Semmi okom rá, hogy tereljek. Ez kivételesen olyan terület, aminek a tanulmányozásával sokkal több időt töltöttem, mint szinte bárki más a környéken.
A mozgás nem BMR növekedést idéz elő, a BMR definíció szerint éppen azért az, ami. Senki nem vitatja, hogy a mozgás energiaigényes folyamat. Azt viszont nem értem, miért annyira veszett nehéz megérteni, hogy normális körülmények között a testsúly is éppen olyan szigorúan szabályozott oaraméter, mint bármilyen más homeosztatikus élettani érték. A szervezet aktívan törekszik arra (dolgozik az entrópia ellen), hogy megőrizze a status quo-t. Amikor nem így van, annak a természetben mindig jól indokolható oka van, pl. télre akar tartalékot gyujepteni az állat. A kérdés az, mi teükkózi bele abba a testünket, hogy azt higgye, mindig jön a tél?
A videó egyébként valami szűk 40 perc, a fölötte levő linken elérhető, és ugyanott megvannak a referenciák is, amiről a doki beszél.

Attia nem biznicel, hanem tanulmányokra tarhál, a részben általa alapított nonprofit cég elnökeként. A legnagyobb szaktekintélyeket próbálták, próbálják bevonni, és néhány vizsgálat már vagy 2 éve folyamatban is van. Nyilván ebből is él, de jó eséllyel nem jobban, mint ha a sebészi karrierjét építette volna tovább. Egy jó sebész kint könnyeden megkeres 3-400e dollárt éves szinten. Márpedig a volt főnöke szerint jó volt. Emellett versenyszerűen triatlonozott, és meg is nagy adag fölösleget szedett fel, amit nem értett. Vagyunk ezzel így páran, csak akad, aki megpróbál utánanézni, mások pedig élből elutasítanak mindent, amihez nem konyítanak.

(#18) ncc1701
Nem így működik. Nemcsak a biokémiai, élettani oldalról megközelítve, de a gyakorlatban sem. Ami iagzán érdekes, hogy az 50-es, 60-as évekig a tudomány sem így gondolta, pedig sok értelmes ember élt akkoriban, ill. előtte is. Aztán valahogy dogmává vált, amit nem is divat átgondolni, hogy más nem számít, csak hogy mennyit eszünk és mennyit futkorászunk. Sokkal fontosabb, mit, mikor eszünk, vagy éppen nem eszünk. Ott vannak a videó fölötti linken a tudományos vizsgálatok, amik célzottan a mozgás szerepét nézték a testsúllyal kapcsolatban. Ezen felül sok (tíz-, száz-?)ezer ember kipróbálta már, hogy sétán, kevés tornán kívül nem mozgott mást, és leadott 20-40-80 kilót. Én magam is kipróbáltam, és augusztus óta 3 kilóval több vagyok, de a derekam nem nőtt egy centit sem. Szóval ennyi mozgással is lehet izmot felpakolni. Akin komoly felesleg van, annak nem is szabad kemény fizikai terheléssel fogyókúrázni, mert tönkremennek az ízületei.
Sőt, ennél sokkal messzebbre mutat a normális hormonális működés, nagyon úgy tunik, hogy a modern betegségek mindegyike metabolikus eredetű. A folyamatos, alacsony szintű gyulladás okozza a szív-érrendszeri problémákat, de a daganatos megbetegedéseket is.

[ Szerkesztve ]