Nos, a homár az egyik kedvenc oldalam,

Viszont a linkelt cikk egy hangyafasznyit gusztustalanra sikeredett...

Két dolgot fűznék hozzá:

1., Az eladónő ilyen meg olyan volt. Ekkor udvariasan köszönök, és kijövök! Itt jön ki a legnagyobb és leggusztustalanabb hazugság a cikkben (a linkeltben): a vevő úgy döntött, hogy a hiányos tájékoztatás és a zavaros feltételek miatt ott és akkor megvásárolja a készüléket! Nincs mit mondani tovább erről.

2., A hibáról: elhiszem, hogy idegesítő. Biztosan. Ahogyan az is, amikor a vevő nem képes, vagy képes, de nem hajlandó reálisan gondolkodni. Azt, hogy hibás a készülék, azt bárki bármilyen indokkal mondhatja. Itt persze egy ország hördülne fel, hogy ''én soha nem verném át a szolgáltatót ezzel!''... nem a lófaszt nem. Ez egy kis elektromos kütyü kis értékben. Mi faipari gépeket árulunk, tudnátok hányszor jött vissza ügyfél azzal, hogy ''szar a gép, aggyák vissza a pénzemet!'' - egyszer szar is volt, mert az ügyfél szállította el, és eltörte hazafelé úton. A többi alkalommal a nyílt átbaszás, a butaság, és a totális hozzánemértés vegyesen alkották a hőbörgés kiváltó okát.

Amit az egészből ki akarok hozni, az az, hogy mért számolná el egy cég a saját kárának azt, amiről nem lehet tudni, hogy egyáltalán kár-e, és hogy kié? Bevizsgálja? Naná, széphogy!

A linkelt cikk szerzője okolhatja magát, az öregistent, az eladónőt... de a Pannont valahogy nem. A cikk stílusából meg látszik, hogy az illető mekkora egy hólyag. Ennyi.