Jó, de olyan összefüggést húzol, amit szintén nem tudsz :-) . Régen nem volt szempont a halk üzem, régen nem volt az NVidiának és az ATI-nak elkefélt technolóiával gyártott GPU-ja/IGP-je/MCH-ja, régen a hűtőbordák lamellázása egyszerű, mart alumínium volt, látszatra nagyobb, valójában kisebb felülettel, régebben nagyobb teljesítménydisszipáció volt jellemző minden alkatrészen átlagosan és kisebb ventillátorok voltak elterjedve (kivéve DTR gépek).
Az ilyen megnyitom a burkolatot átalakítással szintén nem értek egyet otthoni hozzáértés szintjén: A noteszekben rendszerint tervezett (nem írtam szándékosan a "jól"-t) és rengeteg, számotokra nem is triviális alkatrész hűtését segítő, intéző szélcsatorna van, aminek szerves eleme a burkolaton kiképzett nyílások helye, mennyisége. A noteszben a CPU hűtője így nem csak a proci, de az egész gép hűtését végzi. Óriási hiba, tipikus baj, amikor a például zárt ventilátor alatti burkolatot megbontva, külső, hűs levegőt adunk a gépnek: A venti eleve kevesebbet fog forogni, a proci akár hűvösebb is lehet, cserébe amit a szenzorok nem mérnek, és a vastag levegőréteg miatta burkolaton sem érződik, a beágyazott vezérlő, a PWM-ek, és a déli híd is szépen elmelegszik. Van persze kivétel (klasszikus a FuSi amilo-k zárt RAM/NB területének nyitása például), de a legtöbb esetben az ilyen alakítások több kárt tesznek, mint hasznot hajtanak. A procit nem kell amúgy sem félteni, az AMD X2-k között volt ugyan döglés régebben, de egyébként semmi bajuk sem lesz a tartós melegtől, ráadásul védelmük is van, míg a KBC nem tud szólni, hogy melege van és nem is tudja védeni magát, ahogy melegszik, a diffúzió ismét felgyorsul, aztán egy idő után tönkremegy.
