A másik véglet legalább ennyire rossz.
Először érzésből ír. Rendben. Aztán, mivel sokat tanult az írás technikájáról, elkezdi csiszolgatni, és addig csiszolgatja, míg egy egyéniséget nélkülöző, sablonos írás lesz, ami épp most hagyta el a sterilizátort. Olvastam már ilyet. Az író nagyon meg akar felelni az elvárásoknak, túl szabályos, túl mesterkélt lesz. Rejtő könyveit ponyvának ítélték sokáig, nem tudom, talán még most is, de mégis, valami miatt csak fennmaradt, nem tűnt el a süllyesztőben, sokan olvassák a mai napig is. Vagy például Jane Austen. A témája minden könyvének ugyanaz. De a stílusa! Az igen! Megragadja az olvasót, legalábbis én így vagyok vele. Az ízlésekről persze nem érdemes vitázni, ő se való mindenkinek.