leírnám ide az első IGAZI boros élményemet... kb 2002-ig csak meg-megkóstoltam 1-2 édesebb fajtát... nem volt egyik sem rossz, de maradtam inkább a sörnél... aztán egyik ismerősünk kiment pár hónapra németországba melózni... mondtuk neki, hogy gondoljon ránk: hozzon már 1-2 doboz/üveg valami jókis bajor sört, amit itthon nem lehet kapni
nem felejtette el a kérést, de nem sört hozott, hanem száraz francia vöröset... 1-1 üveggel... hónapokig pihent a palack a polcon... (2000-2001 körüli cabernet sauvignon volt... talán nicolas napoleon?) aztán egyszer összehoztunk egy pc-partit a szomszéd faluban... gondoltam elviszem magammal és megiszogatjuk... na, már most kellemesen behűtöttem előre és az első kortyok után azt mondtam: "szemét g*ci leszek, de ebből senkinek nem adok, mert istentelenül finom" (mindenki itta azt, amit vitt...) szépen bepusztítottam pár óra alatt az egész üveggel, de az a bor volt számomra a legmeghatározóbb... azóta szeretem igazán a jó borokat... az a szép az igazi borban, hogy eliszogathat az ember belőle és másnap nincsenek problémák... kannásból talán 1szer rúgtam be, de másnap majdnem megzavarodtam: mintha megmérgeztek volna

a nyári nagy melegben nincs is szerintem jobb, mint nyugodtan beülni egy kellemesen hűvös pincébe társasággal és végigkóstolgatni a jobbnál jobb helyi borokat... durva, hogy 3-400ft-ért adnak igazán jó borból 1-1 litert... és nem értem meg azokat, akik tablettás sz@rokra fanyalodnak...