Hát, itt vannak dombok szépen, Tamásit nem annyira zártam a szívembe.
A tavalyi 100km-es MTB maratonon minden volt, amit el tudsz képzelni, 20%-os lejtő középen vízmosással, sár, ahol még a felvezető motoros is elesett (!!), defekt, aztán az eső után kisütő nap és 30 fok, pálya vonalvezetése a kukoricaföldön, ahol út sem volt, csak kinyestek 3 sor kukoricát, aztán menjél. De az ilyenektől fejlődik az ember, Te is combosodsz a domboktól rendesen.