Az a gond, hogy a fantasy-szerű univerzumok általában nyúlják valahonnan a név-ötleteket. Persze ma már nem egyszerű nem nyúlni, de amikor echte LotR, vagy echte StarWars feelingű a név, az visszatetsző. Persze kivéve, ha direkt onnan vesz elemeket és újraértelmezi őket, mint mondjuk a WarCraft világa. Mindenesetre ha az ember tovább akar lépni a béna szerepjáték-mesélésen a minőségi írás szintjére, akkor a nevek előtt a nevek stílusát kell kiötleni. Annyi valódi nép és nyelv van a világon (több ezer), hogy igazán újat aligha tudnánk kitalálni, a vállalhatóan hangzó halandzsa-neveket - de a stílusukat mindenképp - meg szerintem a mai fantasy-forgatagban már mind elhappolták. Én épp ezért a fikciós történelmi írásomhoz szelektált ősmagyar neveket akarok használni az egyik népnek, és a kultúrájukat is a honfoglalás-korabeli magyarokéról fogom mintázni. A másik titok egyelőre, a lényeg, hogy egy olyan történelmi felállásba helyezek két karakteres népet, mely a valóságban soha nem találkozott, ami önmaga megszüli a cselekményt és érdekesen lehet vele kísérletezni. Ehhez persze egy alternatív Föld is kell. (Amúgy többé-kevésbé ezt csinálta az Avatár rajzfilm is a kínai, északi és nyugati elemekkel, ergo működőképes a dolog, ha jól csinálják.)

Azért mondtam magyar neveket amúgy, mert persze a legtöbb novellám hazánkban játszódik. Majd ha nemzetközi forgalmazású filmre írok forgatókönyvet, akkor ott angolszásznak is beillő név lesz, de egyelőre ez nem szempont.