja is egy rövidke novella (ahol mindjárt bele is fut az életét onnantól elég gyakran megkeserítő tyranida faj hordáiba).
Szorosan a nyomában van a The Flight of the Eisenstein is (igen, kövezzetek meg, tetszett egy HH könyv) és Ben Counter Grey Knights sorozata is. (ájemdöhemmör!!!).
If you know what i mean ^^
)
