Témába vágó novellám az alábbi. (Egy lájkolgatós szavazás kapcsán úgyis épp aktuális. ) De említhetnék nagyobb nevektől is ún. beavatás-novellákat, ilyen például A kulcs című Kosztolányitól. A felnőtté válást csak bizonyos szempontokhoz viszonyítva határozhatjuk meg, művészileg talán a beavatás-történet és a háborús történet a legérdekesebb.

Érdekes amúgy, mennyien írják alapvető kritériumként a szülőktől való függetlenséget és önellátást - a kifejezett kérés ellenére, hogy ne erre térjünk ki -, holott volt idő, amikor a népesség nagy részének ez a legkevésbé sem érte meg. (Három-négy generáció is együtt élt.)